Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-10-03 / 20. szám
LÁTTA MÁR? A „literátus” szoba, a falon Eötvös Józsefnek és feleségének portréja, Székely Bertalan alkotásai A SZERZŐ FELVÉTELE Ercsi, a dunántúli kisközség elválaszthatatlan Eötvös Józsefnek, a magyar reformkor híres politikusának és írójának, a magyar közművelődés és oktatásügy apostolának a nevétől. Eötvös majdnem egész gyermekkorát Ercsiben töltötte nagyszüleinél, és mint felnőtt ifjú, haladó szellemű baráti körével — Szalay Lászlóval, Lukács Móriccal, Trefort Ágostonnal és Pulszky Ferenccel együtt — itt szőtte terveit a jövő igazságosabb, műveltebb társadalmáról. A hazáért, a magyar nép műveltségi színvonalának emeléséért szüntelenül tevékenykedő Eötvös József élete vége felé közéleti tevékenységébe kissé belefáradva — hiszen 1848-ban az első magyar független kormányban, majd 1867- ben, a kiegyezés után is ő lett a vallás- és közoktatásügyi miniszter —, sokat gondolt Ercsire, az itt töltött boldog ifjú évekre. 1865 tavaszán Ercsi mellett hajózva elhatározta, hogy itt készíttet sírboltot magának és családjának. Amikor meghalt, végakaratának megfelelően, 1871. február 6-án Ercsiben helyezték örök nyugalomra. * Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az Eötvös-kúriához tartozó vendégházat a közelmúltban rendezte be Eötvös közoktatás-politikai és pedagógiai tevékenységének bemutatására. A kiállított dokumentumok, makettek, könyvek Eötvös József irodalmi, politikai és közoktatásügyi életművét idézik fel. Itt van többek közt Eötvös Józsefnek fiához, Lorándhoz írt levele, amelyet a húszesztendős fiatalember pályaválasztási tanácsadójának tekinthetünk. Bemutatják azokat az értékes leveleket, másolatokat, amelyek az 1868-as kötelező népoktatást elrendelő törvényt készítették elő. Igen értékesek az Eötvös irodalmi munkásságát bemutató, első kiadású könyvek válogatott példányai. A dokumentációs anyagot Eötvös Józsefről készült festmények, metszetek, fényképfelvételek teszik gazdaggá, változatossá. FÉNYES TAMAS KI MIT GYŰJT? LEMEZBEMUTATÓ Az előszófélében a szerzők, Berkó Pál és Fehér Béla, mindenekelőtt azt tisztázták, hogy mi a gyűjtés, és kik nevezhetők gyűjtőknek. Ráth-Végh István kultúrtörténészt (1870—1959) idézik: „Olyan a gyűjtőszenvedély, mint a malakkai csodafa, amiről a középkori utazók hoztak hírt: egyik felén éltető gyümölcsök függnek a gallyakon, a másik fél lombjai közt bódító nadragulya búvik meg...” A csodafahasonlatnál maradva, a könyvben az olvasók megismerkednek azokkal, akik az ehető gyümölcs felé nyúlnak, de szemügyre vehetik a bódító nadragulya élvezőit is. A szerzők kisebb-nagyobb kirándulásokat tettek a történelem, a kultúrhistória és a művészettörténet egyes területeire, hogy több mint kétszáz oldalas kötetükben, körüljárva a kívülállók számára gyakran furcsa és titokzatos világot, keressenek magyarázatot a gyűjtés örökös megújhodásának társadalmi okaira. Még a könyv végén feltüntetett forrásanyag-könyvjegyzék — az első forrásmunka 1873-ból való — és a Gyűjtési mutató is érdekfeszítő olvasmány. Az utóbbi A-tól Zs-ig 101 címszót tartalmaz. Az első meglehetősen hátborzongató: Akasztott emberek kötelei. (A múlt század elején élt Sir Thomas Thyvritt gyűjtötte hangyaszorgalommal, a kollekció legrégibb darabja a 14. századból származott.) A Gyűjtési mutató utolsó betűje sokkal békésebb területre utal: zsemlékre. (Reicher Jakab pesti csat- és fésűkészítő mester ritkasággyűjteményére. 1775-től évente — viaszborítékban — eltett egy zsemlét, mellé feljegyezte az az évi gabonaárakat, a termés minéműségét és a zsemlék súlyát.) ... S hogy ki lehetett első gyűjtőink egyike? I. István király, kincstárából külföldi tartományok monostorainak is bőkezűen juttatott, erre utal Odilo cluny-i apát köszönőlevele ... — h — 24 vers Mind nagyobb az érdeklődés Magyarországon a verslemezek iránt, amelyek az oktatási célokon túlmenően a nagyközönség kulturális nevelését is jól szolgálják. E lemezek általában kétféle típusúak: egy-egy jelentős színész, előadóművész vagy a kedvenc műveiből szólaltat meg logikai sorrendbe fűzve válogatást, vagy egyetlen költő verseit adja elő. Gábor Miklós, a kitűnő színész, akinek nevéhez egy sor híres szerep emléke fűződik, az utóbbi megoldást választotta. Babits Mihály verseiből szaval összesen huszonnégyet, a gyakrabban hallható művek mellett — például az Esti kérdés, a Zsoltár férfihangra, a Jónás imája — kevésbé ismerteket is. A lemezborítón látható festményt Rippl-Rónai József készítette, és a meditativ hajlamú Gábor Miklós ugyancsak ezt a gondolataiban elmélyedő, töprengő lírikust szólaltatja meg. Lisit Ferenc indulói Zenetörténeti jelentősége mellett érthetően népszerűvé is vált az az új lemez, amelyen Liszt Ferenc öt indulója hangzik el Németh Gyula vezényletével, az Állami Hangversenyzenekar előadásában. Közülük az első a közismert Rákóczi-induló, ezt a művet, amely Berlioz drámai legendájában, a Faust elkárhozásában is hallható, Liszt Ferenc nyolc változatban dolgozta föl, például a XV. rapszódiában, valamint a lemezen megszólaló zenekari átiratban. Két művét, az I. és az V. rapszódiát Liszt magyar barátja, a tehetséges fuvolaművész és zeneszerző, Doppler Ferenc hangszerelte meg. A magyar rohaminduló, valamint a Goethe emlékének szentelt Ünnepi induló hallható még a lemezen, amely Liszt Ferencet egy, a külföldön kevésbé ismert oldaláról, a magyar származását büszkén vállaló művészként mutatja be. GÁBOR ISTVÁN 26
