Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 1. szám

DR. ARMAND HAMMER BUDAPESTEN

Marjai József miniszterelnök (balról) fogadta dr. Armand Hammert (jobbról), mellette Merszei Zoltán fotó: tormai andor - MTt

Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására Budapestre látogatott dr. Armand Hammer, az Occidental Petroleum Corporation igazgatótanácsának elnöke és több vezető munkatársa — közöttük Merszei Zoltán, az igazgatótanács alelnöke. Az amerikai üzletemberek budapesti tárgyalásai megállapodások aláírásával zárultak, amelyeknek az alapján kidolgozzák az együttműködés lehetőségeit az olaj és földgáz, valamint szilárd ásványok kutatásában, továbbá vegyipari termékek gyártásában és értékesítésében. Ezen kívül vegyes vállalatok létrehozását — és harmadik piacokon — közös fellépés kialakítását is célul tűzték ki. Dr. Hammert Kádár János, az MSZMP első titkára is fogadta.

A Magyar Nemzeti Bank hitelfelvételi megállapodást írt alá a Német Szövetségi Köztársaságban működő Dresdner Bank, az angol Lloyd Bank International Ltd. és az amerikai Manufacturers Hanover Ltd. által szervezett nemzetközi bankkonzorciummal. A háromszázmillió dolláros hitel visszafizetése nyolc év alatt történik. A kamat a nemzetközileg kedvező megítélésű adósok részére nyújtott hitelek feltételeivel egyezik meg. A hitel exportfejlesztési beruházást szolgál.

Az Agroinvest külkereskedelmi iroda megegyezett a mexikói állami bankkal három — ötszáz-ötszáz hektáros — kukoricatermesztő farm kialakítására. Egy korábbi szerződés szerint magyar cégek Mexikóban kukoricatermesztési rendszert, szőlészeti és borászati telepet is létesítenek.

♦

A hatékonyabb irányítás érdekében a Nehézipari, a Kohó- és Gépipari, valamint a Könnyűipari Minisztériumot — Iparügyi Minisztérium néven — összevonták.

1980 első tíz hónapjában négymillió-négyszázezer, az előző évinél két százalékkal több magyar utazott külföldre és 12,6 millió külföldi járt hazánkban.

*

Helsinkiben megnyílt a Magyar Kulturális és Tudományos Intézet, a külföldi magyar intézet sorában a tizedik.

*

Elhunyt Lőrincz Gyula festőművész, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (CSEMADOK) elnöke, a csehszlovák parlament képviselője.

*

Komárom megyében a szlovák, illetve német nemzetiségűek által lakott falvakban az utcákat, intézményeket, üzleteket kétnyelvű felirattal látták el.

*

Sikeresen szerepeltek a magyar versenyzők a sakkolimpián. A férfiak veretlenül, a Szovjetunió együttesével azonos, 39 pontszámmal holtversenyben végeztek. Végül (a többiek elleni eredményeket figyelembe vevő) Bucholz-számítás alapján a második helyre szorultak. A női csapat második lett, csupán fél ponttal maradt le a szovjet együttes mögött.

Megkezdte működését a „Jahn Ferenc” 800 ágyas dél-pesti kórház, Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye, ahol belgyógyászat, ideggyógyászat, sebészet, szemészet, gégészet, szülészet, gyermekgyógyászat, nőgyógyászat és urológiai osztály működik. Az űj kórházat — egy későbbi számunkban — riportban mutatjuk be olvasóinknak.

A címlapon:

Az új dél-pesti kórház

FOTO: HÁMOR SZABOLCS — MTI

HAGYOMÁNY ÉS MEGÚJULÁS

Az emberiség az egymást váltó esztendők ölelkezési pontjain érzi és éli át leginkább az idő (a „szárnyas idő” — mint azt Berzsenyi oly szépen mondta) dinamikáját. E pontról tekintünk vissza a múltba, amely tele van eredményekkel és kudarcokkal, megvalósulásokkal és meghiúsulásokkal, örömökkel és bánatokkal. És e pontról fürkésszük a jövőt, amely tele van lehetőségekkel, bizonytalanságokkal és veszélyekkel. E bizonytalanságok és veszélyek még akkor is nagyok, ha egyénekként és különböző megtartó közösségek tagjaiként egyaránt erőt és vállalkozókedvet érzünk arra, hogy megküzdjünk azokkal.

1981 hajnalán talán arra is utalni kell, hogy nagy gondolkozók és kiemelkedő tudósok véleménye szerint a bizonytalanság még soha nem volt oly hatalmas és jellemző, mint napjainkban, midőn az emberiség olyan fejlett tudományt és technikát alakított ki, amelynek kormányzása magas színvonalú együttműködést követel meg — s ennek kialakítására eddig még nem voltunk képesek. Ez a helyzetértékelés es jövőelemzés természetesen korántsem általános. Vannak — ha nem is nagy számban — optimistábbak, akik úgy vélik, hogy nem a bizonytalanság nagyobb, hanem áttekintésünk a helyzetről és a veszélyekről teljesebb, mint korábban volt. Minden korszakforduló tele volt veszélyekkel és bizonytalanságokkal; legfeljebb az emberiség nem volt tudatában a veszélyeknek és a tudatosan elindított fejlődés ellentmondó következményeinek. Ezt a megállapítást az is bizonyítja — teszik hozzá sokan —, hogy a veszélyeket, illetve azokat kiváltó tényezőket olyan időszakokban halmozzuk fel, amelyeket nyugodtnak és stabilnak vélünk.

