Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 4. szám
Üllői úti változások Losonci Tibor, az egykori ifjúsági evezősbajnok a Fraai új ügyvezető elnöke FOTO: ZÁHONYI IVÁN A RÉGI SAROK tulajdonképpen már nem a régi, hiszen az Üllői út és a Könyves Kálmán út kereszteződésében felüljáró gyorsítja a repülőtérre és az ország, keleti részébe irányuló egyre növekvő forgalmat. A csilingelő villamosok helyett, amelyek ütközőin is lógtak annak idején a meccsre igyekvő drukkerek, ma már metró robog a föld mélyében. Az egykori Rudas-kocsma, ahol a kiváló hátvéd édesapja közreműködésével csapolta a sört és mérte a fröccsöt, ma Fradi vendéglő nevet viseli, a mellette nyílt ajándékbolt kirakatában azonban minden zöld-fehér. Ügy, mint régen, amikor a karika lábú Slózi, Schloszszer Imre vagy a Doktor, Sárosi György rúgta a gólokat a Springer-szobor alatt, vagy mint amikor 1932-ben a Háda — Takács I., Korányi — Lika, Sárosi, Lázár — Tánczos, Takács II., Turay. Toldi, Kohut összeállítású csapat a Ferencváros eddigi huszonkét bajnokságának egyikét nyerte, a magyar labdarúgás történetének egyetlen százszázalékos bajnokságát, mind a huszonkét mérkőzésen győzve. 105 góllal terhelték meg az ellenfelek kapuját. Rég volt, de igaz volt... Akkoriban még a fatribünökről zúgott a biztatás a kedvencek felé. A híres •>B” közép, a B lelátó alóli állóhelyen tömörült, szemben az A lelátó oldalán kialakított játékoskijáróval. Ma már kényelmes, betontribünök övezik a pályát. A játékosok a székház kényelmes, tágas öltözőit használják, de ma is zöld-fehérben kergetik a labdát, mint régen. S elmúltak már az ötvenes évek, amikor a kedvelt Fradi nemcsak klubszíneinek, hanem nevének megváltoztatására is kényszerült. A Ferencvárosi Torna Club napjainkban tizenhárom szakosztályának 1650 versenyzőjével (közülük 16 szerzett nemzetközi, 57 I. osztályú, 66 pedig ifjúsági aranyjelvényes minősítést) az ország egyik legnagyobb, legtekintélyesebb sportegyesülete. A LEGJOBBAT, A LEGTÖBBET a Fradi felvirágoztatásáért, a klub dicső múltjához, hagyományaihoz méltón — így summázta célkitűzését Losonci Tibor, az FTC novemberben hivatalba lépett „új” ügyvezetője, az 1899-ben, az alapítás után megválasztott dr. Springer Ferenc huszadik utóda. Az ötvenöt esztendős, tapasztalt sportvezető, a zöld-fehér színekben versenyző egykori ifjúsági evezősbajnok tulajdonképpen visszatért az egyesületbe. A sport más, fontos területein végzett munkája közben — a szakszervezetek sportosztályának vezetője, az olimpiai bizottság titkára, a fővárosi sportbizottság elnökhelyettese, a Mexikóban olimpiai ezüstérmet nyert evezősnégyes kapitánya volt — mindig a Fradihoz tartozónak vallotta magát. A jövő mindenképpen további kedvező változásokat ígér az Üllői úton. Az esti világítással is felszerelt új stadion mellett hamarosan, még 1981-ben fedett csarnok építése kezdődik, mig a másik, népligeti fiókotthon valóságos sportközpont lesz. A három labdarúgópálya és atlétikai futókör, valamint a tornászok sátortetős edzőterme mellé az idén 50 X 25 méteres fedett uszoda, kézilabdacsarnok, futófolyosó épül, és sportszálló nyitja meg kapuit. