Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 4. szám

Üllői úti változások Losonci Tibor, az egykori ifjúsági evezősbajnok a Fraai új ügyvezető elnöke FOTO: ZÁHONYI IVÁN A RÉGI SAROK tulajdonkép­pen már nem a régi, hiszen az Üllői út és a Könyves Kálmán út kereszteződésében felüljáró gyor­sítja a repülőtérre és az ország, keleti részébe irányuló egyre nö­vekvő forgalmat. A csilingelő vil­lamosok helyett, amelyek ütköző­in is lógtak annak idején a meccs­re igyekvő drukkerek, ma már metró robog a föld mélyében. Az egykori Rudas-kocsma, ahol a ki­váló hátvéd édesapja közreműkö­désével csapolta a sört és mérte a fröccsöt, ma Fradi vendéglő ne­vet viseli, a mellette nyílt ajándék­bolt kirakatában azonban minden zöld-fehér. Ügy, mint régen, ami­kor a karika lábú Slózi, Schlosz­­szer Imre vagy a Doktor, Sárosi György rúgta a gólokat a Sprin­­ger-szobor alatt, vagy mint ami­kor 1932-ben a Háda — Takács I., Korányi — Lika, Sárosi, Lázár — Tánczos, Takács II., Turay. Toldi, Kohut összeállítású csapat a Fe­rencváros eddigi huszonkét baj­nokságának egyikét nyerte, a ma­gyar labdarúgás történetének egyetlen százszázalékos bajnoksá­gát, mind a huszonkét mérkőzé­sen győzve. 105 góllal terhelték meg az ellenfelek kapuját. Rég volt, de igaz volt... Akkoriban még a fatribünökről zúgott a biz­tatás a kedvencek felé. A híres •>B” közép, a B lelátó alóli állóhe­lyen tömörült, szemben az A lelá­tó oldalán kialakított játékoski­­járóval. Ma már kényelmes, be­tontribünök övezik a pályát. A játékosok a székház kényelmes, tágas öltözőit használják, de ma is zöld-fehérben kergetik a labdát, mint régen. S elmúltak már az ötvenes évek, amikor a kedvelt Fradi nemcsak klubszíneinek, ha­nem nevének megváltoztatására is kényszerült. A Ferencvárosi Tor­na Club napjainkban tizenhárom szakosztályának 1650 versenyzőjé­vel (közülük 16 szerzett nemzet­közi, 57 I. osztályú, 66 pedig ifjú­sági aranyjelvényes minősítést) az ország egyik legnagyobb, legtekin­télyesebb sportegyesülete. A LEGJOBBAT, A LEGTÖB­BET a Fradi felvirágoztatásáért, a klub dicső múltjához, hagyomá­nyaihoz méltón — így summázta célkitűzését Losonci Tibor, az FTC novemberben hivatalba lépett „új” ügyvezetője, az 1899-ben, az alapítás után megválasztott dr. Springer Ferenc huszadik utóda. Az ötvenöt esztendős, tapasztalt sportvezető, a zöld-fehér színek­ben versenyző egykori ifjúsági evezősbajnok tulajdonképpen visszatért az egyesületbe. A sport más, fontos területein végzett munkája közben — a szakszerve­zetek sportosztályának vezetője, az olimpiai bizottság titkára, a fővá­rosi sportbizottság elnökhelyette­se, a Mexikóban olimpiai ezüst­érmet nyert evezősnégyes kapi­tánya volt — mindig a Fradihoz tartozónak vallotta magát. A jö­vő mindenképpen további kedve­ző változásokat ígér az Üllői úton. Az esti világítással is felszerelt új stadion mellett hamarosan, még 1981-ben fedett csarnok építése kezdődik, mig a másik, népligeti fiókotthon valóságos sportközpont lesz. A három labdarúgópálya és atlétikai futókör, valamint a tor­nászok sátortetős edzőterme mellé az idén 50 X 25 méteres fedett uszoda, kézilabdacsarnok, futófo­lyosó épül, és sportszálló nyitja meg kapuit. