Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-07-25 / 15. szám

CarniteAiilatu Karolyi Je \ary KánJy.

t-un,. 1......1 r^ rW/7» /

6. Néhány régi levél mór a

megsemmisülés határán áll

FOTO: GABOR VIKTOR

TIZENEGY FOLYÓKILOMÉTER TÖRTÉNELEM

Sándor László előhozza legféltettebb kincsét. Rézkazetta, oldalán ósdi lakatok. Szertartásosan nyitja fel a zárakat. Feltárul a kazetta tartalma: Pécs városának 1780-ból való kiváltság levele. A „levél” tulajdonképpen veres szattyánbőrbe kötött aranyozott könyv, díszesen festett címlappal. Hatalmas királyi szigillum (viaszpecsét) tanúskodik az okmány hitelességéről.

Ezt az oklevelet, a legilletékesebb helyen őrzik: Pécs — és egyúttal Baranya megye — levéltárában. Kívülállók nem nagyon ismerik ennek az intézménynek működését, melybe most beléphetünk. Két útikalauzunk: dr. Szita László, a Levéltár igazgatója és helyettese, Sándor László.

Természetesen, nem csupán ez az egyetlen okmány tekinthető különlegességnek. Több, igen régi könyv és irat található itt, többek között majd ötszáz éves török Kanuname is. Az igazi érték — a levéltár vezetői szerint — mégsem ez a néhány különlegesség.

— Igen sok anyagunk van az elmúlt századokból. Mi, levéltárosok folyóméterben és folyókilométerben számoljuk az őrzött anyagokat. Nos, a mi levéltárunk tizenegy folyókilométernyi anyagot őriz polcain — mondja dr. Szita László.

— Mekkora időt ölel fel ez az anyag?

— A rendezett, törvényekben szabályozott írásbeliség Baranya megyében 1698-tól létezik. A legfontosabb dokumentumokat azóta gyűjtik az egyházi és állami levéltárak. Szórványemlékeink azonban már 1330-tól kezdve vannak. Természetesen a gyűjtőmunka napjainkban is folyik: az állam törvényben szabályozta, milyen fontos iratokat kötelesek az államigazgatási szervek és a gazdálkodó egységek a levéltárban elhelyeztetni. A mai anyag a jövendő korok történészeinek szolgál majd alapanyagul.

— És a ma történészei?

— Levéltárainkban szabadon kutathat bárki. Ezt a lehetőséget elsősorban a történészek használják ki: a történeti kutatás alapja világszerte a levéltárakban őrzött anyag. Meg kell azonban mondanom, hogy a mi munkatársaink sem elégszenek meg csupán a gyűjtéssel és rendszerezéssel. Négy fő kutatási témánkban együtt dolgoznak a levéltárosaink és a helyi intézmények történészei.

— Mit kutatnak?

— Az általam vezetett csoport a nemzetiségek történetéről gyűjti a dokumentumokat. Ez természetesen nem szorítkozik csupán Baranya megyére: a dél-dunántúli nemzetiségi települések Tolnában és Somogybán is éppúgy megtalálhatók. így szorosan együttműködünk a szomszéd megyei levéltárakkal. Egy másik csoportunk a XVIII. századi alsófokú oktatást kutatja: erre az időre nyúlnak vissza a hazai általános alsófokú ,,nép'’-oktatás kezdetei. Két monografikus munkán is dolgozunk. Most készítjük Baranya megye helytörténeti lexikonét — ebben minden lényeges adat helyet kap megyénkről, a földrajzi-talajtani alapismeretektől egészen a modern megye és gazdaság kialakulásáig. Emellett most állítunk össze egy élő-holt földrajzi névlexikont is.

— A hazai szomszéd megyékkel együttműködnek. Kiterjed ez külföldre is?

— Szorosan együtt dolgozunk a Horvátországi Magyarok Szövetségével. Eszéken rend-10

1, Dr. Szita László

2. A császári kiváltságlevél

3. A kiváltságlevél díszes boritója

4. Régi jegyzőkönyvek Baranya életéből

5. A több kilométeres polcrendszer részlete