Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
Hatalmas névsorrá nőne azoknak a honfitársainknak a számbavétele, akik külföldön futottak be nagy sikerű pályát. Jó néhányuk világhírének fénye visszasugárzik szülőhazájukra is, de sokan vannak, akikre itthon csak késve figyelünk fel, hiszen pályájuk nagy részét idegenben élték le, sikereiket ott küzdöttek ki. Egy különös sorsú nagy szobrász, Finta Sándor születésének centenáriuma is erre emlékeztet bennünket. Finta 1881. június 12-én született a nagykunsági Turkevén. Gyermekéveinek legmélyebb emléke az az idő, amelyet kint töltött a kevi pusztán, számadó nagybátyjánál. Családja később Nagyváradra költözik. Sándor elvégzi a felső ipariskolát, s vasúti alkalmazott lesz. Huszonkét éves korában véres bosszút áll nővéréért. Emberölés kísérlete miatt 12 évre ítélik. A számosújvári fegyház igazgatójának feltűnik a rab ezermester tehetsége, s szabad lehetőséget ad neki. Finta művészi fémmunkákat készít, fest, farag, szobrászkodik, hallatlan energiával és fantáziával; akarata fölébe kerekedik a börtön bénító egyhangúságának. A „rabművész” híre áttör a komor falakon, a lapok magasztalják tehetségét. Az akkor Olaszországban élő neves írónő, Erdős Renée felajánlja neki, hogy segíti majd kinti karrierjét. Finta 1913-ban feltételesen szabadul, de nem kaphat útlevelet, s így nem mehet sem Rómába, sem Párizsba, ahol Gergely nevű öccse — Zádory Oszkár művésznéven — Rodinnél tanul. Nemsokára pedig kitör a világháború, Fintaas bevonul és megsebesül. A forradalmak után reménytelennek látja az itthoni helyzetet, s elhatározza, hogy kivándorol. 1920 júliusában köt ki Brazíliában, s néhány hónap múlva Erő című szobrával megnyeri a Rio de Janeiro-i sportklub pályázatát. E sikere alapján megbízzák a készülő világkiállítás szobrászati és díszítő munkálataival. Finta a kiállítás főkapuja mellé Botond és Lehel vezér hatalmas szoboralakját állítja. Hároméves brazíliai tartózkodása alatt rengeteget és nagy sikerrel dolgozik, de becsvágya tovább viszi. 1923-ban már New Yorkban nyitja meg a Finta Stúdiót. Szorgalma és tehetsége egyre jelentősebb munkákat hoz számára, mind ismertebbé és becsültebbé teszi nevét. Első nagy sikerei: Hayes bíboros mellszobra (Metropolitan Múzeum) és a Whitman-emlékpályázat. Hamar megtalálja helyét az amerikai művészeti életben. Ebben sokat köszönhet a kint élő magyarok lelkes segítségének. A velük való kapcsolat arra ösztönzi, hogy olyan feladatot keressen, amelyben ki- 3JP fejezheti töretlen magyarságtudatát is. így talál rá Kováts Mihály alakjára, aki — kalannem jól tudók kedvéért. Ennek folytatása a My Brothers and 1 című ifjúsági regénye. A hat Finta testvér kamaszcsínyjeit és kalandjait elbeszélő könyv, a szerző groteszk humorú illusztrációival oly népszerű lett, hogy kötelező iskolai olvasJ mánynak jelölték ki. 1939-ben Finta átköltözik Los Angelesbe. Szinte elölről kezdi a küzdelmét az elismertetésért, de itt is egykettőre győz: megnyeri a város szoborpályázatát a polgárháború emlékművére. Bekapcsolódik Kalifornia kulturális életébe, s főként olyan megbízások vonzzák, amelyekkel nemzeti hírnevünket szolgálhatja. Ilyen munkái: a clevelandi Petőfi- és Madách-szobor (az ottani Ady-szoborpályázaton is résztvett), Kossuth-emléktábla és a -szobor (Pittsburgh. St. Louis, Los Angeles). Utolsó műve Haraszthy Ágostonnak, a kaliforniai szőlőművelés atyjának emléke. Finta fáradhatatlan energiáját egy szívroham töri meg. 1958. augusztus 3-án halt meg, 77 éves korában. Finta Sándor Amerika ünnepelt szobrásza lett, de becsvágya az volt, hogy neve és emléke hazájában öröküljön meg. Gazdag művészi hagyatékát szülővárosára bízta, ahol megvalósult a három szobrász testvér — Sándor, Gergely és az itthon maradt Sámuel — közös terve, a Finta Múzeum. KOVALOVSZKY MIKLÓS FOTÓ: BAJKOR JÓZSEF — MTI A túrkevei múzeumban található Finta Sándor arckép FOTÓ: TORMAI ANDOR — MTI Az egyetlen fatömbből faragott „Anyánk” című szobor dós katonai pályafutás után — az amerikai függetlenségi harc hőse lesz: 1779-ben ezredesként esik el Charleston ostrománál. Halálának 150. évfordulója sarkalló alkalom Fintának, hogy megörökítse nagykun földijének emlékét. Érmet, plakettet, dombormüvet, szobrot készít róla, s jórészt az ő lelkes hírverésének köszönhető, hogy az USA magyar szabadsághősének neve általánosan ismertté válik. Finta sokoldalú tehetségének s egyúttal gyökeres magyarságának érdekes megnyilvánulási tere: irodalmi munkássága. Nemcsak az ottani magyar, hanem az angol nyelvű lapokba is dolgozik, olyan gyorsan és kitűnően elsajátította a nyelvet. Brazíliai élményeiből is születtek novellák és regények, legnagyobb sikerét azonban két magyar tárgyú, de angolul megjelent önéletrajzi könyvével aratta. Az első a Herdboy of Hungary 12 kiadást ért meg, s egy amerikai magyar lap — hasznos ötlettel — kétnyelvű kiadásban is megjelentette Kisbojtár címmel az angolul még, illetve a magyarul már Foun és Nimfa Észak- és Dél-Amerika magyar szobrásza 45
