Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-12 / 1. szám
Alapvető gazdasági igazság, hogy csak annyit fogyaszthatunk el, iamennyit megtermeltünk. Ha ezt a tételt hosszú időn át megszegik, akkor az ország eladósodik. Nemzeti jövedelmünk, hazánk boldogulása, az egyén életszínvonala tehát attól függ, hogyan dolgozunk, mit készítünk, milyen a termelékenység. — A Statisztikai Hivatal rendszeresen végez termelékenységi összehasonlítást a hazai és más országbeli munka között. A hetvenes években Ausztriával, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal és természetesen a szomszédos szocialista országokkal vetettük össze a magyar ipar termelékenységét. Az osztrák ipar termelékenysége 75 százalékkal volt magasabb a magyarénál, a franciák fölénye még nagyobbnak bizonyult. Becsléseink szerint az NSZK-ban a vizsgált színvonal több mint kétszerese volt a mienkének, egyes ágazatokban két és félszerese. Ezek az szakképzett műszaki értelmiség arányát azokban az iparágakban, amelyekben a mi termelékenységünk alacsonyabb, mint déli szomszédainké. Az átlag megfelel az övékének, sőt, esetenként a mi javunkra billent a mérleg. Nem a képzettséggel van baj, inkább azzal, hogy nem mindig ott dolgoztatják a képzett szakmunkást és értelmiségit, ahol az a leghatékonyabb. —• A termelékenységet az is rontja, ha a termelésben részt vevő munka több irodai dolgozót tart el a kelleténél. — Ezzel így nem értek egyet. Megnéztük, milyen a nem fizikai — hangsúlyozom, nem a szellemi, hanem a nem fizikai — dolgozók aránya a fizikai munkásokéhoz viszonyítva a nálunk fejlettebb kapitalista országban, az Egyesült Királyságban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Ügy találtuk, hogy ott a fizikai munkát átlagos adatok különböző irányú és értékű eltéréseket takarnak. — Például? — Nálunk nagyon sok a kisegítő munkafolyamat, tehát a produktív munkára rárakódó elem. Például nem gépesítettük még kellőképp az anyagmozgatást. Sok évtizedes . elmaradottságot örököltünk, és az elmúlt harminc év úgylátszik kevés volt a hátrány ledolgozására. A másik ilyen elem, az ipar belső szervezettsége. Nem egyenletes a munka előkészítése és szervezése. — Vajon a magyar munkások képzettsége eléri-e a világszínvonalat? Ha nem, bizonyára ez is oka az alacsonyabb termelékenységnek? — Nem a fent említett országokat hozom példaként. Magyar —jugoszláv viszonylatban összehasonlításokat készítettünk, értékeltük a szakmunkások és a végzők lényegesen több improduktív területen dolgozót „tartanak el”. Más kérdés, hogy miként hasznosul az „eltartottak” tevékenysége. Ha mondjuk, a számítástechnikát csak bérelszámolásra vagy adminisztratív célokra használják termelésirányítás helyett, akkor ez rontja az össztermelékenységet, a hatékonyságot. — Nálunk ismeretlen fogalom a munkanélküliség, sőt, munkaerőhiányra panaszkodnak a vállalatok, szövetkezetek. Ugyanakkor egyre gyakrabban emelik fel szavukat a közgazdászok a kapun belüli munkanélküliség miatt. — Erről a szervezési kérdések tárgyalásánál már volt szó: miért nincs mindig munka, szerszám, anyag? Nyilván nem az akaraton múlik. A vállalatok előrelátását Interjú Nyitrai Ferencné doktoi 6
