Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 9. szám

A világbajnokságot nyert magyar jégtáncospár, Regőczy Krisztina és Sallai András, akik már egy esztendeje az Amerikai Jégrevü tagjai, egyik fel­lépésük alkalmával ellátogattak a guelvhi (Kana­da) magyarokhoz. Bensőséges hangulatú élmény­­beszámolót tartottak a Kossuth Hallban, ott ké­szült a felvétel is. Képünkön: Sallai András üd­vözli a megjelenteket, mellette Regőczy Krisztina és Wirshing Margit elnök, valamint Tolnay Fe­renc vezetőségi tag. * Az Argerftínában élő Dombay Jenő festőmű­vész, életéről küldött, dokumentumokkal illuszt­rált levelet szerkesztőségünknek. A legérdekesebb okmány 1946. február 25-én kelt az enghieni fo­golytáborban. Az írás szerint Dombay Jenő taní­totta a zedelgeni, a büsszeli és az enghieni fogoly­táborok magyarjait, illetve azok gyermekeit. „Ápolta a táborok tanítói karának egymás közti megértését, emellett főként a gazdaifjúság neve­lésében, hitoktatás, méhészet, számolás-mérés és más közismereti tárgyak oktatásában is eredmé­nyesen kivette a részét.” A brüsszeli magyar misz­­szió közbenjárására hamarabb szabadult fogságá­ból és a brüsszeli magyar kolónia tanítója lett. Később Argentínában telepedett le és festőmű­vészként szerzett érdemeket új hazájában és a magyar emgiráció körében is. * Erősödik a kapcsolat a Belgiumi Magyar Kul­turális Egyesület és a Párizsi Kölcsönösen Segély­­ző Magyar Egylet közt. Ennek egyik példája, hogy a BMKE tagjai ellátogattak a párizsi Ma­gyar Házba, ahol fehér asztal mellett ismerked­tek egymással a belgiumi és a Franciaországban élő magyarok. Képünkön a BMKE tagjai Párizs­ban. (Kellner József felvétele) A Majna-Frankfurtban (Német Szövetségi Köz­társaság) élő Kelety László első kiállítására 1932- ben, Párizsban került sor. E bemutatkozásáról az akkori magyar sajtó is beszámolt. Az említett mű­vek a háború borzalmai és a társadalmi igazságta­lanságok ellen tiltakoztak. Munkásságát magyar nyelven legutóbb a kolozsvári Igazság c. lap mél­tatta: „A mai Kelety László művészi kifejezése nem hasonlít egykori énjére. Vegyestechnikával készült művei, átmenetek a festészet és grafika között. Némelyikük kimeríti a művészi absztrakt fogalmát. Nem idegen tőle a mostanában annyira divatos szecesszió sem. Absztrakt munkáiban is fölfedezhető a valóságélmény vagy fantázia játék, amiből kiindult.” Kelety László fáradhatatlanul alkot, s ennek újabb elismerése a Lyoni Festészeti Biennalé aranyérme, és az, hogy az olaszországi Salsomaggiore Művészeti Akadémia tagjává vá­lasztotta. Legutóbbi kiállításán Baden-Badenban Európa-éremmel jutalmazták. * Viktor Zelewski (Svájc) arról számolt be levelé­ben, hogyan terjeszti a magyar kultúrát választott hazájában. Szokásuk, hogy szomszédaikkal meg­ajándékozzák egymást karácsonykor. Levélírónk, Madách Az ember tragédiája című művének fran­cia fordításával kedveskedett ismerőseinek. A ha­tás nem maradt el — írja —, a mű osztatlan sikert aratott. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE LEVELEZÉSI SAKKVERSENYÉNEK ÁLLÁSA I. csoport: 1-2. Miartym Müklós, Ausztrália: 4,0 porit, 2 függő 1-2. Paipp László, Jugoszlávia: 4,0 pont, 2 függő 3. Dr. Bacslkiulto József, NSZK: 3,0 ponit, 3 függő 4. Biiamcó Alfredo, Brazília: 3,0 pánit, 1 függő 5. Deák Isltváiu Anglia: 2,0 pont 0 függő 6. Aüithausiz Jacques, Svájc: 1,0 ponit, 0 függő 7. Kusmiir Isitvátm, Csehszlovákba: 0 pont, 0 függő II. csoport: 1. Dr. Jákius! Bella, NSZK: 4,5 porit, 1 függő 2. Sorsak József, Csehszlovákiai: 3,0 pont, 3 függő 3. Román, Zoltán^ Jugoszlávia: 3,0 ponlt, 3 függő 4-5. Knoll D. Dávid, AiusiztöráMia: 1,5 pont, 3 függő 