Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-02 / 9. szám
AMERIGO TOT BUDAPESTEN Amerigo Tot (jobbról) és dr. Gosztonyi János fotö: gabor Viktor MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI KITÜNTETÉSEK Munkásságuk elismeréseként Kiváló és Érdemes művész kitüntető címet adományoztak a szocialista kultúrát kiemelkedő értékekkel gyarapító alkotóknak. Kiváló művészek: Devich Sándor, Komlós Péter, Mező László és Németh Géza, a Bartók Vonósnégyes tagjai; Galambos Erzsi, a Fővárosi Operettszínház színművésze; Horvai István, rendező, a Vígszínház igazgatója; Kiss István szobrászművész; László Margit, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Máté Erzsi, a Nemzeti Színház színművésze; Nepp József, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője; Papp Gyula festőművész; Pártay Lilla, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Szabó Árpád, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre; Szabó Gyula, a Thália Színház színművésze; Szumrák Vera, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Tábori Nóra, a Vígszínház színművésze és Udvardi Erzsébet, festő- és grafikusművész. Érdemes művészek: Asszonyi Tamás, szobrászművész; Balázs Árpád, zeneszerző; Begányi Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Bodrossy Félix, a Magyar Filmgyártó Vállalat rendező-operatőre; Czeizing Lajos, fotóművész; Csapó János, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze; Dömölky János, a Magyar Televízió rendezője; Elekes Pál, az Állami Bábszínház színművésze; Esztergályos Károly, a Magyar Televízió osztályvezetője; Fekete György belsőépítész; Gaál István, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője; Gál István, a Magyar Rádió rendezője; Gergely Ferenc orgonaművész; Kelen Péter, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Kerényi Imre, a Népszínház rendezője; Knoll István, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőr-rendezője; Koffán Károly grafikusművész; Kozák András, a Thália Színház színművésze; Lehoczky Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház színművésze; Lendvay Kamilló zeneszerző; Lestár János, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője; Margittay Ági, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Margittay Sándor orgonaművész; Markó Iván, a Győri Kisfaludy Színház balettigazgatója; Mátay Lívia díszlettervező; Molnár Piroska, a Nemzeti Színház színművésze; Pödör Béla, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese énekkarának vezető karnagya; Rolla János, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmestere, művészeti vezetője; Schütz Ila, a Madách Színház színművésze; Solti Gizella textiltervező; Soproni József zeneszerző; Szabó Sándor, a Vígszínházszínművésze; Szoboszlai Sándor, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze; Szőllősy Irén, az Állami Bábszínház színművésze; Zámbó István karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docense; Zsámbéki Gábor, a Nemzeti Színház vezető rendezője. Ezen kívül kiosztották a József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc-, Jászai Mari-, Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjakat is. Az első Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozatára Budapestre érkezett Amerigo Tot Olaszországban élő szobrászművész. Itt-tartózkodása során ellátogatott a Magyarok Világszövetségébe, ahol fogadta őt dr. Gosztonyi János főtitkár. A Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából Amerigo Tot találkozott a magyar újságírókkal, s a következőket mondta: — Nagyon jól időzítették ezt a kulturális rendezvénysorozatot, hiszen Bartók születésének 100. évfordulójának megünneplése a fesztivál központi gondolata. Persze, egy ilyen „ingázó” ember, mint én, nemcsak a szívélyes meghívás miatt jön haza. