Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-10-31 / 22. szám

ÁRU SHOW tási cikkek viszonylag bőséges kí­nálatát, amihez nélkülözhetetlen a behozatal. Egyes külföldi áruk — például ruházati cikkek, bútorok — a választékbővítést szolgálják, más termékekről — például var­rógép, motorkerékpár — azt tart­juk, hogy nálunk gazdaságosan nem gyárthatók, így egy ideje importcikként szerepelnek, továb­bi áruk pedig — karórák, sze­mélygépkocsik — hagyományosan a külföldről beszerzett áruk közé tartoznak. Hazai cégeinknek a vásáron ta­pasztalható aktivitása azért is in­dokolt, mert az elmúlt esztendők­ben visszaesett fogyasztási cikk­kivitelünk. Ez a sajnálatos tény ugyan magyarázható a világgaz­dasági helyzettel is, ám kétségte­len — s ezt az érdekeltek is lát­ják —, hogy az árukínálat megfe­lelő változtatásával, a termékek minőségének javításával és szebb csomagolással nagyobb haszonnal, nagyobb mennyiséget értékesít­hetnénk. Fogyasztási cikk kivite­lünk három fő piaca a Szovjet­unió, a Német Szövetségi Köztár­saság és Franciaország. E piacok megtartása mellett arra is töre­kednünk kell — mondják a szak­emberek —, hogy új piacokon is megjelenjünk. Ezzel együtt arra is, hogy lehetőleg minél több na­gyobb sorozatot értékesíthessünk. Főbb exportcikkeink továbbra is a háztartási gépek, ruházati cik­kek, bőráruk, élelmiszerek ma­radnak, ám a vásár további ígé­retes portékákat is felvonultatott. Nem egyet közülük a szövetkezetek, kisiparosok standjain láthattunk, ami koránt­sem a véletlen műve. Itt a vásá­ron is igazolni láttuk azt a mos­tanában sokszor hangoztatott té­telt, hogy a kisebb gazdálkodó egységek sokszor gyorsabban vá­laszolnak a piac igényeire, hama­rabb állnak át egy-egy új, jó üz­letnek ígérkező cikk gyártására. Nem adok rá egy évet, hogy bel- és külföldön egyaránt ismert lesz az a monori szövetkezet, amely a BNV egyik önálló kiállí­tásán, az Interplayexpon — azaz a játékvásáron — egy fából ké­szült, sok elemből álló mini vá­rost állított ki, függővasúttal, sta­dionnal, fabábukkal, autókkal, lakóházakkal. Már nem ígéret, ha­nem pár éve világra szóló üzlet a Politoys Szövetkezet bűvös koc­kája, ahogy külföldön mondják, „a Rubik-féle bacilus”. Mostaná­ban heti 350 ezer kockát gyárt a szövetkezet. Szintén Rubik Ernő nevéhez fűződik új játékuk, a bű­vös kígyó, amely már nem annyi­ra a logikára, inkább a fantáziá­ra épít. Mint a szövetkezet fő­mérnöke elmondta, az érdeklődés felső határa még nem látható, egyelőre heti százezer darabot gyártanak. A bűvös kocka kis­testvérét, a kétszer-kettes kockát és a bűvös dominót — a külföldi partnerekkel egyetértésben — ad­dig nem dobják piacra, amíg a bűvös kocka iránti érdeklődés a jelenlegi ütemben növekszik. A Ferrokémia Szövetkezet is egy találmány jó üzleti érzékre valló felkarolásának köszönheti, hogy amint mondani szokás: „megfogta az isten lábát”. E ta­lálmány a Patientia nevű, hajhul­lást gátló, hajnövekedést serkentő szer. Az olasz megrendelő kétszáz­ezer dollárt költött az itthon is igen kapós készítmény reklámo­zására, s újra csak a rugalmas­ságra példa, hogy kívánságukra elkészült a Patientia porított vál­tozata, mely korlátlan ideig el­tartható. A csomagolás országon­ként más és más: a finnek üveg­ben kérik, a franciák műanyag flakonokban, az osztrákok csava­ros helyett pattintható kupakkal. Üjabban Görögországból, Liba­nonból, Ciprusról és Kuvaitból is érdeklődnek a Patientia iránt. A vásárnak számos kisiparos kiállítója is volt. Egy sajtótájé­koztatón hallhattuk, hogy meny­nyi minden kerül külföldre a kis­iparosok műhelyeiből: kézműves termékek, szőlőoltványozó gép, szabászolló, hulladékégető kemen­ce, kézműtőasztal. S a szabadtéri divatbemutatón a kisipari ruha­­modellek is bemutatkoztak. Látvány dolgában egyébként is sok újat, olykor meglepőt hozott ez a vásár. A di­vatbemutatókon diszkózenére vo­nultak a hölgyek és urak, har­sány discjockeyi közreműködés­sel. Az igazán szép pécsi kesztyű­ket táncoló kezeken is láthattuk, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat lézershow-ra invitált. Játszóter­meket rendeztek be az Inter­playexpon, a nyilvánosság előtt fúrtak és faragtak a Csináld ma­gad-kiállításon, hajat bodorítot­­tak egy kozmetikai cég dobogó­ján, lépten-nyomon filmvetítések, diaműsorok csábítgatták a néze­­lődőket. A legbohókásabb ötlettel a Borsodi Vegyikombinát rukkolt elő: napjában többször öttagú profi táncoscsapat lejtett a PVC­­Show — azaz a polivinilklorid revü — rpűsorán, kezükben kü­lönböző, az építkezéseknél és a háztartásban használatos PVC- árukkal. Ám hogy mindezen igyekezet nem csupán tapsot, hanem üzle­tet is eredményezett, eredmé­nyez-e, az persze a revük és di­vatbemutatók kulisszái mögött dőlt el. Bár munkámat nehezítet­te, de mégiscsak örülnöm kell annak, hogy információkért ko­pogtatva egyik-másik kulisszán, a titkárnők mentegetőzve mutattak a teli tárgyalóhelyiségek felé, s jobbára az ebédszünetet ajánlot­ták, ha el akarom csípni főnökü­ket. BALÁZS ISTVÁN 18

Next

/
Thumbnails
Contents