Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-12-24 / 25-26. szám
FEJLŐDÉS PUSZTÍTÁS NÉLKÜL! KÖRNYEZETVÉDELEM MAGYARORSZÁGON Az utóbbi évtizedekben világméretű gonddá vált az emberi környezet megvédése a civilizáció által létrehozott ártalmakról. Egyre több fenyegető jel mutatkozott: az óceánok vizét mind nagyobb mértékben veszélyeztette az olaj, a Rajnát szennycsatornává változtatta a nehézipar, a Temzéből egy időre teljesen kihalt az élet, a nagyvárosok levegőjét szinte már elviselhetetlenné kezdte tenni a motoros járművek roppant mérvű megszaporodása. Egyre romlottak az emberi élet körülményei a Földön. Magyarországon nem alakult ki olyan súlyos helyzet, mint a legfejlettebb ipari országokban, de a városiasodás gyorsuló üteme, az intenzív iparosítás, a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlődése és technológiájának megváltozása következtében nálunk is létrejöttek bizonyos, környezetre kedvezőtlen hatások; romlott a vizek minősége, a levegő tisztasága, veszélybe kerültek a korábban nem védett természeti értékek. A fejlődéssel járó eme káros hatásokat vissza kellett fogni, hogy a környezetbe jutó szennyezés mennyisége csökkenjen, a természeti egyensúly megbomlásának veszélye elháruljon fejünk fölül. Állami vonatkozásban még csak széttagolt szakterületi keretek között folyt hazánkban a környezetvédelmi tevékenység, amikor a Hazafias Népfront 1972. évi ötödik kongresszusa állást foglalt amellett, hogy a népfrontbizottságok terjesszék ki tevékenységüket a levegő és a víz szennyeződésének, valamint a zajártalom csökkentésének érdekében is a társadalmi összefogás szervezésére. A Hazafias Népfront 1973. évi országos környezetvédelmi tanácskozásán hangzott el a felhívás a környezetvédelmi törvény megalkotására, amelyet 1976 márciusában létre is hozott az országgyűlés. Az emberi környezet védelméről szóló törvény meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek az emberi környezet megóvása, végső soron az ember egészségének, életének védelme érdekében szükségesek. Létrejött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, amely dr. Gonda György államtitkár vezetésével mint országos főhatóság hangolja össze a törvényben meghatározott tennivalókat és ellenőrzi a végrehajtást. A Minisztertanács 1980-ban jóváhagyta az országos környezetvédelmi koncepciót, amely lényegében a törvény végrehajtási programja. Ez a dokumentum leszögezi, hogy a környezetvédelem középpontjában az ember áll: célja az, hogy az ember egészségét a környezeti károsodástól megőrizze, és a jövő nemzedékeket fenyegető esetleges genetikai ártalmakat is elhárítsa. Az ember élete számára megfelelő környezeti feltételek fenntartása a lehetőségekhez képest szennyezetlen és természetszerű állapotok megóvásával érhető el. Környezetminőségi követelmény, hogy a felszíni vizek minőségének romlása megálljon, és egyes térségekben megkezdődjék a javulás. A levegő szennyezettsége helyileg és időszakosan sem emelkedhet olyan szintre, amely az ember egészségében és általában az élővilágban károsodást okoz. Minden olyan területen, ahol még lehetséges, gondoskodni kell a természetes környezeti tényezők és az élővilág fennmaradásáról, s meg kell akadályozni fajgazdagságuk csökkenését. A kiemelkedő természeti, tájképi jelentőségű területeket védelemben kell részesíteni. A települési környezet védelme során a tervszerű, rendeltetésszerű és esztétikus kialakítás és fejlesztés a kitűzött cél. A települések rendezésénél, fejlesztésénél és üzemelésénél el kell érni, hogy a káros hatások mértéke a megengedhető mértékeket ne haladja meg. öt év telt el a törvény megalkotása óta. Mik azok a fontosabb intézkedések, amelyek az elmúlt fél évtizedben az emberi környezet védelmének szolgálatában Magyarországon történtek? A legfőbb törekvések a korábban keletkezett veszélyforrások felszámolására irányultak. A környezetvédelmi munka középpontjában a következő kérdések álltak: a mezőgazdasági termelés növekedése mellett a termelés során keletkező káros hatások megelőzése; a közműves vízellátás és csatornázottság, illetve szennyvíztisztítás közötti aránytalanság csökkentése ; a hulladékok ártalmatlanná tétele a veszélyeztetett térségek — a közép-dunántúli bányavidék, Budapest és vonzáskörzete, a borsodi iparvidék és Pécs—Komló