Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-04-05 / 7. szám
I 1 SÉVEL, AZ EGÉSZ NÉP JAVÄRA” Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán gazdaságokra és a termelőszövetke- I zetekre alapozva, a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeit is kihasználva, az egész élelmiszer-ter- j melést összehangoltan fejlesztjük. Hasznosítani kell az iparszerű termelési rendszerekben, valamint a gazdasági együttműködés más formáiban rejlő lehetőségeket. Fejlődésünk mai szakaszában különösen nagy jelentőségű, hogy fokozottantámaszkodjunk a tudomány erőire. Több figyelmet kell fordítani a külföldi és nálunk is hasznosítható szellemi termékek átvételére, hazai alkalmazására és továbbfejlesztésére. A tudományos és műszaki eredményeket gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban. Rendszerünk nagy vívmánya a teljes foglalkoztatottság. Ez így lesz a jövőben is. A gazdálkodás mai követelményei azonban szükségessé teszik a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását, a munka jobb megszervezését és a fegyelem megszilárdítását. A gazdaságtalan termelés visszaszorításával egyidejűleg gondoskodni kell a munkaerő tervszerű átcsoportosításáról, a dolgozók szervezett átképzéséről és továbbképzéséről. Gazdasági fejlődésünkben kiemelkedő jelentőségű a szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködés. Számunkra létfontosságú, hogy a Szovjetunió hatalmas felvevő piacára hosszú lejáratú szerződések alapján nagy mennyiségű árut exportálhatunk, ez elősegíti a hazai termelés biztonságát, gazdaságossá tételét. A Szovjetunióból szerezzük be a jövőben is a szükséges energia és nyersanyag, a műszaki fejlődést szolgáló gépek, berendezések, s technológiák nagy részét. Sok kiemelt beruházásunk, köztük a paksi atomerőmű is szovjet tervek és technológia alapján épül. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy hazánknak a tőkés országokkal fennálló gazdasági kapcsolatai a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján tovább fejlődjenek. A hagyományos külkereskedelem mellett fejleszteni kívánjuk a termelésre és az értékesítésre is kiterjedő együttműködést. Ez megfelel népünk érdekeinek és a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítására irányuló politikánknak is. Gazdasági építőmunkánk sikere nagymértékben attól függ, hogyan tudunk a termelésben és a külkereskedelemben alkalmazkodni a külgazdaságban végbemenő gyors ütemű változásokhoz. Erősíteni kell a külkereskedelmi és a termelő vállalatok közös érdekeltségét. A szocialista építés korszakának is megvannak a maga szigorú gazdasági törvényei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Irányítási rendszerünk lényege a szocialista tervgazdaság, amely számol azzal is, hogy az áru-, a pénz-, és a piaci viszonyok szerves alkotó részei gazdasági életünknek. A gazdasági folyamatok szabályozásában fontos szerepe van az árrendszernek. Az áraknak megfelelően tükrözniük kell a társadalmilag szükséges és indokolt ráfordításokat. A fogyasztói árakat illetően nálunk szabály, hogy az alapvető létfenntartási termékek és szolgáltatások árát központilag az életszínvonal alakulását meghatározó döntésekkel összhangban állapítják meg. Az árrendszer azonban csak akkor töltheti be eredményesen gazdasági szerepét, ha szerves a kapcsolat a termelői és a fogyás'tói árak Között’ tartósan nem szakadhatnak el egymástól. Ez fontos feltétel ahhoz, hogy a fogyasztás és annak összetétele gazdasági lehetőségeinkkel összhangban alakuljon. Az építőmunka eredményeként az elmúlt öt évben, a gazdasági nehézségek közepette is, érezhetően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. Az V. ötéves tervben kitűzött célokat nem érjük el teljesen, de az egy főre jutó reáljövedelem 9 százalékkal, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott. Még nem tudtunk kielégíteni minden, önmagában indokolt igényt, de népünk életszínvonala az elmúlt öt évben is emelkedett. Ismerjük a lakásra váróknak, a pályakezdő, családalapító fiataloknak, az alacsony nyugdíj és más okok