Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-07-25 / 15. szám
tStffifllff ÉLETSZÍNVONALUNKRÓL A kormány a közelmúltban több olyan intézkedést hozott, amely a lakosság életszínvonalát érinti. Ezek közül a legjelentősebb a húsáremelés, továbbá a nyugdíjemelés évi rendszeres minimumának növelése. Hogyan illeszkednek ezek az intézkedések a tervszerű életszínvonal-politikába? — erről nyilatkozott az MTI-nek HETÉNYI ISTVÁN pénzügyminiszter. Közélet - diplomácia Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó Wolfgang Mischnicket FOTO: SOÓS LAJOS — MTI Gyenes Andrásnak, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének meghívására látogatást tett hazánkban Wolfgang Mischnick, a Német Szövetségi Köztársaság Szabad Demokrata Pártjának (FDP) elnökhelyettese, a párt parlamenti frakciójának elnöke. * Jósé L. Silva-Mendez, a. Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, hazája nemzeti ünnepe alkalmából, fogadást adott, amelyen megjelent Péter János, az országgyűlés alelnöke, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk több más vezető személyisége. Üj magyar nagyköveteket neveztek ki: dr. Bányász Rezsőt, a Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyságba, Varga Sándort, a Brazil Szövetségi Köztársaságba és Dömény Jánost, a Venezuelai Köztársaságba. Dr. Trethon Ferenc meghívására Magyarországon járt dr. Herbert Ehrenberg, a Német Szövetségi Köztársaság munka- és szociálisügyi minisztere. * Albert Nordengen, Oslo város főpolgármestere — Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására — Budapestre látogatott. — Az életszínvonalat érintő központi intézkedések szorosan kapcsolódnak a VI. ötéves terv, illetve az 1981. évi terv előirányzataihoz, azok megvalósítását szolgálják. Ismeretes, hogy terveink a már elért életszínvonal megtartását irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a keresetek és az árak emelkedése nem szakadhat el egymástól. Magában foglalja azt is, hogy az ötéves terv előírásainak megfelelően emeljük a legalacsonyabb és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak reálértékét. Emellett szélesedik a szociális és kulturális ellátás. És azt is jelenti, hogy a lakosság a jövedelmét az előző években kialakult módon, keresletének és igényeinek megfelelően használhassa fel, vagyis megfelelő legyen az áruellátás. Ebből következik, hogy az életszínvonal-politikai intézkedésekre — figyelemmel azok politikai-társadalmi jelentőségére — hangsúlyozottan a tervszerűség jellemző. Mivel a kiskereskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig szabadon mozog, az árváltozások közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat. — Az 1981. évi népgazdasági terv 4,5—5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes termékek — például a benzin, vagy a mosószerek — árának emelkedése mellett más termékek, mint például a zöldség-gyümölcs és egyes vas-műszaki cikkek ára csökkent. A húsáremelés éves szinten 0,6 százalékkal növeli az árszínvonalat. Mivel ebben az évben csak félévi kihatása lesz, az idei egész évi fogyasztás költségeit 0,3 százalékkal emeli. — A lakosság pénzbevétele a.z év első négy hónapjában 6,6 százalékkal, vagyis a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Ennek következtében a takiarékbetét-állomány korábbinál gyorsabb növekedése ellenére is az éves előirányzatnál nagyobb mértékben nőtt a fogyasztás. Ebben az évben azonban az alapvető cikkeknél nem tervezünk további árintézkedéseket. — Miért a hús árának emelése vált szükségessé? — A racionális gazdálkodás és az igazságos elosztás követelménye, hogy a termelés társadalmilag indokolt költségeit a fogyasztók általában térítsék meg. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát tekintve, ez a követelmény természetesen csak hosszabb távon, a lakosság tervezett életszínvonalával összhangban valósítható meg. — A legutóbbi húsáremelés óta a mezőgazdasági termelésben felhasznált — nem kis részben importból származó — energia, ipari eredetű anyagok, takarmányok árának emelkedése lényegesen növelte az állattenyésztés költségeit. A termelői érdekeltség fenntartása érdekében e költségek nagyobbik részét szükséges volt a felvásárlási árak emelésével ellensúlyozni. — Szándékunk, hogy a fogyasztói támogatások elfogadható keretek között maradjanak, s növekedésük ne vezethessen egyszerre nagyobb mértékű áremeléshez. A hús és húskészítmények árának átlagosan 10 százalékos emelése lényegében az 1979. évi támogatási szint helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fogyasztói támogatás átlágosan újra 23 százalékos lesz. — Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökken a húsfogyasztás : a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból feldolgozott készítményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy növekszik a kereslet az áremelés által kisebb mértékben érintett baromfi iránt, és bővül a tej és tejtermékek fogyasztása. E cikkekből a szükséges árualapok biztonságosan rendelkezésre állnak. — Ósszefügg-e egymással a húsáremelés és az évi minimális nyugdíjemelés mértékének növelése? , — A hús árának növelése — mint már említettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- és áremelkedések keretében valósul meg. Ezért szélesebb körű, külön ellentételezést nem irányoztunk elő. A nominálbérek tervezett átlagos növelése összhangban van az árszínvonal tervezett 5 százalékos emelésével. Hangsúlyozom, hogy a nominálbér-emelésnél átlagról van szó, hiszen a bérek differenciált emeléséta teljesítményeknek kell megszabniuk. — Ami pedig a júniusi nyugdíjintézkedéseket illeti: a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvényes legkisebb összegét a korábbi 70 forintról júniustól 100 forintra emelte fel. Ez a 3500 forint alatti ellátásoknál teljes egészében többletet jelent, sőt a 3500 és 5000 forint közötti nyugdíjak esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intézkedés tehát a nyugdíjasok túlnyomó többségét érinti kedvezően, csak a kisebbség esetében marad változatlan a nyugdíjak automatikus emelkedése. A mostani nyugdíjintézkedés az idén 350 millió, egész évre számítva pedig 700 millió forint többletet jelent a nyugdíjasoknak a költségvetés számlájára. Sajnos, vannak olyan nyugdíjas rétegek is, ahol a nyugdíjak vásárlóértékét nem tudjuk megőrizni. — Azt a nyugdíjas réteget, amelyiknél egy ellátásiból ketten élnek, mindig megkülönböztetetten kezeltük. Ennék megfelelően ez év júniusától a házastársi pótlék összege és a pótlékra jogosító nyugdíjösszeg határa 100 forinttal magasabb lett. Az intézkedés éves szinten 200 millió forint többletet jelent. Ezzel 240 ezer nyugdíjas családnál, ahol ketten élnek 2450 forintnál kisebb nyugdíjból, valamelyest javulnak a megélhetés feltételei. Mindent egybevetve, a húsáremelés és a nyugdíjemelés a terv elő-Dr. Herbert Ehrenberg, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi munka- és szociálisügyi minisztere és Lázár György, a Minisztertanács elnöke FOTO: MABEK ATTILA — MTI 2