4-5. Dr. Emlber László, NSZK: 1,5 pánit, 3 függő 6. Kaiba! VáhkoouyiL Johann^ Svájc: 1,5 pont, 1 függő 7. Viltlkoczi Zolttiáini, Hollandia: 0 porit, 0 függő III. csoport: 1-2. Czira Ferenc, Ausztrália: 4,5 pont, 1 függő 1-2. Mafjemsizíky Ferdinand, NSZK: 4,5 pont, 1 függő 3. Frigyes László, Svédország: 3,0 ponlt, 0 függő 4. Josle PaMkwiits, Uruguay: 2,0 porit, 3 függő 5. Radlácsy Károly, Csehszlovákia: 1,0 pont, 2 függő 6. Váncsa Jenő, Romáraila: 1,0 pornt, 1 függő 7. Bóka Zoltán, Jugoszlávia: 1,0 pont, 0 függő IV. csoport: 1. Móírkus Franizj, NSZK: 5,5 ponlt, 1 függő 2. Orbán Tihamér, Szovjetunió: 5,0 pont, 2 függő 3. Vágás! Jenő, Svédország: 4,5 porit, 2 függő 4. Puskás AfttSia, Románia: 3,5 pont, 1 függő 5. Paivfavilts Zoltán, Ausztrália: 3,5 pont, 0 függő 6. Kovács; Géza; Anglia: 2,0 pont, 0 függő 7. Belleznai Jánosi, Hollandia: 1,0 pont, 0 függő 8. Bacskiulin László, Jugoszlávia: 0 pont, 0 függő V. csoport: 1-2. Solt Cvi, Izrael: 3,0 pont, 3 függő 1-2. Jakab Tailbor, Jugoszlávia: 3,0 pont, 3 függő 3-4. Anrio-LáSzló BaestoüMm, NSZK: 2,0 pont, 4 függő 3-4. Ferit Lajos, BraEffliia: 2,0 pont, 4 függő 5. Léva! István', Anglia: 2,0 parit, 2 függő 6. Soós> Ánpádt Svájc: 1,0 porit 0 függő 7. Várhegyi Tivadar: Ausztrália: 0 pont, 0 függő KURCZIN ISTVÁN (1922-ben Bu­dapesten született, anyja neve: Gazsó Mária) 1948—49-ben Ausztráliában (Sydney) lakott. Keresi testvére Tó­vári Károlyné szül. Kurczin Margit Ibolya Budapestről. HAJDÚ DEZSŐ IMRE (1939. feb­ruár 22-én született Siklóson, anyja neve: Szabó Matild) építőipari tanu­ló volt, amikor 1957. januárban el­hagyta az országot, USA-ba került, s feltehetően ma is ott él. Utoljára 1964-ben írt, ekkor New York-ban élt, állítólag az amerikai hadsereg­ben szolgál. Keresi nővére Voga Jó­­zsefné Tatabányáról. MORGEN JÓZSEF (1889. július 27- én Paripáson született, anyja neve: Wetzl Barbara) 1911-ben vándorolt ki Amerikába. New Yorkban telepe­dett le. Keresi Tétről leánya Helén, aki nemcsak édesapjával, hanem bár­mely USA-ban élő rokonával szíve­sen felvenné a kapcsolatot. BODNÁR GYULA (anyja neve: Lakatos Eszter) leszármazottait ke­resi Barta Istvánná Tiszakanyárból. Bodnár Gyula — aki a kerestető nagybátyja volt — 1901-ben született, 1926 júniusában vándorolt ki Kana­dába (Niagara Falls, Montreal), ahol 1951-ben bekövetkezett haláláig élt. TASNÁDI ANDRÁS (Miskolcon született 1949. augusztus 18-án, any­ja neve: Takács Anna) 1956 óta él külföldön. Kanadában telepedett le, utolsó levelét 1976-ban írta édesany­jának, aki Miskolcról keresi. SZÉLL JÖZSEF (Lankáson — Ro­mánia — született 1918-ban, anyja neve: Fehér Júlianna) 1956 óta él külföldön. 1962 körül írt utoljára, ak­kor Kanadában élt, címe: Apt. 1207, 2900 Bathurst St., Toronto, Ont. Ke­resi unokaöccse Szabó Gusztáv Bu­dapestről. KENDE JÁNOSNÉ-t (keresztneve: Alice) — aki 1920-ban született és 1951-ben Budapesten a Hernád u. 40. sz. IV/41 alatt lakott —, keresi barát­nője Salyi Zsuzsa Párizsból. TARNÓCZAY MÁRlA-t (Bajom) és fiát SANYI-t keresi unokahúga Panni Milánóból. A keresett megöz­vegyült, majd újra férjhez ment, fel­tehetően Svájcban él. SZÁSZ OSZKÁRNÉ, szül. COL­­LAS GITTA 1945 elején családjával külföldre távozott, az USA-ban (New York) telepedtek le. Keresi régi is­merőse dr. Liptay Lajosné Budapest­ről, aki csak nemrég tudta meg, hogy Szász Oszkárné (aki kb, 80 éves) és Baby nevű leánya 1980 nyarán Bu­dapesten jártak látogatóban. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készség­gel továbbítja leveleiket a kereste­­tőkhöz. Címünk: MAGYAROK VI­LÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905. 22

Next

/
Thumbnails
Contents