miatt nehezen élő embereknek a feszítő gondjait. Ezek megoldása nem kerülhet le a napirendről. Helyzetünket mérlegelve azonban megállapíthatjuk: népünk létbiztonságban, elfogadható életszínvonalon él, van mit félteni, megőrizni és megvédeni. Van mire építeni a jövőt. Az elért életszínvonal megszilárdításának, jelenlegi ismereteink szerint tervezhető szerény emelésének egyetlen forrása a munka, a hatékony termelés és gazdálkodás. * A lakáshelyzet javítását pártunk változatlanul fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. A VI. ötéves terv időszakában folytatódik a második 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Az új lakások építése mellett jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére kerül sor. A családalapító fiatalok és az egyedülálló, vagy másodmagukkal élő idős emberek részére meghatározott számú kisebb és olcsóbb lakást is szükséges építeni. Ugyanakkor növelni kell a nagyobb alapterületű lakások arányát is a többgyermekes családok, valamint az együttélő több nemzedék lakásigényének kielégítésére. Állami intézkedésekkel a jövőben is ösztönözni, segíteni kell a saját erőből történő lakás- és családiház-építést. Hazánk népesedési helyzetének alakulása nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügy, ezért állandó figyelmet igényel. Most ismét olyan szakaszba érkeztünk, amikor — jórészt a hatvanas évek első felére jellemző alacsony népszaporulat következményeként — a születések száma csökken. Mindent meg, kell tennünk, hogy e kedvezőtlen tendencia megváltozzék, és hazánk népessége egyenletesen gyarapodjék, különösen a háromgyermekes családok száma növekedjék. A jövőben is sokoldalúan kell gondoskodni a gyermekes családokról, emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a három- és többgyermekes családokét —, és mérsékelni a fiatalok családalapításának anyagi terheit. Pártunk mindent megtesz azért, hogy népünk a jövőben is biztonságban, kiegyensúlyozott, nyugodt alkotó légkörben élhessen és dolgozhasson. Arra kell törekednünk, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. A személyes boldogulásnak, az egyéni óhajok, tervek megvalósításának is egyetlen biztos módja van: a közérdek felismerése, tudomásulvétele és érvényesülésének elősegítése. Ez a szocialista társadalom alapvető erkölcsi normája. A közérdekben összegeződik és fejeződik ki minden tisztességes, jogos emberi igény és törekvés. ok Az általános műveltség, a szaktudás színvonalának társadalmi méretű emelése szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában elsőrendű fontosságú követelmény. Gazdasági előrehaladásunk igen nagymértékben függ a termelésben dolgozók szakképzettségétől, felkészültségétől. A műveltség megalapozása, a tudásvágy felkeltése, anyanyelvűnk ápolása, a kulturális értékek terjesztése, az önművelés ösztönzése nem az oktatás, a művelődés belügye, hanem elválaszthatatlan az egész társadalom fejlődésétől. Népünk műveltségének emelésében megtisztelő, felelősségteljes és semmi mással nem pótolható szerepük van az íróknak, a művészeknek. Társadalmunk támogatja az irodalmat, a művészeteket, ugyanakkor joggal elvárja az íróktól, a művészektől, hogy még több színvonalas alkotással fejezzék ki törekvéseinket, a valóság hű, művészi ábrázolásával gazdagítsák életünket. A jövőben is támogatjuk a tudományos kutató és a művészi alkotómunka szabadságát. Történelmünk három és fél évtizeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehetővé, hogy népünk elinduljon a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útján. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatók. A jelenleginél nehezebb akadályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály, parasztság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánkban támaszkodhatunk népünk tehetségére, öntudatára, helytállására, tettrekészségére. Építhetünk a szocialista közösség keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek öszszefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előre halad a szocialista fejlődés útján. 3
