Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-15 / 23. szám
DR. KOVALOVSZKY MIKLÓS KÖSZÖNTÉSE Archiv képünkön: (balról jobbra) dr. Kovalovszky Miklós, Jeanne Beregi és Beregi Tivadar 1948-ban Párizsban Talán senki sem lehet olyan boldog ma, mint én, amikor Párizsból üdvözlöm dr. Kovalovszky Miklós professzort, gyermekkori barátomat, a kiváló filológust és irodalomtörténészt, születésének 70. évfordulója alkalmából és írói munkásságának ötvenéves jubileumán. Mórott töltöttük ifjúkori éveinket, abban a fülledt levegőjű, poros nagyközségben, a Vértes alján, ahol Miklós édesapja, mint cipészmester dolgozott és fiát apám iskolájába küldte tanulni. Polgári iskolai tanulmányaink elvégzése után Miklós a székesfehérvári főreálban érettségizett 1928-ban, és nyomban utána beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti fakultására, ahol filológiát tanult Gombocz Zoltán nyelvésznél, de ugyanakkor Eckhart Sándor francia nyelvészeti és irodalomtörténeti óráit is hallgatta. Miklós egyetemi évei idején sokat verselt, és elküldte nekem poémáit bírálatra. Jó verseket írt, amelyek között a Láz című költeményét máig megőriztem, mint az egyik legszebb ifjúkori dokumentumot. Én már akkor láttam benne a jövő egyik legkiválóbb filológusát, egyik legtehetségesebb esszéíróját és irodalomtörténészét. Egyetemi tanulmányai után 1933-ban Szolnokra ment tanítani, és minthogy az írás démonja élt benne, 23 éves korában már cikket írt a Szolnoki Hírlapba. De már két évvel azelőtt, 1931 nyarán Párizsba jött, és a Bibliothéque Nationale-ban kutatott a francia szimbolista irodalomról. Ö a régi diáknegyedben, a Quartier Latinben a Rue des Écolesban, Párizs egyik legrégibb utcájában lakott. Miklós akkor a hires francia szimbolista költőről, Jules Laforgue-ról írt szakdolgozatot Eckhardt Sándor professzor kérésére. Később, amikor a Nyugat tanulmánypályázatot hirdetett, ezzel a témával nyert pályadíjat. Hét évvel később, 1938- ban megírta „Irodalmunk Párizs-szemlélete a háború után” című objektív, mélyen átgondolt könyvét. 1948-ban Kovalovszky Miklós másodszor járt Párizsban, hogy felkutassa Ady párizsi lakásait, és azt az éttermet, ahol Ady vörösborba úsztatott estéit töltötte. Amióta legutóbb elváltunk egymástól Budapesten, Kovalovszky sorra publikálja Ady-kutatásainak újabb eredményeit, tovább folytatja a nyelvészeti szótárak, cikkek publikációját. BEREGI TIVADAR (Párizs — Bois-Colombes) LEVÉL WIGNER JENŐ NOBEL-DÍJAS FIZIKUSTÓL (i / I / ste*' G. ic Ulxic , a ■íccjjili Iíí tZtMsík _ a u O' Ha-uÍcs**j-L' Áb+ode IrO'tX iOcjj' Professzor úr! Köszönjük elismerő sorait. * Az Angliában élő Szerényi házaspár idén ünnepelte házasságkötésük 25. évfordulóját — hagyományaikhoz híven — Bradfordban és Özdon! * Burján László festőművész — aki jelenleg Brazíliában él — a Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan tanítványa volt. 1946-tól öt éven át Franciaországban élt, ahol sok híres politikus arcképét festette meg. 1950-ben Brazíliában telepedett le, ahol azóta is több sikeres kiállítást rendezett műveiből. Az évtizedek során megfestette az ország valamennyi jelentősebb személyiségének portréját. * Az albanyi magyar iskola kulturális életéről számolt be levelében Ralph Willie (USA). Az üdvözlő sorokhoz mellékelt képek közül bemutatjuk a néptáncegyüttes egyik fellépéséről készült felvételt. JOACHIM BÉLA (született: Budapesten, 1949. február 1-én, anyja neve: Gall Júlia, apja neve: Joachim Béla) 1970-ben távozott külföldre és Kanadában (Toronto) telepedett le. Keresi Budapestről édesapja. BONDY HÉDI (anyja neve: Székely Schwarcz Regina) nevű unokatestvérét, — aki 1972 óta nem adott hírt magáról — keresi Herczeg László Franciaországból. MOLNÁR MÁRIA (született: Budapesten, 1936-ban, vagy 1937-ben anyja neve: Steinmachl Mária) 1956- ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona E. Terán Ausztráliából. BÁNKI LÁSZLÓ (született Budapesten. 1938. június 27-én,) 1956-ban kivándorolt külföldre. Tíz évig Norvégiában élt, majd Ausztráliába ment. Azóta nem sikerült vele kapcsolatot létesíteni. Keresi testvére Bánki Tibor Babótról. WIPPERN FRIGYES (született: 1923. szeptemberében. Anyja neve: Várkonyi Lídia) Ausztráliában él, 1960 márciusában írt utoljára Melbourne-ből, azóta nem tudunk róla semmit. Keresi testvére Rocle Attiláné, Wippern Ilona Veszprémből. PAULAY ÉVÁT keresi ontariói ismerőse, Kálmán Imre. Feltehetően pár évvel ezelőtt Torontóból Európába költözött. FAZEKAS LÁSZLÓNÉ szül. Homolka Irént (született: Budapesten, 1937 körül, anyja neve: Domauitzky Irma) keresi régi ismerőse, Pomeroy Margit Angliából. BEKÖ JÁNOS (született 1934. december 1-én. anyja neve: Ácsai Erzsébet) 1956 óta külföldön él. Utolsó ismert címe: Argentína, Buenos Aires. 1975 óta nem tudnak róla semmit. Keresi fia, Bekő Lajos Kókáról. TÖRZSÖK MIHÁLY (született Kaposvárott, 1919-ben, anyja neve: Kulcsár Júlianna) 1945-ben kivándorolt és Ausztráliában (Sydney) telepedett le. 1948-ban írt utoljára, azóta nem tudnak róla semmit. Keresi nevelt leánya, Héjjas Jenőné Budapestről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest, H-1905. 22