környéke — népességének egészségvédelme. gén fontos feladat a Balatonnak és környezetének teljes értékű védelme. Ez év őszén megindultak a munkálatok a Kis- Balaton újrateremtésére. Másfél milliárd forint költséggel mintegy 80 négyzetkilométer nagyságú tárolót hoznak létre, amely magába fogadja a Balaton legfőbb szenynyezőjének, a Zala folyónak vizét, és csak hordalékának megszűrése után ereszti be a széles nemzetközi vonzókörű üdülőtóba. A Somogyi dombvidék Balatonba ömlő vízfolyásainak megtisztására az egykori berkekben épülnek tárolók, az első — Marcali mellett — már készül. A Balaton védelmét szolgálja az az intézkedés is, hogy a tó közelében működő nagyüzemi állattenyésztő telepeknek záros határidőn belül környezetkímélő technológiára kell áttérniük. Ami a vizek védelmét illeti, 1976 és 1980 között több mint 24 milliárd forintot fordítottak a vízminőség javítását célzó beruházásokra és felújításokra. A legszennyezőbb ipari ágazatok — a vaskohászat, a vegyipar, az építőanyagipar, az energiaipar — új létesítményeihez 3,5 milliárd forint összegű levegőtisztaság-védelmi beruházás megvalósítása kapcsolódott. Hogy milyen kemény intézkedéseket foganatosítottak a környezetszennyező üzemek ellen, arra csak egyetlen példa: ez év októberében felfüggesztették a Tatabányai Ötvözetgyár működését, mivel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal levegőtisztaság-védelmi intézete által végzett vizsgálat megállapította, hogy a szennyező anyagok kibocsátása az üzem körzetében meghaladta a megengedett mértéket. A környezetszennyezés elleni harcban igen sok területen kell védekezni a mezőgazdaság okozta ártalmak ellen. A túladagolt műtrágyák a folyókba, tavakba bemosódva, a vízinövényzet elburjánzásával hatnak károsan az üdülőterületek állapotára, a szakszerűtlenül kezelt kémiai növényvédő és rovarirtó szerek pedig az élővilágban okozhatnak kedvezőtlen változásokat. A mezőgazdaság persze nem mondhat le a termésnövelő és védekező szerek használatáról, ezek veszélyei azonban elháríthatok a vegyianyagok mértéktartó, gondos alkalmazásával és a hatékony ellenőrzéssel. A környezetvédelmi törvény erélyes végrehajtása lehetőséget nyújt arra, hogy a mezőgazdaság okozta környezeti károsodások a lehető legkisebbre csökkenjenek. Ide kívánkozik Gonda György államtitkár ama megállapítása, hogy a környezetvédelem része kell legyen a termelési folyamatoknak, mivel a környezet megóvásának legjobb módja a környezetkímélő gazdálkodás. A települési környezet védelmének legfontosabb eszköze a területrendezési tervezés, amelynek követelményrendszerében előírják a környezeti szempontokat. Az elmúlt öt esztendőben 27 városra — és vonzáskörzetére — készült fejlesztési és rendezési terv. Ami a városok zöldterület állományát illeti, az ugyanezen idő alatt megkétszereződött. A termesztett növények és a tenyésztett állatfajok genetikai készleteinek megóvása érdekében is jelentős intézkedések történtek. A vadonélő növények és állatfajok, valamint termő- és tenyészőhelyeik védelme folytatódott. A munka eredményeként egyes védett állatfajok állományának csökkenése megszűnt, néhány védett állatfaj állománya növekedésnek indult. A kiemelkedő jelentőségű természeti, tájképi értékű területek természetvédelmi oltalomban részesülnek. 1981-ben a védett területek nagysága meghaladta a 430 000 hektárt. Immár három nemzeti parkja van az országnak; a hortobágyi, a kiskunsági és a bükki. A környezetvédelem igényli a tudomány közreműködését. Az utóbbi öt esztendőben „az emberi környezet védelme” című célprogram keretében 130 millió forintot fordítottak kutatásokra; ezek több, gyakorlati szempontból is jelentős eredményt hoztak. A környezetvédelmi oktatás súlya is növekedett valamenynyi iskolatípusban. S ami ugyancsak igen fontos eredmény: a társadalomban nagymértékben erősödött a környezetvédelem szükségességének a tudata; egyre többen vállalnak részt az ellenőrzésből, és működnek közre a teendők végrehajtása érdekében. Éppen az állami és a társadalmi erők összefogásának köszönhető, hogy hazánkban a népgazdaság mindegyre emelkedő fejlődése sem okozhat veszélyessé váló romlást a környezeti körülményekben. Vagyis igyekszünk tartani magunkat az 1979. évi környezetvédelmi világnap jelszavához: fejlődés pusztítás nélkül! ANTALFFY GYULA 18
