Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-29 / 24. szám
IQ/LQ től, az új gazdasági I /W # mechanizmus bevezetése után az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek (az ÁFÉSZ-ek) is kezdtek többet törődni a reklámmal, és különböző fantázianeveket vettek fel. Amikor a Kop-Ka név mellett döntöttünk, valaki megjegyezte: tudom-e, hogy a „kopka” egy szerencsejáték? Ezt most hallom először — feleltem —, ám az igazság az, hogy némi szerencse — mint minden üzleti tevékenységhez — a mi működésünkhöz is kell — meséli Klein István, a Kop-Ka ÁFÉSZ Tamási nagyközségben levő központjában, majd végre megtudom a rejtélyesen koppanó márkanév igencsak prózai megfejtését. — A névadás idején szövetkezetünk a Koppány és a Kapos völgyében tevékenykedett, ez adta az ötletet. — Lám, ilyen egyszerű a megoldás, én meg hiába töprengtem rajta, holott nap mint nap látom az élelmiszerboltok polcain a Kop-Ka feliratú dobozokba csomagolt méhpempős mézet, melyet hazánkban csak ez a szövetkezet állít elő. Ügy gondolom, azonban, hogy a „Kop-Ka” rébusz megoldása után arról is szó kell hogy essék, mi van az ÁFÉSZ-rövidítés mögött, hiszen fogyasztási és értékesítési szövetkezetét először mutatunk be lapunkban. Az ÁFÉSZ- ek bolti kereskedelemmel, vendéglátással, mezőgazdasági termeltetéssel-felvásárlással és a legkülönbözőbb ipari tevékenységgel foglalkoznak. Szerte az országban 287 ÁFÉSZ működik, a tamási Kop-Ka — évi 650 milliós bevételével — a nagyobbak közé tartozik. Klein István, a Kop-Ka elnöke helybeli születésű ember, mint mondja, élete minden jelentős mozzanata, minden öröm és bánat Tamásihoz köti. Szülei itt voltak kereskedők, így már gyerekfejjel gyűjtögethette a tapasztalatokat mai hivatásához. A szövetkezetei tizennyolc éve vezeti. — Tevékenységünk igen sokrétű, s ez a sokrétűség egy-egy részterületre is jellemző. 1979-ben felvásároltunk például négyezer darab sertést, 15 vagon nyulat, 7 vagon mézet, 6,5 millió tojást, 35 vagon uborkát, 27 vagon meggyet és cseresznyét, 2,5 vagon éticsigát. — Mindezt el is kell, hogy adják. Hogyan befolyásolják a termelőket, hogy mit, és miből menynyit termeljenek? — Kapcsolatunk nem merül ki az egyszerű adás-vételben. Különböző — nyúltenyésztő, sertéstartó, méhészeti stb. — szakcsoportokat szerveztünk, melyeknek közös pénzalapjuk van. Ebből egyebek között tapasztalatcserékre is utazhatnak. Kedvezményesen adunk primőr termesztéshez fóliát, állattartáshoz tenyészanyagot, a nagyobb vásárlásokhoz pedig hitelt nyújtunk. Természetesen befolyásoló, irányító szerepe van a mindenkori árpolitikának is. A zöldség- és gyümölcstermelésnek például mifelénk korábban nem volt hagyománya, öt évvel ezelőtt uborkára még egyáltalán nem kötöttünk szerződést, mostanában meg egyre többen termelik. Az utóbbi években hódított teret a nyúltartás is, az exportlehetőségek szinte korlátlanok. A méhpempőtermelés sem tekint vissza hosszú múltra. 1969-ben kezdtük el évi húsz kilogrammal, ma ötvenen termelnek pempőt számunkra, és méhpempős mézkészítményünk az ország minden részében kapható. — S ha már az ipari tevékenységnél tartunk — a méhpempős mézet saját üzemünkben keverjük és csomagoljuk — megemlítem, hogy van szikvízgyártó üzemünk és sertésvágóhidunk is, melyet magunk építettünk. — Az ÁFÉSZ-üzleteknek országszerte igen jó a hírük, út menti, falusi vendéglőikben pedig sokszor elégedettebb a vendég, mint a márkás cégérek mögött. . — Szeretném hinni, hogy ez nálunk sincs másként. Ötvenöt vendéglátóhelyet üzemeltetünk Tolna