Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-13 / 12. szám
A S/IR7.0 FELVETEI.EI A tíz-tizenkét méterrel a polgárházak alatt keletkezett barlangrendszer története csak 900 évvel ezelőtt, a Várhegy betelepülésével kezdődött. A lakosok tudták, hogy a hegy belsejében vízzel telt barlangok húzódnak, ezért kutakat építettek. Az első település a tatárok martalékául esett, és csak a 13. században, IV. Béla városalapítása idején létesítettek további ciszternákat, a geológiailag létrejött barlangok pedig hűvös borpincéknek és száraz raktáraknak bizonyultak. Az évszázadok folyamán aztán mind több sziklafalat törtek át, föld alatti összekötő járatokat hoztak létre, s a „családi pincékből” óriási,, több kilométer hosszú labirintus lett, amelyet a mai napig sem tártak fel teljesen. Az évszázados munka eredményeként létrehozott föld alatti labirintust a második világháború alatt modern védelmi rendszerré építették ki. Csatornahálózatot hoztak létre, bevezették az elektromos áramot, egészségügyi berendezéseket létesítettek és az akkori követelményeknek megfelelő korszerű kórházat is berendeztek. Betegek és sebesültek százait ápolták itt Budapest ostroma alatt, 1944—45-ben. Több mint tízezer ember talált itt menedéket. A több mint száz eddig felfedezett kút a régészek feltételezései szerint lelőhelyeket rejteget. Az utóbbi évszázadokban homok beszórásával tisztították a kutakat úgy, hogy a régebbi homokréteg az új alatt mindig megmaradt. Az eddig átvizsgált kutak leletei arra engednek következtetni, hogy mindegyikben kultúrtörténeti értékek rejtőznek. Holl Imre régész a hatvanas években ásatásokat folytatott, és a török, sőt a még korábbi időkből származó leleteket a Budapesti Történeti Múzeumba szállíttatta. Gerő Győző is tucatszámra talált a Dísz tér egyik házának kútjában olyan fa- és fémtárgyakat a 13—14. századból, amelyek a Történeti Múzeum ritka kincsei. Ma dr. Zolnay László régész tudományos vezetésével folyik Krach Ernő és csoportjának munkája két középkori kútban. Az Országház utca 8-ban található egy még ma is vizet adó kút a 13. századból. Minden egyes vödör iszapot alaposan megvizsgálnak, hátha akad benne lelet. Először néhány első és második világháborús fegyvert találtak, később teljesen épen maradt, múlt századi két üvegcsét, majd egy emberi állkapocs részeit. Most a 16. századhoz értek, és jórészt török edények maradványai kerülnek felszínre. Egy másik kutat már majdnem teljesen átvizsgáltak a Dísz tér kötelében. Ott kizárólag török edényrészeket találtak. A kút fölött polgárházak álltak, amelyek valószínűleg a királyi palota kibővítésének estek áldozatul Zsigmond vagy Mátyás király idején, és a szükségtelenné vált kutat feltöltötték törmelékkel. A Budapesti Történeti Múzeum ásatásainak vezetője, dr. Zolnay László, évek óta fáradozik ennek a csodálatos barlangrendszernek a teljes feltárásán. A több mint húsz kilométer hosszú labirintus ma még felbecsülhetetlen értékű régészeti leleteket rejteget. Érdemes tehát nagyobb lendülettel folytatni a kutatásokat, hogy a budai Vár páratlan látványossággal gazdagodjon a hazai látogatók és a külföldi turisták igaz örömére. WOLFGANG ECKERLE Német Szövetségi Köztársaság 25
