Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-12-24 / 25-26. szám
A turizmus világszerte kitűnő üzlet. Országok sorát ismerjük, melyek a külföldiek fogadásából teremtik elő nemzeti jövedelmük tekintélyes részét. Bár ez a részarány hazánk esetében csupán néhány százalék, számunkra sem közömbös, menynyire válik népszerű úticéllá Magyarország, milyen hasznot sikerül húznunk a világjelenséggé váló utazási kedvből. Idegenforgalmunkban ugyanis — a szakmai zsargon szavaival — a népgazdasági átlagnál kevesebb befektetett forintért „termelhető ki” egy dollár. Érthető ezért, hogy a magyar szakemberek is árgus szemmel figyelik a nemzetközi turizmus tendenciájáról, várható alakulásáról szóló jelentéseket, amelyek az utóbbi években nemegyszer jósolták az utazások számának mérsékeltebb emelkedését vagy éppen csökkenését. — Mennyiben vált be ez a jóslat, s hogyan érintette a hazai idegenforgalmat? — kérdeztük Lengyel Mártontól, a Belkereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatalának helyettes vezetőjétől. — A vészharangok kongatása hozzánk is elhallatszott, ám viszszaesés nem következett be a nemzetközi turistapiacon. Piacról beszélünk mi is, hiszen a szálláshely, a különböző szolgáltatások szintén egyfajta árut jelentenek. A nemzetközi turizmusra inkább az átrendeződés a jellemző. Erőteljesebben növekedett a belföldi utazások száma, és változatos mozgásokat észlelhetünk az egyes piacok — fogadó országok — népszerűsége között. Az országok közötti utasforgalomban elsősorban a rövidebb távú utazások száma növekedett. Ez volt a jellemző az 1981-es esztendőre is. Az olaszországi vendégfogadás visszaesett, a spanyoloké fellendült, és úgy látjuk, hogy a terrorizmustól tartó turisták közül meglehetősen sokan voltak olyanok, akik Magyarország felé vették útjukat. A nyugat-európai országokból ugyanis elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságból és Ausztriából érkezők száma emelkedett, ahonnan éppen Olaszország a leggyakoribb úticél. — Kedvezett az időjárás is, régen volt ilyen napfényes júliusunk, augusztusunk, ami számunkra azért igen fontos, mert hosszú évek tapasztalata szerint e két hónapban érkezik hozzánk vendégeink 45 százaléka. Emellett idén végre eredménnyel járt az a régi törekvésünk, hogy „széthúzzuk” a szezont. Szezon előtt, s most a szezon után jelentős kedvezményéket adtunk, illetve adunk szállodáinkban, mert nyilvánvaló, hogy az üres szállodai szoba a legrosszabb üzlet. De az első Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontját sem véletlenül tűztük az eleddig holtszezonnak számító márciusra. — Az időjárás azonban nyilván másutt is kedvező volt, s bizonyára az elő- és utószezon jobb kihasználása sem egyedülálló törekvés... — Idei népszerűségünkben az is közrejátszott, hogy a tavalyi — akkor nagymértékben növelt — szállodai és éttermi árainkat ebben az évben alig vagy egyáltalán nem emeltük. És úgy látjuk, hogy a belpolitikai stabilitás, a jó közbiztonság egyre inkább idegenforgalmi vonzerővé is válik. Sok tényezőnek köszönhető tehát, hogy idegenforgalmunk növekedési üteme idén meghaladta a világátlagot. Az év első nyolc hónapjában egymillióval több külföldi vendéget fogadtunk, ezen belül a nyugati országokból idelátogatók száma 6,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Vendégeink hosszabb időt töltöttek nálunk, mint korábban, így nyilván többet költöttek. — Tervezhető egyáltalán, mikor mennyi turistát fogadunk? Pár esztendeje úgy határoztak meg idegenforgalmi céljainkat, hogy ne elsősorban a beutazók számának növelésére, inkább szolgáltatásaink minőségének javítására törekedjünk, ezzel együtt pedig a nagyobb bevételekre. — Nagyjából az idegenforgalomra is az a jellemző e tekintetben, mint a gazdasági élet egyéb területeire. Manapság más vonatkozásban is gyakran produkál a világpiac meglepetéseket. Tervekre neKÜnk is szükségünk van, ám hozzá kell szoknunk, hogy a leggondosabban előkészített prognózis sem kezelhető szentírasKént, az eltérésekre, új igényekre reagálnunk kell. Mindenképpen figyelembe kell vennünk a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, a szabad idő mennyiségének alakulását, a motorizáció terjedését és költségeit, tehát az üzemanyagárakat. E tényezők világszerte a meghatározói annak, hogy mennyien utaznak, milyen távolságokra és mennyi időre. Am marad egy lényeges szempont, amivel kapcsolatban inkább csak