Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-04-05 / 7. szám

I 1 SÉVEL, AZ EGÉSZ NÉP JAVÄRA” Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán gazdaságokra és a termelőszövetke- I zetekre alapozva, a háztáji és kise­gítő gazdaságok lehetőségeit is ki­használva, az egész élelmiszer-ter- j melést összehangoltan fejlesztjük. Hasznosítani kell az iparszerű ter­melési rendszerekben, valamint a gazdasági együttműködés más for­máiban rejlő lehetőségeket. Fejlődésünk mai szakaszában kü­lönösen nagy jelentőségű, hogy fo­kozottantámaszkodjunk a tudomány erőire. Több figyelmet kell fordíta­ni a külföldi és nálunk is haszno­sítható szellemi termékek átvételé­re, hazai alkalmazására és tovább­fejlesztésére. A tudományos és mű­szaki eredményeket gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban. Rendszerünk nagy vívmánya a tel­jes foglalkoztatottság. Ez így lesz a jövőben is. A gazdálkodás mai kö­vetelményei azonban szükségessé teszik a munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatását, a munka jobb meg­szervezését és a fegyelem megszilár­dítását. A gazdaságtalan termelés visszaszorításával egyidejűleg gon­doskodni kell a munkaerő tervszerű átcsoportosításáról, a dolgozók szer­vezett átképzéséről és továbbkép­zéséről. Gazdasági fejlődésünkben kiemel­kedő jelentőségű a szocialista orszá­gokkal folytatott sokoldalú együtt­működés. Számunkra létfontosságú, hogy a Szovjetunió hatalmas felvevő pia­cára hosszú lejáratú szerződések alapján nagy mennyiségű árut ex­portálhatunk, ez elősegíti a hazai termelés biztonságát, gazdaságossá tételét. A Szovjetunióból szerezzük be a jövőben is a szükséges energia és nyersanyag, a műszaki fejlődést szolgáló gépek, berendezések, s tech­nológiák nagy részét. Sok kiemelt beruházásunk, köztük a paksi atom­erőmű is szovjet tervek és technoló­gia alapján épül. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy hazánknak a tőkés országokkal fennálló gazdasági kapcsolatai a köl­csönös előnyök és az egyenjogúság alapján tovább fejlődjenek. A ha­gyományos külkereskedelem mellett fejleszteni kívánjuk a termelésre és az értékesítésre is kiterjedő együtt­működést. Ez megfelel népünk ér­dekeinek és a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítására irá­nyuló politikánknak is. Gazdasági építőmunkánk sikere nagymértékben attól függ, hogyan tudunk a termelésben és a külke­reskedelemben alkalmazkodni a kül­gazdaságban végbemenő gyors üte­mű változásokhoz. Erősíteni kell a külkereskedelmi és a termelő válla­latok közös érdekeltségét. A szocialista építés korszakának is megvannak a maga szigorú gaz­dasági törvényei, amelyeket nem le­het figyelmen kívül hagyni. Irányí­tási rendszerünk lényege a szocialis­ta tervgazdaság, amely számol az­zal is, hogy az áru-, a pénz-, és a piaci viszonyok szerves alkotó részei gazdasági életünknek. A gazdasági folyamatok szabályozásában fontos szerepe van az árrendszernek. Az áraknak megfelelően tükrözniük kell a társadalmilag szükséges és indo­kolt ráfordításokat. A fogyasztói ára­kat illetően nálunk szabály, hogy az alapvető létfenntartási termékek és szolgáltatások árát központilag az életszínvonal alakulását meghatáro­zó döntésekkel összhangban állapít­ják meg. Az árrendszer azonban csak akkor töltheti be eredményesen gazdasági szerepét, ha szerves a kapcsolat a termelői és a fogyás'tói árak Között’ tartósan nem szakad­hatnak el egymástól. Ez fontos fel­tétel ahhoz, hogy a fogyasztás és an­nak összetétele gazdasági lehetősé­geinkkel összhangban alakuljon. Az építőmunka eredményeként az elmúlt öt évben, a gazdasági ne­hézségek közepette is, érezhetően emelkedett az életszínvonal, javul­tak népünk életkörülményei. Az V. ötéves tervben kitűzött célokat nem érjük el teljesen, de az egy főre jutó reáljövedelem 9 százalék­kal, a lakosság fogyasztása 14 szá­zalékkal nő. Az áruellátás alapve­tően kiegyensúlyozott. Még nem tudtunk kielégíteni minden, önmagában indokolt igényt, de népünk életszínvonala az elmúlt öt évben is emelkedett. Ismerjük a lakásra váróknak, a pályakezdő, családalapító fiataloknak, az ala­csony nyugdíj és más okok miatt nehezen élő embereknek a feszítő gondjait. Ezek megoldása nem ke­rülhet le a napirendről. Helyzetün­ket mérlegelve azonban megállapít­hatjuk: népünk létbiztonságban, el­fogadható