Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-03-08 / 5. szám
Jó egy évtizeddel ezelőtt nagyon sokszor hallottuk, hogy „termeljük meg az ország kenyerét!” E korszak a hatvanas évek második felében végétért, s a mezőgazdászok ma inkább azt mondják: termeljünk minél gazdaságosabban, minél több élelmiszert, hogy exportra is több jusson. Érdemes így gondolkodni, hiszen adottságaink kedvezőek. Egy felmérés szerint élelmiszeripari termelésünk mintegy húsz százaléka kerül külföldre és ez az összes népgazdasági kivitel 15 százaléka. Persze a hazai élelmiszertermelés fejlesztésével kapcsolatosan még sok közgazdasági kérdés vizsgálatra szorul. Vajon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exporttermelése, exportközpontúsága alkalmas-e a gyorsan változó piaci igények kielégítésére? Kérdéseinkre Éliás András, az Agrártudományi Kutatóintézet főosztályvezetője válaszol. — Nézzük az élelmiszeripar fontosabb területeit. Hústermelésünk jó, elsősorban a zökkenőmentes takarmányellátás miatt. Inkább exportőrök voltunk és vagyunk, mint importőrök. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mellett nagy szerepe van ebben a háztáji gazdaságoknak, amelyekben főként sertéseket és baromfit nevelnek. Ki gondolná, hogy Magyarországon minden második család részt vesz a mezőgazdasági termelésben ? Különféle illetményföldek művelői, kertbarát körök és állattenyésztő szakcsoporttagok — s olyanok is egyre többen, akiknek kikapcsolódás az állatokkal végzett házkörüli munka vagy a kertészkedés. A városi vagy vidéki otthonok kertjében sokhelyütt apró mintaképek a magyar mezőgazdaságból FOTO: BAJKOR, FFHERVARY, KIRÁLY - MTI gazdaságokat látni. Szóval a kisárutermelők, a kisgazdaságok szerepe elvitathatatlan exportkereskedelmünkben, mivel mezőgazdasági termelésünk egyharmadát ilyen háztáji és kisegítő gazdaságok termelik. — Mennyire sújtottak bennünket a Közös Piac 1974-es diszkriminációs intézkedései? — Nem értek bennünket váratlanul, de természetesen kedvezőtlen helyzetet teremtettek. Űj piacokat kellett keresnünk, mert húsipari kivitelünk nagy része a Közös Piac országaiba irányult. Kiterjesztettük tevékenységünket az arab országokra is, közismert, hogy például Bábolnáról naponta viszi repülőgép a baromfit a közel-keleti országokba. Alkalmazkodni kell a piachoz, ez törvény. — Miért versenyképes a magyar szárnyas? — Ize a legjobb, választékunk teljes. Kacsát, libát, gyöngytyúkot, csirkét bárhova szállítunk. Tehát versenyképesek vagyunk, gyorsan szállítunk, jók az áraink. — Hogyan sikerült alkalmazkodni az igényekhez például a sertéstenyésztésben? — „Átprogramoztuk” a sertéstenyésztést. Ma már nem zsíros sertésekre van szüksége partnereinknek, hanem hússertésekre. Nos, ilyeneket nevelünk. Persze az átállás nem olyan egyszerű, mint ahogy most elmondom. És nemcsak az anyagi forrásokra gondolok. Rendet kellett teremteni a „fejekben” is. Ma már nem elég, ha egy gazdaság „csak” sokat termel. Kifogástalan árura van szükség, hibátlan termékre, legyen az élő állat, baromfi vagy húskészítmény. Űjdonságokkal kell megjelenni a piacon, új ízekkel, új fűszerezéssel, ha úgy kívánja a vevő. — Magyarország hol áll az élelmiszert exportáló országok sorában? Mennyire keresettek élelmiszeripari termékeink? — Jó közepesek vagyunk. Nem mondom, hogy a legjobbakkal minden területen fel tudjuk venni a versenyt, de a magyar élőmarha, a marhahús — fogalom. A nyugati országok — különösen Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság — a legjobb húsok között tartja nyilván. Közkedveltek a paprikakészítményeink, a méz, a gyógynövények, a vágott nyúl és még sok más. — Élelmiszergazdasági exportunk több mint ötven milliárd forint értékű, fontos tehát a kivitel gazdaságosságának a javítása. Mit érdemesebb eladni: élőállatot, élelmiszernyersanyagot vagy feldolgozott árut? — Egyértelmű a felelet: feldolgozott árut. Ebben az esetben csökken a szállítandó tömeg, a szállítási költség, távolabbi piacra is el lehet jutni, tehát a piacot jobban meg lehet választani. Persze a feldolgozott termékek kiviteléhez magasfokú technikai, technológiai felkészültség szükséges, s ez még nincs meg minden területen. Az előrelépés a nagyüzemekre vár. — Sokszor hallottam, hogy a magyar áruk versenyképesebbek lennének, ha jobb volna a csomagolás. Van-e fejlődés ezen a területen? — Feltétlenül. Az élesedő verseny kifogástalan minőséget és esztétikus megjelenésű árut kíván. A feldolgozás mellett tehát korszerűen kell csomagolni, hiszen így jobban szállítható, jobban tárolható az áru. Jelenlegi gondjaink egy része éppen ezek összhangjának hiányából adódik. Több gépet kell vásárolni, mint eddig tettük. így a hagyományos piacok mellett új vásárlókat is szerzünk. DOMBÓVARY GÁBOR 7