jósolhatunk. Ez pedig annak a kifünkészése, hogy mennyire válik szokássá, az életmód szerves részévé az utazás. A szakemberek bizonyos meglepetéssel fogadták, hogy miközben egy sor tartós fogyasztási cikk vásárlása visszaesett, az utazási kedv tovább nőtt. Mi sem számítottunk például az idén ilyen óriási forgalomra a Balaton partján, ami annak ellenére, hogy számos új kempinget nyitottunk, egyes helyeken bizony áldatlan állapotokkal járt. Itt is, ott is tanyát vertek a vadkempingezők, s a szálláshelyek sem voltak mindenütt olyan kulturáltak, ahogyan azt szeretnénk. Kedvező változás volt azonban a korábbi hasonló évekhez képest, hogy a több százezres vendégsereg megfelelő zöldség-, gyümölcs- és élelmiszer-kínálatot talált. — De mit is értsünk az oly sokat emlegetett „minőségi turizmuson”, amely mint elérendő ideál lebeg a hazai szakemberek szeme előtt? — Az a véleményünk, hogy a rossz értelemben vett tömegturizmus — mint a minőségi turizmus ellentétpárja — semmiképpen nem lehet az alapja idegenforgalmi stratégiánknak. Arra kell törekednünk, hogy annyi külföldi vendéget fogadjunk, amennyinek biztosítani tudjuk a kulturált és élményekben gazdag tartózkodást. Szálláshelyeink értékesítésén túl szeretnénk minél több szolgáltatást, minél több érdekes programot is eladni, és ezen az úton hozzájutni növekvő bevételekhez. E cél elérése érdekében kettős a taktikánk. Egyrészt csökkenteni próbáljuk a kereslet nemturizmus jellegű részét, magyarán: árpolitikánk, vámszabályaink változtatásával a kizárólag vásárolni, üzletelni idejárok számát. Másrészt fejlesztünk is; új szállodákat építünk és folyamatosan arra törekszünk, hogy az említett program- és szolgáltatáskínálat minél vonzóbb, sokszínűbb legyen. Hogy csak néhány példát említsek: sokat várunk a lovasturizmustól, a főzőtanfolyamoktól, a népművészeti vásároktól, az ország különböző helyein egyre népszerűbb nyári játékoktól, a termál turizmustól. Szabadtéri mozikat, szállodáink mellé uszodákat, minigolf-pályákat építünk. Idén tovább bővítjük a Budapesti Tavaszi Fesztivál programját. Az elsőről — azaz a tavalyiról — az Idegenforgalmi Világszervezet — a WTO — főtitkára, Robert C. Lonati úr a következőket nyilatkozta: „A Budapesti Tavaszi Fesztivál sajátos magyar kínálatával újszerű színfolt és vonzerő a nemzetközi idegenforgalomban. Biztos vagyok benne, hogy évről évre Európa egyik rangos kulturális és turisztikai eseménye lesz.” — Milyen eszközök állnak a magyar idegenforgalom rendelkezésére, melyek segítségével az imént vázolt idegenforgalmi struktúra megvalósítható, s a ma még tapasztalható feszültségek feloldhatók? — Beruházási lehetőségeink szűkösek, a fedezetet mindennemű állami támogatás nélkül, magának az idegenforgalomnak kell előteremtenie. Több új szállodát építünk osztrák hitelből. Sokan megkérdik, miért csupán magas kategóriájú nagyszállók építésére fordítjuk ezt a pénzt, hiszen éppen Ausztriában igen népszerűek a húsz-harminc szobás minihotelek, amelyekhez hasonlóak nálunk is elkelnének. Erre az a válaszom, hogy a felvett hitelt kockázatmentesen tudjuk törleszteni a megadott határidőig a nagyszállók bevételéből. Budapest pedig elbírja, sőt igényli is a magasabb kategóriát, mivel szállóvendégeink jelentős része üzletember. Ugyanakkor az is igaz, hogy penziókra, új kempingekre, motelekre is szükségünk van. Fejleszteni kívánjuk az úgynevezett falusi turizmust, amelytől a falu romantikáját, de a huszadik század komfortját várják vendégeink. Nem is beszélve sok-sok szép kastélyunkról, melyeknek jó része igen rossz állapotban van, és idegenforgalmi hasznosításukban lenne fantázia. Mindez rengeteg pénzbe kerül, amit a magánerő bevonásával és változatos kooperációs formák kialakításával látunk előteremthetőnek. Külföldi vállalkozók bevonására is gondolok. Az esetek többségében ez 51 százalékos magyar tőkerészesedést jelent, de indokolt esetben ez alól lehet kivétel. Hogy egy, már megvalósult példát is említsek: A Hilton-szálló játékkaszinóját az österreische Spiel AG bevonásával nyitottuk meg. Sietve hozzáteszem, hogy a színvonalas idegenforgalom nem csak pénzkérdés. Ezzel nem csupán a tisztaságra avagy az udvarias kiszolgálásra utalok. A minőségi turizmus, a speciális igények színvonalas kielégítése nagyobb vállalkozókedvet, ötletgazdagabb szervező munkát követel. Pozícióink csak ezen az úton erősíthetők a nemzetközi idegenforgalomban. BALÁZS ISTVÁN 15 T
