Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-01 / 22. szám
Lipicai négyes fogat Windsorban A negyedik világversenyén győztes Bárdos György Bárdos György világbajnok szürke lipicai mén négyes fogata FŐTÖK: ZÁHONYI IVAN A közismert piros zubbonyos, fekete pantallós, szőrmekucsmás angol királyi testőrzenekar nem gyakorolt hiába: szépen játszotta a magyar himnuszt. A windsori kastély parkjának csaknem félszáz ezer nézője köszöntötte Bárdos Györgyöt, a fogathajtás idei világbajnokát. A gyöngyösi méntelep harmincegy éves vezetője ezzel napjaink legeredményesebb fogathajtója lett, mert két Európa-bajnoki címe után második világbajnoki aranyát nyerte a szürke lipicai mének repítette fogatával. * Fogathajtó világbajnokság? . . . Lényegében új sportágnak vélhetné az ember, hiszen napjaink nemzetközi lovas életében valóban alig egy évtizede nyert polgárjogot. Az újkori olimpiák műsorán szereplő díjlovaglás, háromnapos verseny és ugratás mellé negyedik versenyágként a hatvanas évek végén ismerték el a fogathajtást és szabályait is kidolgozták. De a fogatok versenyeinek története még az időszámításunk előtti századokra, az ókori olimpiákra nyúlik vissza. Homérosz az Iliászban állított örök emléket az izgalmas, érdekes fogatversenyeknek, s ezt újították fel a hatvanas évek végén. A szabályok kidolgozásához a lovaglásban meghonosodott háromnapos versenyt vették alapul, s így az indulók a díjhajtásban, maraton-hajtásban és akadályhajtásban mérik össze tudásukat és a három napon elért eredmények összesítése alapján állapítják meg a végleges sorrendet. Az első napi díjhajtás alkalmával a 40X100 méteres négyszögben pontosan előírt, gyakori ütemváltásokkal tarkított programot kell bemutatni, de az értékelésbe a fogat összképe, a lovak állapota, a szerszám, a versenyző és a két segédhajtó öltözete is beszámít. A maraton-hajtás az eredeti 42 kilométeres távról már csökkent, Windsorban 33 kilométer volt, ezt a természetes és mesterséges akadályokkal teletűzdelt, változatos terepen kijelölt útvonalat szakaszokra bontva, megadott szintidőn belül kell teljesíteni, s a fogatok csak ügetésben haladhatnak. A harmadik napi akadályhajtásban 800 méter hosszú kapukkal, átjárókkal, dobogókkal, vizes árkokkal nehezített pályát kell teljesíteni. % S a lovassport új versenyágát mintha csak a magyarok számára újították volna fel. Az eredmények legalábbis ezt bizonyítják. Az eddig megrendezett öt világ- és öt Európa-bajnokságon a magyar színek képviselői összesen tizennégy győzelmet arattak, számos további értékes helyezést szereztek, s mindössze hat aranyat engedtek át „idegeneknek”. Ám azt is érdemes volna összeszámolni, hogy ebben a hat győzelemben és a további helyezésekben hány magyar négylábú volt érdekelt. A magyar sikerek nyomán ugyanis rendkívül megnőtt az érdeklődés tenyészlovaink iránt. A Windsorban rajthoz állt negyvenkét fogat közül tízet — a 4 magyar, továbbá 3 amerikai, 2 angol és 1 svájci — magyar lovak húztak, s további tizenkettőben is volt még magyar ló. „A siker együttes munkánk eredménye — említette beszélgetésünk során dr. Várady Jenő szakfelügyelő, a magyar fogatok menedzsere. — A lovak kiválasztásától, az egyes fogatokba való szoktatásán, a felkészítésen át a versenyekig mindent közösen, jól átgondolva tervezünk meg. S a jó ötleteket, elképzeléseket valóban nagyszerű sportemberek valósítják meg a fogatokban ...” S, hogy ez a megvalósítás milyen erőfeszítést kíván, annak érzékeltetésére hadd mondjuk el, hogy ezek a világbajnokok mindennapi munkájuk elvégzése mellett az év csaknem háromszáz napján gyakorolnak, vagy versenyeznek. Fogatonként 6—7 ló áll készenlétben, s egyegy ló napi gyakoroltatására legalább két órát kell áldozni. * Fülöp herceg, Erzsébet angol királynő férje, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke maga is lelkes fogathajtó. Két éve, a Kecskeméten rendezett világbajnokságon is ott volt az indulók között, s Windsorban újra kocsira szállt. „A magyarok veszélyes ellenfelek, valamennyi korábbi világversenyen győztek — mondta még a viadal előtti televíziós nyilatkozatában, majd tréfásan hozzátette: —• S ami talán még veszélyesebb, a rajt előtt meg szokták kínálni ellenfeleiket barackpálinkával.. Most azonban csak a küzdelem végén koccintottak. S a herceg győzelméhez is gratuláltak. A magyar fogatokat ugyanis a Fortuna ezúttal nem fogadta kegyeibe. Pedig a díjlovaglásban a világbajnokságok történetében első alkalommal előnyt tudtak szerezni, a maraton-hajtásban viszont, ahol máskor rendre legyőzték ellenfeleiket, most jelentős hátrányba kerültek. A rendkívül nehéz terepen ugyanis előbb Finta Gábor pej noniusz fogatának egyik kereke tört el. Fülöp Sándor korábbi világbajnok fogata két keréken szánkázott a célba, Muity Ferenc kocsijának pedig a rúdja törött ketté. A bravúros teljesítménnyel hajtó Bárdos György elsőségével megvédték a becsületet, s a csapatban megszerezték a második helyet. A magyar fogatok újabb sikerének bizonyítékaként már az ősszel több érdeklődő szakember érkezik Budapestre, az egyik amerikai például egyszerre tizenhat magyar lovat szeretne vásárolni. Közben Bárdos György, a gyöngyösi méntelep vezetője, 38 ló gazdája társaival együtt már a jövő évi újabb, nagy versenyekre készül... VAD DEZSŐ
