Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 1. szám
1. A Notre Dame Konok Tamásék párizsi lakásának ablakából FOTO: NOVOTTA FERENC 2. Graphidion, 1976 3. Forme noire, 1976 4. Konok Tamás párizsi lakásán 5. Espacement, 1976 6. Borsos Miklós megnyitja Konok Tamás győri kiállítását FOTO: APOSTOL ANDRAS 7. Accent, 1976 vonala, művessége olyan értékek, amelyek korunk szelleméből fakadnak, s egyértelműen e kor emberéhez szólnak.” Borsos Miklós szerint: „Az első benyomás a művek megjelenésének az eleganciája, nagy lélegzete, világos, tiszta előadása — a festészet hagyományos eszközeivel lenyűgözően festett felületek. Néhány kép már elárulja művészete lényegét, ami a festészet mindenkori feladata: színnel, rajzzal, teret, mélységeket feltárni. Minden képen világosan, tisztán, következetesen adja elő szándékát, a színharmóniák, a kékek, szürkék, fehérek és feketék, egy-egy vörös vagy barna adják át egymásnak a szólamot, mint egy kamarazenekar, trió vagy kvartett.” S a kiállítás megnyitása után arról faggatom Konok Tamást, vajon elég-e Párizsba menni, ha az ember festő akar lenni. — Győrött jártam elemi iskolába és gimnáziumba — mondja. — Ügy vélem, a gyerekkornak, a diákéveknek fontos szerepük van az ember életében, ez jelenti az igazi kötődést, a gyökereket. Szép és harmonikus kör, emberileg és művészileg értékes ajándék, hogy a győri indulás és a párizsi évek után idehaza, Győrött, Magyarországon mutatkozhatom be a nagyközönséignek. A kiállítás után feleségével, Hetey Katalinnal — aki nemcsak az életben, hanem a művészetben is társa —, sietnek vissza Párizsba. 1981-re már három meghívásuk van, ezek közül a legjelentősebb: Budapest, ahol a művészházaspár közös kiállításon kapcsolódik be véglegesen és folyamatosan a magyar művészeti élet vérkeringésébe. — a — 21
