Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-08-23 / 17-18. szám

VIRÁGCSEPPBEN VIRÁGTENGER A Szilas védjegy lendületes grafikája kü­lönböző dobozokat, zacskókat is díszít, melye­ket ugyancsak gyakran látni a vásárlók ko­saraiban. Gyógynövények párlatait, kivona­tait rejtik az üvegcsék: kamilla-, kakukkfű-, menta- és zsályacseppet, vagy izomfáradtsá­got csökkentő paprikaszeszt. Az izsóp nevű növény kivonatát izzadás, gombásodás ellen használják. A zacskók, dobozok tartalmát — a különböző ízesítő keverékeket — székely­­gulyáshoz, pörkölthöz, fasírozotthoz vagy le­vesekbe, savanyúságba keverik a háziasszo­nyok. A gyógyhatású cseppek, a házias ízt adó fű­­szerkészítmények alapanyagát a Szilasmenti Termelőszövetkezet földjeiről takarítják be, majd a szövetkezet saját üzemében készítik el és csomagolják a párlatokat, kivonatokat, drogokat. Galambosi Bertalan ágazatvezetővel járjuk a hatalmas táblákat. S bár a határszemle a kertészmérnök napi dolga, a sárga, fehér, ha­­lovány- vagy mélylila virágtenger előtt pár pillanatig maga is némán gyönyörködik. Majd közelebb lép egy-egy tőhöz, vizsgálja, mikor jöhetnek a kombájnok. Mert kombájnokkal, a virágszüret speciális feladatára házilag át­alakított aratógépekkel vágják, fésülik a ka­millát, az édesköményt, a kaprot, s még szá­mos más, kevésbé ismert, ám értékes gyógy­növényt. — A muskotály zsályát a régi füvesköny­vek borok házi ízesítésére ajánlották. Ma il­latszeripari alapanyag készül belőle — ma­gyarázza Galambosi Bertalan. — Az orvosi angelikából gyökérdrog készül, meg illóolaj a gyógyszeripar és a likőrgyárak számára. Az orvosi lestyán a gyomorműködést serkenti, italokhoz is keverik, levele pedig — levesek­ben — a zeller zöldjét helyettesítheti. Régi erdélyi növény. A benedekfű kivonatával a tonikok importált keserűanyagát, a chinint szeretnénk helyettesíteni. Tizenkétféle gyógynövényt termesztenek a Szilas mentén, 1500 hektáron. A szövetkezet az ország legnagyobb gyógy növény termesztő és -feldolgozó gazdasága. Alig több mint tíz 1 Muskotály zsálya, aratás előtt 2 Kombájn fésüli a kamillát 3 A szövetkezet laboratóriumában a fenyöolaj összeté telét vizsgálják esztendeje honosították meg itt a gyógyító növényeket. A sovány homokon ugyanis a búza, a kukorica jobbára csak ráfizetést „ter­mett”. Csakhamar kiderült, hogy nyers álla­potban a gyógynövény is csak a befektetett pénzt hozza vissza. Ezért építettek feldolgozó üzemet. A gyógynövényprogramot elindító, ma már nyugdíjas elnök, Koós László, a leg­jobb szakembereket hozta — ne féljünk a szótól — csábította Kerepesre. Munkálkodá­suk csakhamar sikerre vezetett. A nagyüzemi gyógynövénytermesztés számos problémáját oldották meg, kidolgozták a feldolgozás tech­nológiáját, és mint kereskedők is megállták a helyüket. Az üzletek pultjain megjelentek és igen népszerűvé váltak a Szilascsep­­pek, a különféle ételízesítők. A szövetke­zet a legjobbak — s ami ebből következik, a tagjainak legjobban fizető — gazdaságok kö­zé emelkedett. Csak a gyógynövénytermesz­tési ágazat mintegy százmillió forintot jöve­delmez, az export értéke pedig két és fél mil­lió dollár volt az elmúlt esztendőben. Külföldre mintegy harmincféle illóolaj és számos kivonat kerül, többnyire a nyugat­európai országokba. Gulyás András főágazat­­vezetővel a külkereskedelmi kilátásokról be­szélgetünk. — A további feldolgozásra alkalmas termé­kek iránt igen nagy a kereslet. Üjabb és újabb vevők jelentkeznek, legutóbb például egy holland cég, amely mandula-, mogyoró-, dió- és édeskömény olajat rendelt. A belföl­dön már évek óta közkedvelt készítményein­ket például, a különböző gyógycseppeket, azonban már nehezebb külföldön eladni, egye­bek között-azért, mert a késztermékekre meg­lehetősen magas a vám. Valami ugyan elkez­dődött. Ügy tűnik, néhány készítményünkkel sikerül megjelennünk a Német Szövetségi Köztársaságban. Dr. Sváb Jánosné, a Szilas menti gyógynö­vény termesztés egyik elindítója —, koráb­ban a Gyógynövénykutató Intézet vezető munkatársa —, 1977-ben előadást tartott az NSZK-beli Freiburgban, a Nemzetközi Ker­tészeti Tudományos Társaság (ISHS) első gyógynövény-konferenciáján. Beszámolóját a Szilas menti eredményekről igen nagy érdek­lődés fogadta, mivel Európa-szerte ritkaság­­számba megy: gyógynövényt termeszteni 1500 hektáron. „Ezt látni kell!” — Valahogy így hangozhatott a tudományos társaság dön­tése, mert a következő konferenciát az elmúlt esztendőben már Budapesten tartották. A résztvevők több ízben is kilátogattak Kere­pesre, s vitték el a Szilas menti gazdaság jó hírét a világ számos országába, Franciaor­szágtól Űj-Zélandig. BALÁZS ISTVÁN FOTO: GESZTI ANNA 18

Next

/
Thumbnails
Contents