Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
Történelmünk képekben 41. HITEI, UlinC,5TnDIUm Széchenyi István fellépése Hacsak gyengén is, de Magyarország véglegesen bekapcsolódott a napóleoni háborúk során az európai gazdasági életbe. Ez feltárta a földesuraknak, hogy mindenekelőtt a mezőgazdasági árutermelés kiterjesztésével növelhetik vagyonukat egy agrárországban. Megmutatta ugyanakkor az előfeltételeket is: elsősorban a föld gondos intenzív megmunkálását, a színvonalas állattenyésztést. amelyet a jobbágy robotmunkája már egyre kevésbé tudta elvégezni. Csakhamar nyilvánvaló lett az is, hogy az ilyen színvonalú munka már csak a szabad bérmunkástól követelhető meg, de a magyar földesuraknak megfelelő tőkéjük sincs ilyen bérmunkások rendszeres foglalkoztatására — és főleg — nincs hitelük azoknál, akik tőkével rendelkeznek. A magyar nemesi földbirtokot ugyanis adósság miatt nem lehetett lefoglalni és teljes tulajdonjoggal a hitelezőnek átadni. Pedig a magyar gazdasági élet fellendítéséhez mindenekelőtt arra volt szükség, hogy beáramoljék a tőke, ehhez pedig hitel, végső fokon a feudális birtokforgalmi korlátok fellazítása, majd teljes lebontása volt szükséges. Erre elsőnek gróf Széchenyi István mutatott rá. Apja, gróf Széchényi Ferenc 1802-ben gyűjteményeinek átengedésével a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapjait rakta le; nagybátyja, gróf Festetics György pedig 1797-ben az ország, sőt Európa első agrárfőiskoláját, a keszthelyi Georgikont hívta életre. Széchenyi István gróf katonatisztként kezdte pályáját, de a napóleoni háborúk után kilépett a hadseregből, s birtokain kezdett gazdálkodni. Magánéletét, érzelmi világát a kor uralkodó életérzése, a romantika alakította ki. Naplói erről győzik meg olvasójukat. Gazdasági kérésekben azonban a kor Nyugat-Európájának — külföldi utazásain megismert — polgári közgazdászait olvasta. Amikor egy nem is nagy összegű hitelkérelmét az egyik bécsi bank elutasította — ebben az egész magyarországi gazdasági élet alapvető problémáját látta meg. Az 1830-ban megjelent Hitelben, a magyar birtokos hitelképességének megteremtése érdekében első lépésként éppen az ősiség rendszerének megszüntetését javasolta. Széchenyi később a feudális rendszert a kötött harisnyához ami if tkrkrajaui hasonlította, amelynek egyetlen szemét megbontva az egész szövedék felgombolyítható. S valóban a Hitel további és szükségképpen a polgári átalakulás irányába mutató javaslatokat is tesz: a földesúri és paraszti birtokok teljes elkülönítését egymástól, a robot és a földesúr számára a jobbágyi termékek után fizetendő természetbeni kilenced eltörlését, a céhek felszámolását, az áraknak az egyes törvényhatóságok által gyakorolt maximálásának és a belső vámoknak az eltörlését. Am a gazdasági-intézményi előrelépés nem öncél: Széchenyi koncepciójában mindez a nemzet felemelkedésének a szolgálatában áll, amely kiművelt emberfők sokaságát is igényli. Ez új hang volt a magyar politikai életben. Nemcsak a gazdasági problémák polgárias megközelítése miatt, hanem azért is, mert reformjai nem fordultak szembe a kormánnyal, sőt feltételezett jóindulatára építettek. 12