megyében, ahol a szakácsok a nagy éttermekben szokásoshoz képest, talán nem ragaszkodnak annyira mereven a receptszabványokhoz, ezért változatosabb az étlap, egyénibbek főztjeik. összesen száztizenkét üzletünk van Tamásiban és környékén, ezek közül hatvanöt az élelmiszerbolt és vegyesbolt. A huszonkét község közül — ahol működünk — tizennégynek a lélekszáma haladja csak meg az ezret. Mint minden ÁFÉSZ-nek, nekünk is meg kellett tanulnunk, hogy a* kis teleoüléseken mit érdemes üzleteinkben tartani, és mit nem. Megfelelő élelmiszerkínálatot feltétlenül. Cipőt például nem, mivel kellő választékot raktározni pár száz ember számára biztos ráfizetés. Ugyanakkor gumicsizma kell, tornacipő szintén. Divatcikkeket, tartós fogyasztási cikkeket szintén nem tarthatunk minden üzletünkben. — Az üzlet egyik éltető ereje a konkurrencia. így van-e ez a Kop- Ka esetében is? — A falvakban, ahol jelen vagyunk —. leszámítva néhány termelőszövetkezeti bol, árudát —, monopolhe. gyünk. Versenytársain — ha nem is boltjaink . ságában — vannak. Bus. nattal személykocsival bárki könnyen bejuthat a .osokba: Szekszárdra, Siótokra, Dombóvárra. Az ottani áruházakkal kell konkurrálnunk tehát, s elmondhatom, hogy sikerrel veszszük fel a versenyt. Elsősorban azért, mert a mi eladóink név szerint ismerik vevőinket, és arra tanítjuk őket, hogy előbb kell tudniuk, hogy mit akar vásárolni „Rozi néni”, mint neki magának. Főboltosi rendszert alakítottunk ki, az aprófalvak kereskedői tamási központi üzletünkbe küldik megrendeléseiket; televízióra, hűtőszekrényre, kerékpárra, bútorra, egyebekre. Az is vonzerő a falusi lakosság számára, hogy ha értékesebb iparcikket vásárolnak, egy kisebb összeget visszatérítünk, és év végén az élelmiszer-vásárlások után is visszakapnak valamennyit. — Hány tagja van a szövetkezetnek, s nekik vajon milyen érdekük fűződik a tagsági viszonyhoz? Nyolc és fél ezren vagyunk. Az elmondottakon kívül — hitel, vásárlási kedvezmények — részjegyeket is kiadunk, amelyek után kamatot fizetünk. Különböző apróbb gesztusokkal is igyekszünk a tagok kedvében járni. Babakelengyét vásárolunk, ha gyerekük születik, az iskolásoknak megveszszük a tanszert, a házasulóknak ajándékutalványt adunk. A kis településeken, melyeket a tanács is egy nagyobb helységből irányít, szinte az ÁFÉSZ marad az egyetlen helyben működő társadalmi erő, amely együvé kapcsolja a falu közösségét, közvetlenül érzékeli az ott lakók gondjait. —- A konkurrencia mellett a haszon jó lefektetése, „megfiáitatása” is fontos hajtóereje a kereskedelemnek. Mostanában milyen tervek foglalkoztatják? — Tamási néhány éven belül várossá érik. Ehhez mi is szeretnénk hozzájárulni. Itt épült 1953- ban az ország első emeletes falusi áruháza. Ma már igencsak elavult, fel akarjuk újítani. Nagy fantáziát látok az idegenforgalomban. Tamásinak kitűnőek az adottságai. Siófok 35 percnyire van, a község határában meleg vizű strandfürdő található, horgászni is lehet a közelben. Könnyen elérhető innen a restaurált dunaföldvári és simontornyai vár. Egy szállodánk már működik, de elkelne egy motel is, s azt hiszem egy lovasiskola sem lenne rossz befektetés. .. BALÁZS ISTVÁN 1. A városiasodó nagyközség, Tamási 2. A Kop-Ka ÁFÉSZ szállodája Tamásiban, a Hotel Dám. (A közeli Gyulajon van ugyanis Európa leghíresebb dámszarvas-rezervátuma) 3. A tamási iparcikküzletet szintén a Kop-Ka üzemelteti 4. Dr. Deák Gábor, a méhészeti ágazat vezetője házi méhesében az anyabölcsőket mutatja, melyekben a pempő terem FOTO: NÉMETH KATALIN ti
