Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-12-24 / 25-26. szám

MAGYAR FILMNAPOK HOLLANDIÁBAN Kosa Ferenc filmrendező és Czigány Lóránt irodalomtörté­nész (Anglia) a magyar filmnapokon Hollandiában Immár negyedszer rendezték meg Hollandiában a Magyar Filmnapokat, az utrechti ’t Hoogt műve­lődési központban. A két ország közötti kulturális egyezmény keretében a magyar filmeket bemutat­ták még Amsterdamban, Groningenben. Delftben, Rotterdamban és Enschede-ben. A programon sze­repelt Kosa Ferenc A mérkőzés, Lugossy László Köszönöm, megvagyunk, Huszárik Zoltán Csontvá­­ry, Bódy Gábor Psyché, Grünwalsky Ferenc Utolsó előtti ítélet, Makk Károly Két történet a félmúlt­ból, Zsombolyai János Kihajolni veszélyes, Sós Má­ria Boldogtalan kalap, valamint néhány animációs és rövidfilm. Kosa Ferenc A mérkőzés című film­jét állandó forgalmazásra megvásárolták Hollan­diában. A filmhét megnyitóján részt vett Kosa Fe­renc és Lugossy László, akik sajtókonferencián szá­moltak be a magyar filmgyártás helyzetéről. A De tijd című művészeti folyóiratban Bob Bertina a magyar filmművészet egyik legjobb hollandiai is­merője így ír: „A holland filmkritikusok gyakran személyesen Budapesten győződhettek meg arról, hogy a magyar filmgyártásban ,kollektív csodáról’ van szó, amelyet a magyar filmesek tehetsége és határozott politikai identitása tesz lehetővé. Film­jeik az állandó változásban és forrongásban levő mai magyar valóságról adnak számot.” A magyar és a holland rádió közötti megállapo­dás alapján — a tavalyi budapesti holland költői est viszonzásául — szeptember 17-én magyar költők mutatkoztak be műveikkel a holland közönségnek. Mezei András, Orbán Ottó, Veress Miklós, Takács Zsuzsa és Oravecz Imre műveiből olvasott fel a fő­ként magyar anyanyelvűekből álló közönség előtt a ’t Hoogt központban. A magyar költődelegáció ellátogatott és nagy sikerrel szerepelt a hollandiai Mikes Kelemen Kör tanulmányi napjain is. A több mint harminc költő és prózaíró mellett nagy sikert aratott a Henk Nie­­land holland zeneszerző és Csonka Zsuzsa mis­kolci színésznő alkalmi duója, akik Weöres Sándor műveiből adtak elő. A magyar költők hollandok­nak szóló estjén fellépett a Kalamajka együttes is, műsorukon erdélyi népballadák és keservesek sze­repeltek. A költői esten ünnepélyesen adták át Veress Mik­lós hollandiai versválogatásának újsütetű példá­nyát, amely Zenék címmel jelent meg a haarlemi In de Knipscheer kiadónál. DEDINSZKY ERIKA Az évtizedek óta Párizsban élő festő és díszlet­­tervező Trauner Sándor kiállítását december ele­jén nyitották meg a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlaton 72 festmény és grafika szerepel. A fes­tőművész 75. születésnapja alkalmából a Művelő­dési Minisztérium vendégeként egy hetet Buda­pesten töltött. * A Melbourne-i La Trobe egyetem könyvtárosa, Rosmary Pólya szervezésében Bartók-kiállítás nyílt az egyetemen. A Bartók életművét bemutató kiál­lításnak sok magyar és ausztrál látogatója volt. * A Vatikáni Rádió augusztus 31-én bemutatta az Amerikában élő Kiss János zeneszerző „Benedictus Dominus” című zenekarra és vegyes karra írt mű­vét, amelynek partitúráját május 13-án, a merény­let napján nyújtotta volna át a szerző II. János Pál pápának, akinek tiszteletére írta. Kiss János 1920- ban született, Budapesten zenetanári diplomát szerzett, majd a Zeneakadémián folytatta tanulmá­nyait. 1963-tól amerikai zeneiskolában tanított. 