Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-10-17 / 21. szám

I Amióta nemzetközi mércével mérve is tekintélyes a vendégjárás az ország ban, a hazai idegenforgalom új uta­kat keres. Különösen Európa szá- i mára voltunk eddig is csábító úticél, olcsó áraink és az ország természeti szép­ségei miatt. Ezenkívül a magyar konyha­­művészet is vonzotta a turistákat. Idegen­forgalmi áraink azonban az elmúlt években „nemzetközi szintűek” lettek, ám a szol­gáltatások színvonala nemigen emelkedett. Emiatt — bár az ország idegenforgalomból származó bevétele idén is nőtt — a vendég­­éjszakáik száma mégis csökkent. Ez persze világjelenség, ezért az idegenforgalmi szak­emberek már hosszú ideje kutatják az új lehetőségeket. Az elmúlt években új for­galom vonult be a nemzetközi idegenfor­galom szótárába: a vidéki turizmus. Ere­deti környezetben élni, együtt a falu vagy városka lakóival, együtt ébredni a kakas­szóra, természetesen mindezt nem kisebb komfortban a megszokottnál. A magyar idegenforgalom legnagyobb vállalata az IBUSZ lépést tartva a nemzetközi igények­kel újabb szolgáltatások bevezetésén mun­kálkodik. Még a legrészletesebb magyarországi autótérképen is alig lehet megtalálni a Hajós-pincefalu helységnevet. Az 1200 prés­házból és a mindössze 22 utcácskából álló, igencsak különleges „falu” alig két kilomé­ternyire húzódik Hajós községtől. Azt ma már nehéz lenne megmondani, hogy mikor emelkedett ki a földből a műemlékvédelem által is igen nagy becsben tartott, első löszbe vájt pince, ületve az elébe biggyesztett présház. 1720 táján württembergi némete­ket telepítettek Kalocsa környékére, a tör­téneti feljegyzések az ő szőlőművelési te­vékenységükhöz kapcsolják a pincesorok kialakítását. Százesztendősnél öregebb épü­leteket ma is találni, de az 1981-ben épültek szakasztott másai az öreg pincéknek. Mind­ez a tervszerű műemlékvédelem és a köz­ségi tanács jóvoltából történt így, amelyek megakadályozták az építői fantázia túlbur­jánzását. Ugyanis a kulcslyuktól az ablak­keretig szigorú előírások kötelezik az épít­tetőt. És amióta a községi tanács művelésre adta a környék parlagföldjeit, évente 40— 50 új pincét építenek az újdonsült szőlő­­tulajdonosok. A kínálkozó lehetőséget ismerte fel az IBUSZ, valamint a környék legnagyobb nagyüzeme a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és Hajós község tanácsi vezetősége, amikor a vidék leghíresebb boráról elnevezett Cabemet fogadó felépítéséről döntöttek. Ez csak az első lépés ugyan, de máris híre kelt. S mivel Hajós község lakosságának hatvan százaléka ma német ajkú, akik ápol­ják nemzeti kultúrájukat, s a község nem­zetiségi táncegyüttesét a megye és az ország határain túl is ismerik, különösen a német turistáik kedvelik ezt a programot, hiszen tolmács nélkül ismerkedhetnek a hajósiak életével. A további tervek valóságos turistapara­dicsommá kívánják fejleszteni a pincefalut, mégpedig úgy, hogy közben a helybeliek zavartalanul tovább élhetik mindennapi életüket. Lovaspálya, halastó a horgászok­nak, szauna a gyaloglásban megfáradt vadászoknak és természetesen egy új szál­loda szerepel a tervekben. Akik pedig meg akarják kóstolni a szőlősgazdák életét, azok számára a présházban rendeznek majd be kényelmes szobákat. L. S. FOTO: GESZTI ANNA ÉS KOVÁCS KORNÉL 9

Next

/
Thumbnails
Contents