Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-11-28 / 24. szám

4 fc/yv-nAAv/AeAr Myrrms* m/i 'iß/rtyrutzt *Arr mrt»rn n*. hn- m! /itt A/ #<•* <*rrm***(<v nttytinvrf rutr XVI kthikttjMJ. tom t1r t'ttomat mem rrnJt%r\':*m Muff t J'rtt Km/ Ire nets </rn th’tfesi W//C, /irtiirW' meyjet ia </ i/rffhit /estetne te t " /ir/rrK. / Íí;»»y««/» nemes Must. W tyem/tA astetet/ , Jt/tmm etf uA tie rAnett meA/yeten, fte rreraten ye. mttmnen erf ten (ArtraurA An. • herf ketet/ei/em Z>nA*rHeÁ, ,<Jk fmt Mi>*/ etsyy Vefe/t /// /* ft/. 1. Kossuth és a parasztság jelképes kézfogása 1848 márciusában 2. Petőfi a március 15-én cenzúrázatlanul kinyomtatott Nemzeti dal első példányával a Länderer és Heckenast-nyomda előtt 3. Az európai forradalmi átadat kibontakozásának hatása - egykorú képrejtvényben kifejtve. Megfejtése: „Párizs esemé­nyei és a sajtó szabadsága villanysebességgel a világon örömnapokat és diadalt szült” 4. Az országgyűlés március 15-én útra kelt küldöttségének bécsi alkudozásai - egy karikaturista szemével 5. Batthyány Lajos A pesti városháza a forradalmi tömeg gyűrűjében március 15 SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓI A liberális vezetők azonban jól tudták, hogy ha az adott kedvező helyzetben pillanatnyilag mellőz­hették is, a továbbiakban már semmiképpen sem odázhatják el a paraszti tömegek rokonszenvé­­nek felkeltésére alkalmas lépések megtételét. Az országgyűlés tehát már március 15-én állást foglalt olyan jobbágyfelszabadítás mel­lett, amely a földesurak kármen­tesítésének a terhét teljes egészé­ben az államkincstárra hárítja. S hogy ez az állásfoglalás való­ban halaszthatatlan volt, azt igen gyorsan bebizonyította a Pesten Petőfi radikális csoportja által még ugyanezen a napon kirob­bantott népforradalom, amely nemcsak a sajtószabadságot való­sította meg egyik óráról a másik­ra, s nemcsak az egy éve börtön­be vetett Táncsicsnak szerezte vissza szabadságát, hanem maga is elsőrendű követelményként írta zászlajára a jobbágyfelszabadítás jelszavát. Mire az országgyűlés három nap múlva pótlólag immár azt is ki­mondotta, hogy a jobbágyokat ak­kor is azonnal fel kell menteni úrbéres szolgálataik teljesítésé­nek kötelezettsége alól, ha a föl­desurak kármentesítése egy dara­big még váratni fog magára. A parasztkérdés méregfogát ki­húzó döntés azonban csupán első volt a sorban, s ezt követően gyors egymásutánban megszülettek az átalakulás kereteit kirajzoló to­vábbi pozsonyi törvénycikkek is, amelyek többek között rendelkez­tek a törvényhozó testületnek népképviseletre alapozásáról, a kormány parlamentáris felelős­ségéről és teljes belkormány­­zati önállóságáról, a nemesek és a nem nemesek jogegyenlőségéről, a cenzúra felszámolásáról, a nem­zetőrség létrehozásáról, a közte­herviselésről, a papi tized eltörlé­séről, Magyarország és Erdély új­raegyesítéséről stb. Az ilyen és hasonló jogszabályok megalkotá­sával pedig az országgyűlés vég­képp megteremtette a feltételeit annak, hogy a sok tekintetben el­térő érdekű, de a polgári beren­dezkedés létrejövetelében egy­aránt érdekelt országlakók milliói most egymással karöltve indulja­nak meg az ország felvirágoztatá­sa felé vezető úton. SPIRA GYÖRGY 13

Next

/
Thumbnails
Contents