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem HUNGARIAN DIGEST -Megjelent a címben említett két folyóirat 1981/1-es száma. A Hungarian Digest a magyarországi gyógyfürdőket mutatja be. Az idegenforgalmon belül ez olyan fontos szolgáltatási ág, amelynek egészségügyi vonatkozásai szinte felbecsülhetetlenek. A folyóirat beszámol a kormányprogramról, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy a megváltozott világgazdasági viszonyok között megtalálja az ország számára legkedvezőbb belső és külső pozíciókat, helyreállítsa a népgazdasági egyensúlyt és megszilárdítsa az életaulájában készítek egy 13X11,5 méter nagyságú bronz domborművet. Címe: „A mag apoteózisa”. Nagyon régen foglalkoztat ez a gondolat, s jobb helyet, mint az Agrártudományi Egyetem aulája el sem tudok képzelni a mű számára. Ügy érzem, a dombormű gondolata szorosan kapcsolódik Bartók Béla gondolataihoz, akinek zeneművei talán ihletői is voltaic munkámnak. — Ez a kétlakiság, hogy Olaszországban is, meg Magyarországon is élek. elég fárasztó már számomra. Most itt gyógykezeltetem magam, s közben odafigyelek a házépítésre is, hiszen egy szép telket szereztem Budán, ahol mindig is szerettem élni. REVUE DE HONGRIE színvonalat. Ebben a számban is foglalkozik a folyóirat az állam és az egyház közötti kapcsolatok alakulásával, visszatekintve az elmúlt három évtized kedvező tendenciájára. E szám egyik legátfogóbb anyaga a Bartók-centenárium alkalmából íródott; bemutatja a zeneszerzőt és a zenetudóst. A cikk érdekessége, hogy szerzője Bartók Béla Budapesten élő unokaöccse, Bartók János, zenetudós. A Revue de Hongrie ezúttal két jelentősebb sportbeszámolót közöl. A cikk- a magyar futballal, annak sikereivel és kudarcaival foglalkozik, visszakalauzolva az olvasót egy kissé a magyar sporttörténelembe. A másik cikket dr. Frenkl Róbert professzor írta, a budapesti Testnevelési Főiskola tanára. A professzor őszinte hangvételű írásban értékeli és elemzi az elmúlt évtizedek magyarországi sportját. Figyelemre méltó a budapesti Szociológiai Intézet egyik vezetőjének a magyar családok helyzetéről, a családi struktúráról, a problémákról és a fejlődésről szóló interjúja. Közli a folyóirat azt a rövid értékelést is, amelyet a magyar kormány tett közzé arról, hogyan alakult a nők helyzete az elmúlt tíz évben. Mindkét folyóirat több novellát, irodalmi karcolatot közöl, és ezúttal is bepillantást enged a pesti humorba. Z. T. BARTÓK MEGEMLÉKEZÉSEK VILÁGSZERTE A Bartók-centenárium alkalmából kiállítás nyílt Párizsban, a Georges Pompidou Művelődési Központban Bartók életéről. A megnyitón — amelyen jelen volt dr. Bényi József, Magyarország párizsi nagykövete is — Nyéki Lajosné, a párizsi művelődési központ zenetárának a vezetője tartott ismertetőt a zeneszerző munkásságáról. * Zágor György, hazánk svájci nagykövete megkoszorúzta a báseli városi kaszinóban, három Bartók-mű ősbemutatójának színhelyén elhelyezett emléktáblát. * Anglia két legnagyobb városában, Londonban és Birminghamban hangversenyekkel, előadásokkal és kiállításokkal emlékeztek meg a zeneszerzőről. * Az 1981-es évet — akárcsak a világ sok más országában Finnországban is, Bartók-évnek nyilvánították. A fővédnök: Urho Kekkonen köztársasági elnök. GEORGE A. LÁNYI (1913-1981) Az Ohio állambeli Oberlinhez magyar ember azonnal Jászi Oszkár nevét társítja. Még ma is elevenen él emléke ebben a kis egyetemi városkában, ahol harminc évig tanított. Sajnos, most az is elment, aki ezt az emléket leghívebben őrizte: George A. Lányi, Jászi utóda az Oberlin College politikai tudományok tanszékén. Lányi György Budapesten érettségizett, majd Heidelbergben és a London School of Economics-on tanult, ahol Mannheim Károly tanítványa volt. A harmincas évek végén a fasizmus elől Amerikába emigrált, és a Harvard egyetemre iratkozott be. Aztán különféle stációkkal 1950- ben Oberlinbe került. Meleg barátság fűzte Jászihoz, annak 1957-ben bekövetkezett haláláig. Nagyon sokat tudott, de hatalmas tudását nem nagy lélegzetű művekben rögzítette, hanem tanítványai közt osztotta szét. Szenvedélyes tanár volt, mindenkit tanított. Rengeteget kaptunk belőle mi is, akiket itthon Jászi munkássága és az amerikai magyar emigráció érdekelt. De nagyon sokat tudott a húszas és harmincas évek Magyarországáról is. Minden haza írt levele tele volt hiteles és értékes emlékekkel arról az elsüllyedt világról, amelyben a két háború közötti magyar polgári progresszió élt. (Apja a Friss Újságszerkesztője volt.) Az elmúlt években súlyos betegen is dolgozott. Haza ugyan nem jöhetett többé, de leveleken és könyveken keresztül mindvégig kapcsolatban maradt velünk. V. E. 4
