Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-15 / 23. szám
Mohán György Kohán György 1910-ben született Gyulán. 14 éves volt, amikor helybeli kiállításon már szerepelt festményével. A polgári iskola befejeztével apja mellé került a műhelybe kovácsinasnak, de vasárnapjait egy idős rajztanárral töltötte. Kohánt hamarosan felfedezte néhány jó szemű művészbarát, és útját egyengetve — a várostól még anyagi támogatást is kiharcolva — küldték el a Képzőművészeti Főiskolára. Kemény és markáns egyénisége azonban csak egy évig tűrte a főiskola kötelékeit. 1929-ben Párizsba utazott. lála előtt életművét szülővárosára hagyta. Csaknem háromezer mű került a város tulajdonába. 1968- tól rendszeresen bemutatták a közönségnek a művek egy részét. A Dürer-teremben évente rendeztek bemutatót; a hagyatékból 1979 nyarán megnyílt a műveit bemutató képtár. A hatalmas életműnek természetesen csak egy része került a nyilvánosság elé, összesen 132 mű — 52 festmény és 80 grafika —, amely tömör keresztmetszetet ad művészetének majd minden korszakáról. Két falon viasztempera Lelőtt varjú Pávás asszony A Kohan Múzeum 1933-ban Hódmezővásárhelyen telepedett le, de életét három város között osztotta meg: Budapestre a művészi és baráti kapcsolatok vonzották, Hódmezővásárhelyen élt, festett, Gyulára a szülői házba és a gyerekkori emlékek közé látogatott gyakran vissza. Konok, elszánt igazságkeresés és megalkuvást nem ismerő emberi tartás jellemezte. Talán ez is oka annak, hogy freskóterveiből egyet sem valósíthatott meg, nem kapott rá »megbízást. A gyéren adódó egyéni kiállítások és a néhány művet bemutató csoportos tárlatok hosszú csöndjét az 1959-es kiállítás törte meg a Műcsarnokban. Ugyanebben az évben a vásárhelyi őszi tárlaton neki ítélték a Tornyai-plakettet, 1960-ban és 1964-ben Munkácsy-díjat kapott. 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, de már ebben az évben, december 16-án tüdőrákban meghalt. Kohán György nem sokkal haképei láthatók, néhány festmény leíró jellegű, plasztikus enteriőr képek a harmincas évek első feléből. A hatvanas évek stílusát geometrikus formaképzésű, felépítésű művek képviselik. Olajfestményein az alföldi festészet hagyományainak folytatója. Gémeskutak, villogó fehér falú tanyák vallanak egy életformáról lényegre törő, monumentális hatású kompozíciókban. A grafikai folyosón láthatók temperavázlatai, a formafelbontás kísérletei, feketefehér rajzok és jegyzeték. 1980 őszén alakult meg Gyulán a Kohán Múzeum Baráti Köre, amelynek egyik legfontosabb feladata most a magántulajdonban levő Kohán-művek felkutatása, hogy teljes képet kapjunk munkásságáról. IBOS ÉVA FOTO: GABOR VIKTOR ÉS A CORVINA KIADÓ ARCHÍVUMA (SCHILLER ALFRÉD ÉS SZERENCSÉS JANOS) 24