E különböző felfogások között csak a konkrét történelmi fejlődés, azaz a jövő tesz igazságot. Abban azonban ma is mindenki egyetért, hogy a világgazdaságban és a Világpolitikában kiformálódott hatalmas erejű változások kihívást jelentenek az egész emberiség és a különböző nemzetek számára. E kihívás kényszeríti a nemzeteket és társadalmakat arra, hogy szellemi és anyagi erőik összpontosításával, a képességek, lehetőségek és korlátok figyelembevételével alkalmazkodjanak az új helyzet által megszabott követelményekhez. Ezen alkalmazkodás során természetesen a nemzeti érdek jelenti a legfőbb kohéziós erőt, de messzemenően figyelembe kell venni a nemzetek közötti kölcsönös függőségi rendszerből — amely nemcsak gazdasági jellegű — adódó követelményeket. Korunkban ugyanis a nemzetek egymásrautaltsága a kölcsönös függőségek rendszerében új formát öltött. Ez — más megközelítésben — annyit jelent, hogy kooperatív szellemben minden nemzet és minden ország javára fordíthatjuk azokat a hatalmas tudományos és technológiai képességeket, amelyeket az elmúlt másfél évszázad során felhalmoztunk. Ha azonban ezen eszközök a régi értelemben vett hatalmi politika, nemzetek közötti ellenségeskedés és más nemzetek elnyomása érdekében kerülnek alkalmazásra, akkor szakadék-közeibe kerülhet az emberiség.

E korszakos változások és átalakulások sodrában a magyar nép a

szocialista társadalom konkrét viszonyainak gondos elemzése alapján új cselekvési programot fogadott el. Ez a cselekvési program — amely messzemenően figyelembe veszi a világgazdasági átalakulásból származtatható követelményrendszert — minden vonatkozásban aktív és előretekintő. A gazdasági egyensúly helyreállítását, a strukturális átalakulást és a termelékenység emelését olyan program útján igyekszik megvalósítani, amelynek egyik fókuszát a világgazdaságba történő erőteljesebb beilleszkedés, másik fókuszát a gazdaság belső energiáinak teljesebb felszabadítása, az alkotóképességek szabadabb kibontakozása és a politikai demokrácia fejlesztése jeleníti.

E program megvalósítása aktív külpolitikát és az új kérdésekkel bátran szembenéző, aktív társadalmat kíván. Milyen forrásokból meríti a társadalom azon energiákat, amelyek saját tevékenységének és arculatának megújításához szükségesek? Ebben a bonyolult és ellentmondásos világban csak két forrásból meríthetünk új energiákat: az egyik a hagyomány, a múlt és a közös örökség, a másik a megújulás vágya és szükségessége. E kétféle hajtóanyag által mozgásba lendített társadalom tehát keresi és erősíti azokat a kapcsolatokat és együttműködési formákat, amelyek kohézióját a múlt és a hagyomány, azaz a nemzeti nyelv, a nemzeti történelem és a közös kultúra jelenti. Keresi és erősíti másfelől az együttműködést mindazokkal, akikkel megújulási törekvéseiben találkozik.

Ilyen módon és értelemben fogjuk fel és fejlesztjük együttműködésünket a külföldön élő magyarokkal. A nemzet fogalmáról, a nemzettel való azonosulás kérdéséről világszerte — nálunk is — sokat vitatkoznak. Üj elem az eszmecserékben az, hogy az egyoldalúság, amely lényegesebbnek vélte a múltat, mint összekapcsoló élőt a jelennél, átadta helyét egy sokoldalúbb, teljesebb értelmezésnek. A nemzeti azonosságtudat a közös jövő igenlésére is kiterjed. Ez az azonosság nem merev: belefér a más világnézet, az eltérő politikai meggyőződés, a különböző vallásokhoz való tartozás. Lényege a kölcsönös, türelmes kutatása annak, hogy a nemzet jövője a felvirágzás legyen, és annak elismerése, hogy ezt a megújulást a jelen alapozza, építi meg. Vagyis a külföldön élő magyarság nagy többségével összeköt miniket — a közös örökségen, a hagyományon, a történelmen túl — a megújulásra való törekvés is.

A Magyarok Világszövetsége ebben a szellemben tevékenykedett az elmúlt évtizedben és ezen az alapon kíván tovább tevékenykedni és szolgálni a jövőben is. Ezért keresi és fogja keresni a dialógus, a kölcsönös megértés és az együttműködés leghasznosabb és leggyakorlatiasabb formáit, s ezek kialakításában kéri a külföldön élő magyarok aktivitását és intellektuális segítségét!

Abban a reményben, hogy közös ügyeink érdekében a jövőben is sok hasznosat cselekedhetünk a magyarság és az emberiség javára, kívánok minden külföldön élő honfitársamnak boldog új esztendőt, jó egészséget és sok sikert!

BOGNÁR JÓZSEF az MVSZ elnöke

5