Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-07-11 / 14. szám
SZÁZ ÉVE SZÜLETTEK KÖNYVESPOLC KÉT Ül MÚZEUM R^-ooo oöö<bá3 KONDOM ERNŐ NGIÁS KÖNYVE „csárdás"zenemükiadó KIAOÁSA BUDAPEST, VH. DOHÁNY-UTCA 52. Emlékezetünk óta dúdoljuk, daloljuk, fütyüljük mindkettőjük nótáit, slágereit. Többségükben anélkül, hogy tudnánk, ki a szerzőjük. A százéves születésnap csak alkalom, hogy pillanatra tisztelegjünk emlékük előtt — aztán ugyanott folytatjuk, ahol abbahagytuk, fülbemászó szerzeményeik végigkísérik életünket. így lesznek ezzel a mi gyerekeink is, meg azok gyerekei... Kondor Ernő az egyik. Nótaköltő, hegedűművész. Angliában élő özvegye hűen és példamutatóan őrzi, terjeszti a szép hagyatékot. Kötetben összegezteti férje egész életművét. Tetszetős kis kottákban jelenteti meg és küldi az érdeklődőknek a híres Kondor-nótákat. Férje szülővárosában, Balassagyarmaton múzeumot létesít. A legismertebb talán a több száz nóta között a vén cigány, amely 1928-ban New Yorkban egy dalversenyen első díjat nyert. Nyomtatásban, hanglemezeken több mint húsz országban megjelent. Szerzeményei, melyeknek szövegét is Kondor Ernő írta, a cigányzenekarok állandó műsorszámai, kedves dallamaikkal szinte átívelnek a népdalok világába, olyannyira népi ihletésűek. Kondor Ernő emlékét más műfaj is őrzi: 1907 márciusában ő volt az első magyar irodalmi kabaré, a Bonbonniere megalapítója. A kabaré híre a francia művészvilághoz is eljutott, s a párizsi kabaréigazgatók személyesen is meghallgatták a szellemes műsort. A szerzőgárda között ott volt Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szép Ernő... S habár a Bonbonniere története is nagy érdeklődésre tarthat számot, a világban szétszóródott magyarok szívének, hangulatának, vérmérsékletének talán többet jelent, ha azt hallják, hogy ... Sárika, Sárika, kis szentem . . . vagy: Kecskebéka felmászott a fűzfára . .. vagy: Zöldablakos kicsi ház ... Másik százévesünk: Zerkovitz Béla, a slágerkirály. Szegeden született, a budapesti műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, és mérnökként helyezkedett el. Azután a tervezőasztalt felváltotta a korabeli, úgynevezett könnyűzenével, amelynek egyik legismertebb, legnépszerűbb művelője lett: a pesti utca énekmestere. Kosztolányi írta róla valamikor régen: sikerének titka abban rejlik, hogy dalai a szívben keletkeznek és a szívhez szólnak. Több mint ezer slágert komponált, nagy sikerű operettek zenéjét szerezte. Többször volt a Royal Orfeum igazgatója és az egykori Városi Színház művészeti vezetője. A művészvilág Béla bácsija szerény, kedves ember volt, pedig kevesen mondhatták el magukról, hogy olyan zeneszerzők ismerik el, mint Mascagni vagy Puccini, akivel gyakran nyaralt együtt Viareggióban. Ha azt halljuk: örökzöld dallam, biztos, hogy Zerkovitz muzsikája is köztük van. Csak fel kell tenni a lemezét, és elandaloghatunk azon például, hogy ... van a Bajza utca sarkán egy kis palota .. . hogy Asszonykám adj egy kis kimenőt... hogy Párizsban huncut a lány . . . vagy hogy milyen is Éjjel az omnibusz tetején ... A magyar irodalom történetében egyedülálló jelentőségű vállalkozás a Szinnyei József által a századfordulón írt életrajzi lexikon, a „Magyar írók élete és munkái”. Megjelenése előtt — 1891-ben adták ki az első, 1914-ben az utolsó, tizennegyedik kötetét — nem állt a szakemberek rendelkezésére olyan megbízható bibliográfia, amelyből tájékozódhattak volna az addig élt írók élete, alkotásai, a róluk megjelent írások felől. Ennek a hiánynak a megszüntetésére vállalkozott Szinnyei. Ilyen lexikon elkészítése egyetlen ember számára hatalmas feladatot jelent. Csaknem három évtizedes munkával készült el a 29 553 életrajzot tartalmazó lexikon. Szinynyei irataiból kiderül, hogy az életrajzi adatok ellenőrzéséhez 54 ezer gyászjelentést, 28 ezer színlapot gyűjtött össze, továbbá 3220 kérdőívet nyomtatott és küldött szét. Szinnyei az életrajzokon kívül felsorolja az ismertetett szerzők önálló műveit a megjelenés sorrendjében, majd cikkeik adatait, végül a róluk megjelent fontosabb tanulmányokat. Sőt, még az egyes írók arcképeinek lelőhelyét is feltünteti. Ennek a páratlanul alapos lexikonnak az értékét tovább növelte az, hogy Szinnyei az „író” fogalmát tágan értelmezte: írónak tekintett minden Magyarországpn született vagy magyar anyanyelvű személyt, akinek magyar vagy idegen nyelven nyomtatásban megjelent valamilyen műve. Még azokat is figyelembe vette, akik kéziratban hagytak hátra jelentősebb alkotást. A Szinnyei-lexikon most ismét megjelenik, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete eredeti külsőt utánzó reprint (utánnyomás) kiadásában. Ez nemcsak egyfajta tisztelgés, hanem Szinnyei József óriási munkájának elismerése is. Az életrajzgyűjtemény az 1900-as évekig élt irodalmárok tanulmányozásához ma is nélkülözhetetlen forrásmű. P. I. Űj múzeummal gazdagodott Bács-Kiskun megye. Kiskunmajsán megnyitották azt a helytörténeti gyűjteményt és képzőművészeti kiállításokat magába foglaló múzeumot, amelyet a helyi Jonathán termelőszövetkezet létesített. Termelőszövetkezet múzeumalapító kezdeményezése ez ideig egyedülálló az országban. A múzeum egyik helyiségében a kiskunmajsai születésű Konecsni György grafikusművész munkáiból rendeztek be emlékszobát, és időszaki kiállításokat is rendeznek. Képünkön suszterműhely látható, a múzeum azon terméből, ahol kihalófélben levő kismesterségeket mutatnak be. FOTÓ: KARATH IMRE — MTI * Szentendrén nyílt meg Kmetty Jánosnak, a magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mesterének emlékmúzeuma. Az anyag zömét még életében a művész ajándékozta a szentendrei múzeumnak, s ez a hagyaték még további kétszázhetvenöt, jórészt grafikai művel bővült. A hangulatos műemlékházban most látható első kiállítás Kmetty festői munkásságát mutatja be, kiegészítve az állami és magángyűjteményekből kölcsönzött darabokkal. B. I. FOTÓ: HORVATH ÉVA — MTI 26
