Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-10-03 / 20. szám

Cfei

JUDY CASSAB HAZAI TUDÓSÍTÁSOK

KÉT KIÁLLÍTÁSA KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Judy Cassabnak — az Ausztráliában élő s alkotó magyar származású festőművésznek, akit már jól ismernek a Magyar Hírek olvasói, — a közelmúltban két hónapon belül két kiállítása volt Európában: Párizsban és Londonban.

Mindazok számára, akik — ha távolból is — figyelemmel kísérik Judy Cassab művészetét, kiemelünk néhány gondolatot Elwyn Lynn művészettörténész tanulmányából, melynek egy részlete a londoni kiállítás katalógusában is olvasható. Judy Cassab — írja Elwyn Lynn a többi között — európai érzékenységgel és kifejező készséggel az ausztrál földrész sajátosságait tárja fel és e sajátosságok fölfedezése közben mintegy a művészetnek is új dimenziót ad. Érdekes, hogy sok ausztrál művész, talán visszahőkölve a kontinens óriás méreteitől s belső világának monumentális csöndjétől, ezt a tájat, mint a lét valami furcsa, idegen formáját mutatja be. Judy Cassab azonban közelkerült e földhöz, vásznain titokzatos szépségét szuggerálja, s képes rá, hogy egy-egy részletében, sziklák, szakadékok jellegzetes arculatában, a lényeget sürítse s a mikrokozmosz egy darabját mutassa fel. S. M.

Párizsi magyarok között

A szépen faragott oltár az ausztráliai katolikusok ajándéka

A párizsi Magyar Katolikus Misszió imaterme

FŐTÖK:

APOSTOL

ANDRAS

Amrita Sher-Gil és Magyarország. Ezzel a címmel — angol nyelven — nemrégiben Indiában jelent meg egy könyv. Erről, illetve festőművész címszereplőjéről a Nők Lapjában Szilágyi Éva ír, indiai utazásáról szóló naplójában. Ebből kiderül, hogy Amrita Sher- Gil az indiai—magyar barátság jelképe; apja indiai, anyja magyar volt, ő pedig Budapesten született. Első mestere nagybátyja, Baktay Ervin, híres indológusunk volt, ő adott először ecsetet a gyerek kezébe. Amrita Sher-Gil 1938- ban Magyarországon járt, férjhez ment unokatestvéréhez, dr. Egan Viktorhoz. A Kiskunhalason töltött idő pontos állomásként alakította festészetét. Delhiben, a Modern Művészet Múzeumában ismert alkotásai között több magyar vonatkozású festmény látható.

A Film-Színház-Muzsika Gách Marianne tollából olaszországi magyarokról tudósít. A riporter többek között találkozott Szalay Karolával, akinek „csupa-temperamentum lénye ma is a régi, magával sodró és szeretnivaló”. Szalay Karolának hamarosan új könyve jelenik meg Milánóban; címe: „A magyar tánc”. Gách Marianne Egri Zsuzsa sikeres pályafutásáról a többi között megemlíti, hogy kisgyerek kora óta él Olaszországban, balett-tanulmányait azonban Budapesten végezte, Nádasi Ferenc és Bérezik Sári növendékeként.

Ma már mindenütt Susanna Egrinek ismerik, saját társulatával turnézik Európában, s iskolájában háromszáz tanítványa nemcsak a klasszikus balettot tanulja, hanem a legmerészebbet, a legkorszerűbbet is. Egri Zsuzsát tavaly a Viotti d’Oro nemzetközi díjával jutalmazták.

*

A Bródy fiúk. Ezzel a címmel az Elet és Irodalom Rónai Mihály András cikkét közli. Az írás Bródy Istvánt búcsúztatja, aki nemrégiben hunyt el Miamiban; akit végakarata szerint — idézve a családi gyászjelentésből —, Budapesten, Rákoskeresztúron temettek el, édesapja, Bródy Sándor író sírjába. Rónai Mihály András az öt Bródy testvérre emlékezve Istvánról ezt mondja: újságíróban hozzá hasonló tömény hazai esszenciával alig-alig találkozott. Majd arra emlékeztet, hogy Molnár Ferenc a „Hétágú síp”-ja elé a következő ajánlást nyomatta: „Bródy Sándor öt fiának, annak az időnek emlékére, amikor az ő jó apjuk szeretetéből reám is jutott egy fiúra való.”

*

Thomas D. Kerényi, azaz Herényi D. 'famás. Az Egyesült Államokban élő orvosprofesszor neve az Üj Tükörben olvasható, egy fényképével is illusztrált híradásban. (A hazai hetilap a riportot a TIME-ból vette át.) Az írás egy bravúros nőgyógyászati-szülészeti műtétről tudósít, amely rendkívül kockázatosnak ígérkezett, de végül is sikerrel járt. A műtétet Kerényi professzor és munkatársai a New York-i Mt. Sinai kórházban végezték, egy negyvenéves asszonyon, terhességének 20. hetében. Miután kromoszóma-vizsgálattal megállapították, hogy a várható ikrek közül csak az egyik egészséges, a másik valószínűleg testi és szellemi fogyatékos lesz, a magzatokat méhen belüli operációval szétválasztották egymástól. A szüléskor az anya egy szépen fejlett, csaknem négykilós, normális kisfiút hozott a világra.

*

Svéd költő Bartókról. Ez a cím az Élet és Irodalomban olvasható. A svéd költő: Erik Lindegren. Írását a hazai olvasók — első magyar közlésként — a Svédországban élő Csatlós János fordításában olvashatják az újságban. Csatlós János röviden Erik Lindegren munkásságát is bemutatja, erről a többi között elmondja, hogy Szabó Lőrinc, József Attila és Weöres Sándor verseit fordította le svéd nyelvre.

♦

Megyery Sári névvel jelentek meg versei, cikkei, novellái, Sacy von Blondel-ként egy híján öt ven játékfilm főszerepét játszotta el, mint Madame Lang pedig évtizedek óta Párizsban él, elégedett emberként. Ezeket a szavakat az Űj Tükör bői idézzük, Tóbiás Áron írásából, aki Párizsban találkozott a nyolcadik X-en túl is egészséges, derűs Megyery Sárival, akinek a közelmúltban itthon sikeres memoár-kötete jelent meg „Én is voltam jávorfácska” címmel. Egy kérdés és egy válasz az interjúból ... Kérdés: Miért hagyta abba emlékezéseit a második világháború időszakával? Válasz: Azért, mert az én történetem addig tart, amíg magyar írónak érezhettem magam.

K. GY.

*

Lapunk ez évi 4. számában beszámoltunk arról, hogy Molnár István hazánk ausztráliai nagykövete átnyújtotta a Magyarok Világszövetsége arany jelvényét Szirmay Ferencnek. Tudósításunkból sajnálatos módon kimaradt az a mondat, hogy az Aucklandban élő Szirmay Ferenc festő és szobrászművész értékes alkotó munkásságával növelte a magyar kultúra hírnevét, s ezért kapta az említett kitüntetést.

REISMANN GYÖRGY (Budapesten született 1908-ban, anyja neve: Krausz Laura), 1940—1941-től él külföldön. Egy ideig Izraelben tartózkodott, majd Brazíliába vándorolt ki. Keresi unokatestvére, Darvas Györgyi (asszonyneve: Guruby Györgyné, előzőleg Balogh Jánosné) Budapestről.

FŰTI TAMÁS-t keresi kisleánya, Zsuzsika, Svájcból. A keresett 1948- ban született Budapesten, külföldre 1969-ben távozott, feltehetően az USA-ban él.

JUHÁSZ ISTVÁN (Budapesten született 1950. január 3-án, anyja neve: Ottervan Mária) és testvére,

JUHÁSZ MAGDOLNA (Budapesten született 1954. július 20-án, anyja neve: Ottervan Mária) 1970. decemberétől élnék külföldön. 1975- ben írtak utoljára az őket Budapestről kereső gyermekkori barátjuknak, .Várdai Imrének, amikor is édesanyjuk elhunytéról küldtek értesítést. Ebben az időben NEWARK városban éltek.

VAJDA ENDRE (Kecskeméten született 1954. március 14-én, anyja neve: Karcsú Magdolna! szobafestő.mázoló 1974 óta él külföldön. Svédországban (Göteborg) telepedett le. .1979. februárban egy képeslap útján adott hírt magáról, azóta semmit sem tudni róla. Keresi testvére, Jenő. Kecskemétről.

SCHANNEN MIKLÓS (1935. november 2-án született Lúgoson, anyja neve: Cséman Margit) 1956-ban külföldre ment és Angliában telepedett le. Keresi édesanyja, Késmárki Béláné, Budapestről, mert 1958 óta semmit sem tud fiáról.

BANGÓ GYULA (születési helye: Jobbágyi, 1930., anyja neve: Bangó Franci) zenész-cimbalmos 1956. novemberétől él külföldön. Keresi leánya, Szomora Ottóné, Homokterenyéről.

VADÁSZ IMRÉT — aki 1919-ben született és Dél-Amerikába vándorolt ki — keresi volt osztálytársa, Grosz István, Ausztráliából (Sydney).

HERMÁN LÁSZLÓNÉ-t, leánykori .neve: PÁZMÁN ILONA (Jászjákó,halmán vagy annak környékén született 1924. körül) keresi Boross Gyu- Jáné (Pólyák Eleonóra) az USA-ból. A keresett és a kerestető utoljára 1965Jben Budapesten találkozott.

REGENYI LAJOS volt székesfehérvári órásmestert (kb. 1914-ben született) és húgát ANCI-t (születési éve: 1921) keresi Grosz István Sydneyből (Ausztrália).

BOLVÁRY GYÖRGYI (született 1924 körül) volt budapesti lakost — aki 1948—49-ben Párizsba (Franciaország) költözött, ahol férjhez ment — keresi Boross Gyuláné, leánykori neve: Pólyák Eleonóra az USA-ból.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1095.

22