1974-ben filharmonikus zenekart alapított. A „Be­­nedictus Dominus” zsoltár-parafrázis, melynek ős­bemutatója februárban volt Clevelandben — írta a Magyar Kurír. Az egyesült államokbeli T way ne könyvkiadó sorozatot indított, melyben a magyar irodalom né­hány jelentős alkotóját mutatja be. A szerkesztők szeretnék megnyerni olvasóknak azokat a máso­dik-harmadik generációs magyarokat is, akik ma­gyarul már nem olvasnak, ám érdeklődnek szü­leik, nagyszüleit hazájának kultúrája iránt. * A pozsonyi Komensky Egyetem magyar tanszé­ke megjelentette a Magyar Irodalmi Hagyományok Szlovákiai Lexikonát, amely a két ország közös kiadási egyezményének keretében látott napvilá­got. Szerkesztői: Csanda Sándor, Benkő László, Garaj Lajos és Turcze Lajos. Céljuk megismertetni és tudatosítani elsősorban a szlovákiai magyarság körében, a helyi magyar irodalmi hagyományokat. A tíz ív terjedelmű lexikon 489 cikket tartalmaz. * Jövőre halasztották a Szarvas Gábor nyelvmű­velő napokat Szlovákiában, hogy Szarvas Gábor születésének 150. évfordulóját konferenciával ün­nepeljék meg. * A világ vezető politikusainak és uralkodóinak konyhafőnökeiből alakult klub — a Club des Chefs des Chefs — csaknem húsz tagja idén Magyaror­szágon találkozott. VERES GYÖRGY (született 1915- ben) 1953-ban az NSZK-ban telepe­dett le. Volt kollégája, Bolya Zol­tán keresi az USA-ból. VASS FERENC villanyszerelőt (Budapesten született 1919. szeptem­ber 28-án, anyja neve: Adorján Ro­zália) keresi leánya Ili és fia Feri. A keresett 1967 óta nem ad élet jelt magáról. Utolsó ismert címe: 182 E. 95 St. New York, USA volt. CSÉPE JŐZSEF-et (született 1931. szeptember 3-án Kiskunmajsán, anyja neve Faikas Jolán) keresi testvére Flórián az USA-iból. A keresett egyes hírek szerint Svédor­szágban él, utoljára 1969 márciusá­ban Becsből (Ausztria) hallatott ma­gáról. A TOLDY FERENC REÁLISKO­LA 1932-ben érettségizett növendé­keit — az 50 éves érettségi találkozó előkészítése céljából — keresi Zim­mer Károly oki. építészmérnök Bu­dapestről. FORGÓ IMRE bányász (Jászfény­­szarun született 1935. szeptember 10-én, anyja neve: Hornyák Rozália) 1957. februárjában távozott külföld­re, Belgiumba (Houthalen Kiezelweg 4, Limburg) telepedett le. 1961 máju­sában írt utoljára. Keresi testvére, Tóth Józsefné Túráról, mert az utób­bi 20 esztendő alatt semmit sem hal­lott a keresettről. MADÁCS LÁSZLÓ (Kisdobszán született 1931. június 29-én, anyja neve: Nadrai Julianna) 1957 márciu­sától él külföldön, 1978-ban írt utol­jára. Keresi édesapja Kisdobszáról. MAJOROS LÓRÁNT (Budapesten született 1929. október 21-én, anyja neve: Matula Irén) 1956-ban távozott külföldre. 1967-ben írt utoljára, ak­kor Svájcban (Schul Str. Thun) la­kott. Keresik leányai: Mária és Zsu­zsanna Budapestről. MAKRA IMRE (Budapesten szü­letett 1936. június 27-én, anyja ne­ve: Klein Rózsa) még tanuló volt, amikor 1956 novemberében külföld­re távozott, Kanadában (Torontó) telepedett le, 1979 óta nem ad élet­jelt magáról. Testvére, Makra Gyöngyi ugyancsak Kanadában él, utoljára Vancouverből jelentkezett. Mindkettőjüket Budapesten élő édesanyjuk, Makra Elekné keresi. FARKAS LAJOS (Alsónemesapá­­tin született 1939. május 18-án, any­ja neve: Horváth Ilona) 1956 óta él külföldön. Utoljára 1964-ben írt, ak­kor Londonban (Anglia) élt. Keresi édesanyja Zalaegerszegről. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot az őket kere­sőkkel. A MAGYAROK VILÁG­­SZÖVETSÉGE készséggel továbbít­ja leveleiket a kerestetőkhöz. Cí­münk : MAGYAROK VILÁGSZÖ­VETSÉGE, BUDAPEST, H—1905. 52

Next

/
Thumbnails
Contents