Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-29 / 24. szám
GÖMÖRI IMRE HAGYATÉKA BUDAPESTEN Önarckép* 1941 Feleségem arcképe Csaknem ötven mű alkotja Gömöri (Gomery) Imre hagyatékát, amelyet az 1969-ben elhunyt művész özvegye adományozott a Magyar Nemzeti Galériának. Gömöri 1902-ben született, sok plakátot készített, rajzai megjelentek az akkori kulturális lapokban. 1939-ben Párizsban telepedett le. Sok tárlaton vett részt, főként Franciaországban és az USÁ-ban. * Az Alföld című irodalmi folyóirat szeptemberi számában Aczél Géza méltatta a Svédországban élő Thinsz Géza „Vizek távlatai” című lírai kötetét. SZEGEDI FIATALOK MŰVÉSZETI KOLLÉGIUMA XV. KIADVÁNY (m-nijbtbfö<JL H ílMUtef (‘jJ-C ff. " A*"Í^adv\trf\ Egy clevelandi (USA, Ohio) újság kritikusa méltatja a Niagara- On-the-Lake-ben rendezett színházi fesztiválon bemutatott Hernádi Gyula „Királyi vadászat” című színművét. A kritikus a fesztivál kiemelkedő eseményének nevezte a dráma bemutatóját. * A budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar Mentonban szerepelt a XXXI. Zenei Fesztiválon. A helyi lapok kritikusai nagy elismeréssel méltatták zenészeink felkészültségét és előadásmódját. * Müller Miklós Madridban élő honfitársunk, négy, első kiadású, dedikált Radnóti-kötetet ajándékozott szülővárosa, Orosháza könyvtárának. Az igen értékes versgyűjtemények és Radnóti Miklósnak Kaffka Margit művészi fejlődéséről szóló doktori disszertációja az orosházi városi közkönyvtár gyűjteményét gyarapítja. Képeinken a Radnóti-kötetek FŐZŐCSKE - MAGYAROSAN, OKOSAN Hiánypótló művet, angol nyelvű magyar szakácskönyvet írt a San Franciscóban élő Biró Charlotte. Hogy miért? Saját bevallása szerint, mert nem akart „anyós” lenni! Mert nem kívánt a gyermekei nyakán élni, mert valamiképpen hasznosítani akarta magát. Először csak egy ételbemutatón „lépett fel”, ahol az általa készített borjúpörkölt Hokedlival és a Rigó Jancsi akkora sikert aratott, hogy nyomban Magyar főzőtanfolyam indítására kapott lehetőséget. Az amúgy is kitűnő háziasszony Biró Charlotte magával vitte Amerikába édesanyja kézzel írott szakácskönyvét, amelyben jó néhány, régi magyar étel receptje is szerepelt. A kezdeti sikerek után már „csak” fel kellett kutatni a hazai ízekkel azonos alapanyagokat, például a magyar tükörponty ízének leginkább megfelelő, s kapható tengeri halat, és sok más egyéb zöldséget, fűszert — így máris készen állt a megfelelő alapanyag egy szakácskönyvhöz; hogy a tárgyhoz illő hasonlattal éljünk, már csak össze kellett gyúrni. Flavors of Hungary Recipes and Memoires címmel, azóta négyszer újra kiadták a szakácskönyvet a Cooking of the World sorozatban. Szerepel benne csaknem kétszáz magyar étel a hozzájuk fűződő anekdotákkal, elkészítésük fortélyaival, és a kitűnő szakácsnő okos tanácsaival. E szakácskönyvről szóló rövidke tudósításunknak az adhat még némi „zamatot”, hogy ezt, a jó ételeket kedvelők számára oly fontos kézikönyvet Magyarországon is szívesen forgatják a férjük gyomrát tisztelő, bölcs háziasszonyok. 1. s. + Dr. Kunz Egon kérésére közöljük az alábbi helyreigazítást: „A Magyar Hírek 1980. január 12-i számában Szentiványi Árpád aláírásával egy cikk jelent meg .Magyarok nyomában Ausztráliában: Leviny Ernő’ címmel. Ezt a Melbourne-ből beküldött írást a Magyar Hírek abban a tudatban közölte, hogy a cikkben megjelent adatok a beküldő kutatásain alapultak. Azóta meggyőződtünk arról, hogy a cikk Leviny élettörténetéről szóló, a cikk mintegy kétharmadát kitevő része, dr. Kunz Egon canberrai történész Melboumeben megjelent Blood and Gold: Hungarians in Australia című könyve 74—75. és 256. oldalának szinte mondatról mondatra való fordításán alapult. A Magyar Hírek kártérítést ajánlott fel dr. Kunz Egonnak, és sajnálatát fejezi ki.” VÁRHIDI SÁNDOR (született: Debrecenben, 1929. június 22-én. Anyja neve: Bernáth Gabriella) autószerelő, 1956-ban külföldre távozott. Utolsó ismert címe: Göteborg (Svédország). 6 éve nem adott hírt magáról. Keresi testvére Várhidi Gabriella Leninvárosból. CSÉPE JÓZSEFET (született 1931. szeptember 3-án Kiskunmajsán, anyja neve: Farkas Jolán) keresi testvére Csépe Flórián az USA-ból. 1969- ben Bécsből kapott utoljára hírt róla. Jelenleg állítólag Svédországban él. PIVARNYIK MIHÁLY, GAZDAG GÉZA, MARESCH LÁSZLÓ és KLEIN MAGDA CUKRÁSZOKAT KERESI Beke Sándor Venezuelából. A három férfival együtt dolgozott Nyíregyházán Sípos Gézánál. Klein Magda a Kolumbusz utcai Cukorgyárban dolgozott. KOVÁCS FERENC (született Budapesten, 1941. december 4-én, anyja neve: Kovács Erzsébet) 1965-ben külföldre távozott. Kb. 5 éve írt utoljára Kanadából. Keresi kislánya, akinek édesanyja 1980. március 26-án meghalt és nagy szüksége lenne édesapjára. CRNKOVICS KATICÁT (született Szegeden, 1900. november 25-én), akinek utolsó ismert címe Zágráb — 1934-ben a Singer Varrógép üzletben, mint könyvelő dolgozott — keresi unokaöccse Beslics Jean Párizsból. SCHANNEN MIKLÓS (1935. november 2-án született Lúgoson, anyja neve: Cséman Margit) 1956-ban külföldre ment és Angliában telepedett le. Keresi édesanyja Késmárki Béláné Budapestről, mert 1958 óta semmit sem tud fiáról. DOBÓVÁRI TIVADAR (született Hevesen, 1926. november 4-én, anyja neve: Tiefenbacher Margit) elektrotechnikus, 1956-ban kiment az USA- ba. Utoljára 1964-ben írt Los Angelesből. Keresi leánya Dobóvári Zsuzsanna (Jambrik Tiborné) Budapestről. GUARY EDÉT (született: 1918 körül) és MOSONYI PÉTERT, akik 1945 után külföldre mentek, keresi Berki János Budapestről. Mosonyi jelenleg — állítólag — Londonban él. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: Magyarok Világszövetsége, Budapest; H-1905. 22