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a tárcához tartozó több vállalat, va­lamint a szakszervezet változatla­nul hathatós anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti az egyesü­letet. De a szurkolók vonzalma sem csökken. A fővárosi nagy egyesületek közül — mások szá­mára sajnálatos módon — egye­dül a Ferencváros büszkélkedhet állandó törzsközönséggel. A lab­darúgócsapat őszi mérkőzésein például több mint tizenháromezer volt átlagosan a fizető nézők szá­ma az Üllői úton, míg a bajnok­ság egy-egy találkozójára, orszá­gos viszonylatban, hatezer szur­koló sem jutott. Ebben az őszi szereplés, Nyilasiék javuló formá­ja is közrejátszott. A csapat az elmúlt évi hatodik helyről az első­re lépett előre, őszi bajnok lett, s bár a tavaszról előrehozott há­rom fordulóban egy pontos hát­rányba kerültek a Videoton együttesével szemben a bajnoki cím elsőszámú várományosai. Kü­lönben is már öt éve, 1976-ban nyertek utoljára bajnokságot, s az volt a huszonkettedik . . . A HAZAI ÉLVONAL elérése azonban csak közbeeső állomás lehet a zöld-fehérben versenyző sportolók számára. Az egyesület új ügyvezető elnöke a nemzetközi porondon való helytállást tűzte ki célul a szakosztályok számára. Elégedett azzal, hogy a nyári olimpián szereplő tizenhét ferenc­városi sportoló 16,95 pontot szer­zett, Magyar Zoltán, a kiváló tor­nász egyetlen magyar sportoló­ként megismételte Montrealban aratott győzelmét. A szakosztá­lyok közül azonban jelenleg a lab­darúgók mellett csak a birkózók (a különféle kategóriákban rende­zett kilenc országos bajnokság kö­zül nyolcat megnyertek!!), a tor­nászok, kézilabdázók és kerékpá­rosok szereplése kielégítő, s az utánpótlás is megfelelő. Így a kö­zeljövőben ezek részesülnek a leg­nagyobb támogatásban. Ezzel szemben például kajak-kenuban és atlétikában, majd a saját uszo­da megnyitása után úszásban elöl­ről, az alapok megteremtésénél akarják elkezdeni. „Tavasztól minden hétvégén kinyitjuk atléti­kai pályánk kapuját a kerület is­kolásai előtt. Hétről hétre tömeg­versenyeket rendezünk, s a leg­jobb mozgású gyerekekkel edző­ink foglalkoznak majd. Ez a szé­Balla József, az olimpiai ezüstérmes ne­hézsúlyú birkózó Tokióban megnyerte a Világ Kupát les körű toborzó és alapos nevelő­munka néhány éven belül siker­hez kell hogy vezessen bennün­ket” — mondta a rendkívüli ener­giával dolgozó ügyvezető elnök. Tisztában vannak tehát azzal, hogy a sikerekhez nem elsősorban átigazolásokkal, egyes versenyzők túlzott anyagi támogatásával, ha­nem a fiatalok tervszerű, odaadó nevelésével vezet az út. S nem véletlen, hogy a népes edzői gár­dában a labdarúgó Novák Dezső­től kezdve mind olyan kiváló, egykori ferencvárosi sportolókat tálálunk, mint Albert Flórián, az aranylabdás labdarúgó, az ifjúsá­giak edzője, Felkay László, vízi­labda olimpiai bajnok, Szántó Csöpi, az ökölvívók szaktanács­­adója. Kruj Iván, a birkózóbaj­nok, Elek Gyula a kézilabdázók mestere. Székely Éva úszó olim­piai bajnoknő vagy éppen Vigh László, a tornászok szakvezetője. A „Tanár” — ahogyan Vigh Lász­lót szólítják — most a már vissza­vonult Magyar Zoltán utódát ke­resi. Reggel fél hatkor kel, hogy az iskolai tanítás nyolc órai meg­kezdése előtt megtarthassa az első edzést a legfiatalabbaknak. Este nyolcra ér haza, hiszen a tíz éven aluliaknak is napi két edzést diri­gál. Világhírű edzőként sem res­­telli a kezdőkkel való foglalkozást. Nincs egyedül. A Fradista edzők közül mind többen dolgoznak ilyen odaadással, hogy a lehetősé­geket kihasználva ne csak a leg­népszerűbbek. hanem a legjobbak is legyenek az országban! VAD DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents