Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-09-19 / 19. szám
A tanfolyam hallgatói Szélesi József (Anglia) Kivikariné Zerinváry Ildikó (Finnország) Gaál Gizella (Uruguay) FOTO: GÁBOR VIKTOR Pedagógusok iskolapadban Az idén is telt ház volt a debreceni pedagógus-továbbképző tanfolyamon: külföldön magyar nyelvet oktató negyvenkét tanár ült iskolapadba, hogy tudását gyarapítsa, megismerje a hazai nyelvoktatás legújabb eredményeit. — Az elmúlt évek képzési tematikájához képest néhány változás történt a tananyagunkban — mondta Földesi Béla, a debreceni Pedagógusképző Főiskola főigazgató-helyettese. — Mást és másként oktat az, aki esti iskolában felnőtteket tanít, mint az, aki gyerekekkel foglalkozik egy egyesület hétvégi iskolájában. Ezért két csoportra osztottuk hallgatóinkat, akik így — a közös előadások után — saját területük különleges kérdéseivel foglalkoztak. Ennek nagyon örültünk, mert hallgatóink többsége először vett részt a továbbképzésen, és számos olyan országból is jelentkeztek, ahonnan még nem érkezett hozzánk nyelvoktató. Skandináviából például eddig csak svédországi nyelvtanárok vettek részt tanfolyamunkon. Most Dániából, Norvégiából és Finnországból is jöttek pedagógusok. A továbbképzésen először részt vevő hallgatók közül választottunk ki hármat, és tettük fel nekik a kérdéseket: kiket tanítanak otthon, hoqyan kerültek a debreceni tanfolyamra, s az itt elhangzottakból mit hasznosíthatnak majd munkájukban? Szélesi József (Anglia): — A manchesteri Kossuth Magyar Egyesületben oktatom a magyar nyelvre a hat-tizenhat éves gyerekeket. Minden vasárnap délután két órát foglalkozunk a nyelvtanulással, majd táncolunk és játszunk. A tanfolyamra a Magyarok Világszövetségétől kaptam meghívást, s ennek alapján jelentkeztem. Első alkalommal vagyok itt, számomra rengeteg újat adott ez a tanfolyam. Igen sok tanítási segédeszközt ismertem meg, segítséget kaptam a beszerzésükhöz is, így tele bőrönddel utazom haza. Kivikariné Zerinváry Ildikó (Finnország): — Évekig vezettem a Finn—Magyar Társaság nyelvtanfolyamát, felnőtteket oktattam Finnországban készült nyelvkönyv alapján. Erre a továbbképzési lehetőségre a Magyarok Világszövetsége skandináv referense hívta fel a figyelmemet. A hazai nyelvoktatási módszerek megismerését igen hasznosnak tartom. De ez a tanfolyam a barátságok kialakítására is lehetőséget nyújt, ami igen fontos, mert odahaza kicsit elszigetelten dolgozunk, kevés a magyar nyelv oktatásával foglalkozó pedagógus. S még valami: tíz nap alatt a mai Magyarországot is megismerhettem. Ezért döntöttem úgy, hogy jövőre is jelentkezem. Gaál Gizella (Uruguay): — Montevideóban, az ottani Magyar Otthon iskolájában oktatok gyerekeket, szombat délelőttönként. A nyelvkönyveket a Magyarok Világszövetségétől kaptuk. Eredetileg az egyesület másik nyelvtanárát, Rettich Andort hívták meg ide és az Anyanyelvi Konferenciára, de ő átadta nekem a meghívást, mondván, nagyobb szükségem van a hazalátogatásra és a továbbképzésre, mint neki. Én ugyanis harmadik generációs magyar vagyok, még a nagyszüleim vándoroltak ki Dél-Amerikába. Számomra is minden új, fontos és hasznos volt. Szívesen hallgattam a fonetikai előadásokat a hangképzési módszerekről, hiszen a saját kiejtése met is tökéletesítenem kell még A legnagyobb élményt egy óvoda látogatás jelentette. Az itt tapasz taltak igazán sokat segítenek majc munkámban. (pokorny NYÁRI KOLLÉGIUM SÁROSPATAKON Az alagsori színházteremből nótaszó és lábdobogás hangja szűrődött fel, jelezve, hogy látogatásunkkor is szorgalmasan gyakorolt a kanadai Kelownából érkezett Piros Pipacs tánccsoport. A földszinten pingpong- és sakkcsatákat vívtak egymással a fiúk és a lányok. Az egyik emeleti helyiségben a kerámiaszakkör tagjai formálták az agyagot, kezük alól különböző edények és mesefigurák kerültek ki. Talán ennyi is elég annak érzékeltetésére: idén is gazdag program várta a Sárospataki Nyári Kollégiumra érkező fiatalokat. A hatalmas park közepén emelkedő Kossuth Kollégium ideális környezetet nyújtott a negyvenhárom magyar származású külföldi gyereket vendégül látó nyári tábor számára. A délelőttök ugyan a magyar 14
