Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-03-08 / 5. szám

t Keveházi Gábor Felesége, Bán Teodóra és a kis Krisztina foto: mezey be la * A színpadon fiatal férfi vergődik gúzsba kötve. Széken ül, de szoros kötelek szövevé­nye hurkolja a székhez s teszi tagjait tehetet­lenné. Csak a feje szabad, az arc, a szempár. Keresi a teljes szabadságot. A gúzsbakötött­­ség jelkép: a Művész hétköznapi létbe szo­rultsága és a szüntelen megújuló törekvés, hogy kitörjön, eljusson az alkotás magasabb szféráiba. A Cédrus című balett nyitóképe ez (Seregi László készítette a koreográfiát, Hi­das Frigyes szerezte a zenéjét), a Művészt, az­az Csontváry Kosztka Tivadart Keveházi Gábor kelti életre. Valóban életre kelti a festőt a balett sajá­tos eszközeivel, a maga teste-lelke sajátos eszközeivel. Megeleveníti a szorongásokkal, félelmekkel, álmokkal, szenvedésekkel teli Művész alakját, tökéletes hitelességgel. Vajon hogyan viszi végbe az átváltozás csodáját, nem a művészből művésszé (mert hiszen Ke­veházi ma a tánc világviszonylatban elismert művésze), hanem fiatalemberből a halálittas és életre szomjas zsenivé, aki művét a kétség­­beesés legmélyéről hozza felszínre. Vajon ho­gyan éli át Csontváryt, hogyan bújik a lelke bőrébe, honnan nemcsak az élettapasztalat, hanem a kínlódás anatómiai ismerete, mely­nek bemutatására tulajdon testével képes? Végül is egészen szabványos, egyszerű kérdést teszek fel. — Mikor derült ki, hogy táncolni jog és hogyan kezdődött? — Nagyon mozgékony gyerek voltam, fut­ballista akartam lenni, de szüleim másképpen-i akarták levezetni féktelenségemet. Valószínű­leg maguk sem remélték, hogy a dolog ilyen jól sikerül. — Mikor érezte már hivatásának a balettet? — Nem akkor amikor a fizikai rátermett­ségem derült ki, hanem, amikor az eszem is megjött hozzá. Amikor megértettem, hogy mi mindent lehet tánccal kifejezni. Aztán elmondja: abbán, hogy ezt megértse, fontos szerepük volt balettintézeti tanárainak, Merényi Zsuzsa balettmesternek és a lenin­­grádi balettintézet mesterének, akik felismer­ték az ifjú növendék izzó egyéniségét (Keve­házi így mondja: „Látták, hogy tüzes ember vagyok”) és két lehetőséget állítottak elé: abbahagyni, vagy a legjobbnak lenni. Attól kezdve csak az utóbbira törekedett. A várnai nemzetközi balettversenyen fedezték fel. Első lett, szerződést kapott az Operaházhoz, s azóta minden nagy balettszerepet eltáncolt: a Spar­­tacust, a Hattyúk tava és a Diótörő Herceg-ét, a Giséle férfi főszerepét, A fából faragott királyfit s egy sor izgalmas új művet, a Béjart balettektől a Balanchine balettekig. És be­járta a világot. Fellépett valamennyi európai nagyvárosban, háromszor volt Japánban, há­romszor az Egyesült Államokban, kétszer Kubában, dolgozott Béjart mester együttesé­ben, nála tanulta be Sztravinszkij Tavasz­ünnep című balettjét. — Mi a véleménye a magyar balett hely­zetéről? — A világ első négy-öt együttese közé sorolhatjuk operaházunk balettegyüttesét, mindjárt az American Ballet Center, a Moszk­vai Nagyszínház, a Bolsoj együttese és a lon­doniak mellé. — Akkor hát a magyar balettel elégedett. És önmagával? — Magammal sohasem vagyok elégedett és kérem, ezt ne tekintse szólamnak. Komoly lehetőségek állnak előttem. Most például New Yorkba készülök próbatáncolásra és ha sike­rül, negyven előadásra szóló szerződés vár. Persze, hogy szívesen táncolnék a világ egyik legrangosabb színházában, de ennél is jobban izgat, hogy újra és újra megbirkózzam a fel­adattal, tánccal fejezve ki egy eszmét, egy gon­dolatot. Pillanatra elhallgat, aztán ezt mondja: — Irigylem az alkotóművészeket, a festő­ket, a szobrászokat, mert maradandót hoznak létre. Nekünk mindig újra meg kell alkot­nunk a művet, úgyhogy magunk vagyunk az alkotó s a nyersanyag, a márvány és a véső. Egy-két órát tart mindössze a varázs. Ebben az egy-két órában kell mindig újra alkotni az örömöt, a szenvedést, az életet, a halált. Karcsú nőalak .áll meg az asztalunk előtt, pici lányt vezet kézenfogva. Keveházi Gábor felesége, Bán Teodóra, szintén az Operaház szólótáncosa és kislányuk, a kétéves Krisztina. — Én is kérek fagyit — jelenti be Krisz­tina cérnavékony hangocskáján. SOÓS MAGDA 21

Next

/
Thumbnails
Contents