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a tárcához tartozó több vállalat, valamint a szakszervezet változatlanul hathatós anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti az egyesületet. De a szurkolók vonzalma sem csökken. A fővárosi nagy egyesületek közül — mások számára sajnálatos módon — egyedül a Ferencváros büszkélkedhet állandó törzsközönséggel. A labdarúgócsapat őszi mérkőzésein például több mint tizenháromezer volt átlagosan a fizető nézők száma az Üllői úton, míg a bajnokság egy-egy találkozójára, országos viszonylatban, hatezer szurkoló sem jutott. Ebben az őszi szereplés, Nyilasiék javuló formája is közrejátszott. A csapat az elmúlt évi hatodik helyről az elsőre lépett előre, őszi bajnok lett, s bár a tavaszról előrehozott három fordulóban egy pontos hátrányba kerültek a Videoton együttesével szemben a bajnoki cím elsőszámú várományosai. Különben is már öt éve, 1976-ban nyertek utoljára bajnokságot, s az volt a huszonkettedik . . . A HAZAI ÉLVONAL elérése azonban csak közbeeső állomás lehet a zöld-fehérben versenyző sportolók számára. Az egyesület új ügyvezető elnöke a nemzetközi porondon való helytállást tűzte ki célul a szakosztályok számára. Elégedett azzal, hogy a nyári olimpián szereplő tizenhét ferencvárosi sportoló 16,95 pontot szerzett, Magyar Zoltán, a kiváló tornász egyetlen magyar sportolóként megismételte Montrealban aratott győzelmét. A szakosztályok közül azonban jelenleg a labdarúgók mellett csak a birkózók (a különféle kategóriákban rendezett kilenc országos bajnokság közül nyolcat megnyertek!!), a tornászok, kézilabdázók és kerékpárosok szereplése kielégítő, s az utánpótlás is megfelelő. Így a közeljövőben ezek részesülnek a legnagyobb támogatásban. Ezzel szemben például kajak-kenuban és atlétikában, majd a saját uszoda megnyitása után úszásban elölről, az alapok megteremtésénél akarják elkezdeni. „Tavasztól minden hétvégén kinyitjuk atlétikai pályánk kapuját a kerület iskolásai előtt. Hétről hétre tömegversenyeket rendezünk, s a legjobb mozgású gyerekekkel edzőink foglalkoznak majd. Ez a széBalla József, az olimpiai ezüstérmes nehézsúlyú birkózó Tokióban megnyerte a Világ Kupát les körű toborzó és alapos nevelőmunka néhány éven belül sikerhez kell hogy vezessen bennünket” — mondta a rendkívüli energiával dolgozó ügyvezető elnök. Tisztában vannak tehát azzal, hogy a sikerekhez nem elsősorban átigazolásokkal, egyes versenyzők túlzott anyagi támogatásával, hanem a fiatalok tervszerű, odaadó nevelésével vezet az út. S nem véletlen, hogy a népes edzői gárdában a labdarúgó Novák Dezsőtől kezdve mind olyan kiváló, egykori ferencvárosi sportolókat tálálunk, mint Albert Flórián, az aranylabdás labdarúgó, az ifjúságiak edzője, Felkay László, vízilabda olimpiai bajnok, Szántó Csöpi, az ökölvívók szaktanácsadója. Kruj Iván, a birkózóbajnok, Elek Gyula a kézilabdázók mestere. Székely Éva úszó olimpiai bajnoknő vagy éppen Vigh László, a tornászok szakvezetője. A „Tanár” — ahogyan Vigh Lászlót szólítják — most a már visszavonult Magyar Zoltán utódát keresi. Reggel fél hatkor kel, hogy az iskolai tanítás nyolc órai megkezdése előtt megtarthassa az első edzést a legfiatalabbaknak. Este nyolcra ér haza, hiszen a tíz éven aluliaknak is napi két edzést dirigál. Világhírű edzőként sem restelli a kezdőkkel való foglalkozást. Nincs egyedül. A Fradista edzők közül mind többen dolgoznak ilyen odaadással, hogy a lehetőségeket kihasználva ne csak a legnépszerűbbek. hanem a legjobbak is legyenek az országban! VAD DEZSŐ
