Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-01 / 22. szám
AUSSTELLUNG, GESUNDHEITS SOZIALE FÜRSORGE^ IBESDÜSSELDORF UNTÍR MIT: WIRKUNG». DfUTSCHEN HYGIENE MUSEUMS . DRESDEN..: UNTER F<j«= DERUNG«. REICH ..»STAAT VERA.HSTA.TMN** SUDT DÜSSELDORF AUSSTELLUNG*^ GESUNDHEITSPFLEGE SOZIALE FÜRSORGETM. LEIBESUBUNGEN DÜSSELDORF 1926 M ITT E MAI MS ENDESEPT BAUHAUS BÜCHER » I \ m Mloholy-Nagy László és a Bauhaus A huszadik század nemcsak a művészi gondolkozást változtatta meg, hanem alapjában az életet is. A hangok már nemcsak emberi hangok, a mozgás már nemcsak az ember mozgása, a tárgy már nemcsak az emberkéz tárgya: villanófény sebessége, táncok és zenék, gépek és futószalagok új sebessége, fények reflexei krómon, nikkelen, alumíniumon és üvegen. A felgyorsult életű változásra érett környezetben a Bauhaus mesterei feleletet kívántak adni a megoldatlan kérdésekre. Ezt a művészeti iskolát Walter Gropius építész alapította 1919-ben Weimarban. Gropius széles látókörű, reális szemléletű építész volt és megnyitotta minden új előtt a Bauhaust. Az anyagkísérletek különböző műhelyekben folytak: a kerámia, kő, fa, fém, textil, üveg, valamint a színtanulmányok területén. Mindez az építészeti gyakorlat, az ipari formatervezés (design), a szerkezet tudományos megkonstruálása felé irányította a növendékek figyelmét, igyekezetét, tehetségét és művészeti fantáziáját. Ezenkívül foglalkoztak színpadtechnikával, a festészet, grafika, alkalmazott grafika, a fotográfia és a film új lehetőségeivel. Moholy- Nagy László neve és életútja egy a Bauhaus-zal. 1923-tól 1928-ig volt a Bauhaus mestere. Nemcsak újszerű tanítási módszere alapos eredeti látásmódja, úttörő jellegű üveg és plexi plasztikái, fémtárgyai érdemelnek különleges figyelmet, hanem mindenekelőtt a filmmel és a fotóval kapcsolatos eredeti kísérletei. Mindezt tanította és gyakorlatban megvalósította, és saját könyveiben is közzétette. Walter Gropiussal együtt irta és szerkesztette a híres Bauhaus Könyveket. Moholy-Nagy László 1895-ben Bács Borsodban született. Jogi tanulmányai, első képei, valamint világháborús katonai szolgálata után 1919-ben Ausztriában a Kassák-féle haladó MA csoporthoz csatlakozik. Három évig él Berlinben: művészként és művészeti íróként holland, francia és más lapoknak dolgozik. Megkezdi nagy jelentőségű fény- és színkísérleteit. Foglalkozik tipográfiával és a berlini opera és Piscator színháza számára színpadtervezéssel. A harmincas évek második felében Londonban él, majd az Egyesült Államokban megalapítja az Új Bauhaust. Chicagóban halt meg 1946- ban. Moholy-Nagy egy új életszemlélet és életforma egységes, értelmes, logikus, szép és harmonikus megformálásán és kialakításán fáradozott, s ebben új helyet és új formát keresett a festészetnek, a filmnek, a fotónak, a tipográfiának is. A szintézis érdekelte, az új kor emberének megépített háza a „bauhaus", amelyben pedagógiai munkásságával és művészeti alkotásaival ezt az egységet és az embert szolgáló környezetet kívánta megteremteni. Munkássága egyetemes érvényű és értékű. Magunkénak tudjuk - de mindenkié. Művei a világ számos köz- és magángyűjteményében megtalálhatóak, s könyveit bárki, bárhol leemelheti a polcokról. Életműve alapja és része lett annak a törekvésnek, amit ma kulturált emberi környezetnek vallunk. Dr. Koós Judith 24