életszínvonalon él, van mit félteni, megőrizni és megvé­deni. Van mire építeni a jövőt. Az elért életszínvonal megszilárdítá­sának, jelenlegi ismereteink szerint tervezhető szerény emelésének egyetlen forrása a munka, a haté­kony termelés és gazdálkodás. * A lakáshelyzet javítását pártunk változatlanul fontos társadalompo­litikai, szociális feladatnak tekinti. A VI. ötéves terv időszakában foly­tatódik a második 15 éves lakás­­építési program megvalósítása. Az új lakások építése mellett jelentős számú régi lakás felújítására és komfortossá tételére kerül sor. A családalapító fiatalok és az egyedül­álló, vagy másodmagukkal élő idős emberek részére meghatározott szá­mú kisebb és olcsóbb lakást is szük­séges építeni. Ugyanakkor növelni kell a nagyobb alapterületű lakások arányát is a többgyermekes csalá­dok, valamint az együttélő több nemzedék lakásigényének kielégíté­sére. Állami intézkedésekkel a jö­vőben is ösztönözni, segíteni kell a saját erőből történő lakás- és csa­­ládiház-építést. Hazánk népesedési helyzetének alakulása nagy fontosságú nemzeti és társadalmi ügy, ezért állandó fi­gyelmet igényel. Most ismét olyan szakaszba érkeztünk, amikor — jó­részt a hatvanas évek első felére jellemző alacsony népszaporulat kö­vetkezményeként — a születések száma csökken. Mindent meg, kell tennünk, hogy e kedvezőtlen ten­dencia megváltozzék, és hazánk né­pessége egyenletesen gyarapodjék, különösen a háromgyermekes csa­ládok száma növekedjék. A jövő­ben is sokoldalúan kell gondoskod­ni a gyermekes családokról, emelni kell a családi pótlékot — elsősor­ban a három- és többgyermekes családokét —, és mérsékelni a fia­talok családalapításának anyagi ter­heit. Pártunk mindent megtesz azért, hogy népünk a jövőben is bizton­ságban, kiegyensúlyozott, nyugodt alkotó légkörben élhessen és dolgoz­hasson. Arra kell törekednünk, hogy tár­sadalmunk erkölcsi arculatát te­kintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. A személyes boldogulásnak, az egyéni óhajok, tervek megvalósításának is egyetlen biztos módja van: a közérdek felis­merése, tudomásulvétele és érvé­nyesülésének elősegítése. Ez a szo­cialista társadalom alapvető erköl­csi normája. A közérdekben össze­­geződik és fejeződik ki minden tisz­tességes, jogos emberi igény és tö­rekvés. ok Az általános műveltség, a szak­tudás színvonalának társadalmi méretű emelése szocialista fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában első­rendű fontosságú követelmény. Gaz­dasági előrehaladásunk igen nagy­mértékben függ a termelésben dol­gozók szakképzettségétől, felkészült­ségétől. A műveltség megalapozása, a tudásvágy felkeltése, anyanyelvűnk ápolása, a kulturális értékek terjesz­tése, az önművelés ösztönzése nem az oktatás, a művelődés belügye, hanem elválaszthatatlan az egész társadalom fejlődésétől. Népünk műveltségének emelésé­ben megtisztelő, felelősségteljes és semmi mással nem pótolható szere­pük van az íróknak, a művészeknek. Társadalmunk támogatja az irodal­mat, a művészeteket, ugyanakkor joggal elvárja az íróktól, a művé­szektől, hogy még több színvona­las alkotással fejezzék ki törekvé­seinket, a valóság hű, művészi áb­rázolásával gazdagítsák életünket. A jövőben is támogatjuk a tudo­mányos kutató és a művészi al­kotómunka szabadságát. Történelmünk három és fél év­tizeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehetővé, hogy népünk elinduljon a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útján. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megold­hatók. A jelenleginél nehezebb aka­dályokat is leküzdöttünk már. Van világos célunk, és van erőnk. A munkáshatalom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkás­­osztály, parasztság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyí­totta, hogy nemes célokért kész és tud odaadóan dolgozni. Munkánk­ban támaszkodhatunk népünk te­hetségére, öntudatára, helytállására, tettrekészségére. Építhetünk a szo­cialista közösség keretében megva­lósuló sokoldalú együttműködésre, a nemzetközi szolidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy feladatainkat közös erőfeszí­téssel, a nemzet alkotó erőinek ösz­­szefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság töretlenül előre ha­lad a szocialista fejlődés útján. 3

Next

/
Thumbnails
Contents