Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-11-01 / 22. szám

Közélet — diplomácia MAGYARORSZÁG 25 ÉVE ENSZ-TAG

Az ENSZ októberi közgyűlésén a magyar delegációt Púja Frigyes külügyminiszter vezette, aki felszólalt az általános politikai vitában.

— A Magyar Népköztársaságban a jelen ülésszak ideje alatt emlékezünk meg ENSZ-tagságunk negyed évszázados évfordulójáról — mondotta. — A Magyar Népköztársaság ez alatt a 25 év alatt szüntelenül arra törekedett, hogy az alapokmány betűje és szelleme szerint cselekedjék, hogy a világszervezet minél teljesebben töltse be fő feladatát,őrizze meg és erősítse a bókét és biztonságot. Valljuk, hogy az ENSZ eddig alapjában megfelelt feladatának, de meggyőződésünk az is, hogy szerepét tovább lehet növelni a nemzetközi problémák megoldásában. Nagyra értékeljük Kurt Waldheim főtitkár tevékenységét, amellyel igyekezett elősegíteni világszervezetünk hatékonyságát.

— Országom népe megelégedéssel fogadta azokat a nagy eredményeket, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, egyes bonyolult nemzetközi problémák rendezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésében a hetvenes években elértünk. Mi ma is szilárd meggyőződéssel valljuk: korunkban az emberiség számára sorsdöntő a béke megőrzése, egy újabb világháború veszélyének elhárítása. Kormányom továbbra is ezt tekinti alapvető feladatának, és minden eszközzel arra törekszik, hogy elősegítse az enyhülés eredményeinek megőrzését és kiszélesítését.

A külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta:

— A mai helyzetben különleges fontosságú, hogy fennmaradjanak és erősödjenek azok a szálak, amelyek

a békés egymás mellett élés keretében, a különböző társadalmi rendszerű országok között az elmúlt években szövődtek. A lehetőségeknek megfelelően tovább kell fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, és küzdeni kell minden olyan törekvés ellen, amely ezt akadályozza. Nagy jelentősége van annak, hogy a — remélhetőleg átmeneti — feszültség időszakában se szüneteljen a párbeszéd az egyes országok és vezetőik között. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi életben nincs olyan vitás kérdés, amely kellő jóakarattal ne lenne rendezhető politikai úton.

— A Magyar Népköztársaság rendkívül érdekelt abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés zavartalanul fejlődjék, elősegítse a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök teljes érvényesülését, a népek jólétének emelését, és hozzájáruljon a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez.

— A Magyar Népköztársaság továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentel az európai biztonság és együttműködés ügyének. Következetesen törekszik arra, hogy a helsinki záróokmány alapján fejlessze kapcsolatait a térség minden országával. és ebben a szellemben készül a záróokmányt aláírt államok képviselőinek madridi találkozójára is. A magyar diplomácia a madridi tanácskozás előkészítése kapcsán, kétoldalú kapcsolatai révén sok új javaslatot tett, amelyek az európai népek közötti bizalom és együttműködés erősítését szolgálják. Valljuk, hogy Madridban olyan kérdésekre kell összpontosítani a figyelmet, amelyekben közös érdekeltség áll fenn — mondta befejezésül Púja Frigyes külügyminiszter.

SZAKSZERVEZETI

KONGRESSZUSOK

A tizenkilenc magyar szakmai szakszervezet nagy többsége októberben kongresszust tartott. Megvitatták az adott iparág vagy foglalkozás dolgozóinaik legfontosabb problémáit, a mozgalom belső helyzetét, s a maguk szemszögéből vizsgálták saját területük általános viszonyait. így például az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének kongresszusán a vezetőség beszámolója hangsúlyozta: jóllehet az előző kongresszus óta törvénybe lépett és általánossá vált az állampolgári jogon mindenkit megillető ingyenes orvosi ellátás és kórházi ápolás, de az egészségügyi ellátás színvonalának javulása az ufóbbi időben lelassult. A korszerű betegellátás érdekében új kórházak építésével és rekonstrukciós munkálatokkal kell elérnünk a jelenlegi európai átlagot.

Az élelmiszeripar 14 ágazatának 220 ezer tagját képviselték az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének 45. kongresszusának résztvevői, akik a szakszervezet megnövekedett hatáskörével és a gyárak ügyeibe való nagyobb beleszólás jogával foglalkoztak. Nehezményezték, hogy az élelmiszeriparban a bérek alacsonyabbak, mint más iparágakban.

Az elmúlt két évtizedben a leggyorsabban a vegyi, az olaj-, az alumínium- és a gázipar fejlődött. A vegyészszakszervezet kongresszusi küldötteit főleg az iparágban dolgozók egészségügyi helyzete foglalkoztatta. A szakszervezet főtitkára bírálta a Nehézipari Minisztériumot, mert nem valósította meg az előző kongresszuson kidolgozott javaslatukat a régi gyárak rekonstrukciójáról. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakszervezet hatósági jogkörrel felruházott munkavédelmi felügyelői és ellenőrei a jövőben leállítják a gépeket, ha kell a gyárat is, ha ott egészségre káros körülményeket találnak. A szakszervezetek a kongresszusukra az iparág ügyeivel foglalkozó minisztereket is meghívták, akik az elhangzó javaslatokkal, határozatokkal kapcsolatban állást foglaltak. A Művészeti Szakszervezetek kongresszusán megjelent Aczél György miniszterelnökhelyettes, aki felszólalásában aktuális művészeti problémákkal foglalkozott, többek között azzal, hogy az elmúlt években a sikeres alkotások mellett több nagyon drága — természetesen közpénzből fedezett — művészileg értéktelen, a közönség számára pedig érdektelen mű is készült. Aczél György hangsúlyozta, hogy a kormány változatlanul tiszteli a művészek és alkotóműhelyek önállóságát, de határozottabban akar különbséget tenni a dilettáns és a művészileg megfogalmazott, tehetséges művek között.

FEBRUÁRBAN NÉPFRONT KONGRESSZUS

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1981. február 21—22-ére öszszehívta a Népfront kongresszusát

Ötszáz nemzeti ifjúsági és diákszervezet, harmincegy nemzetközi és regionális szervezet képviselőjének részvételével Budapesten rendezték meg a második világháború utáni legnagyobb európai ifjúsági tanácskozást, sokéves előkészítő munka után megteremtették az intézményes kereteket a kontinens különböző világnézetű fiataljainak akcióihoz. Képünkön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üdvözli a konferenciát

FOTO: FRIEDMANN ENDRE — MTI

A Tanács ülésén részt vett és felszólalt Kádár János. A többi között a következőket mondotta:

— A mi legfőbb erőnk a szocialista nemzeti összefogás és egyetértés, amely — nem könnyű utat bejárva — sok-sok év alatt kibontakozott és ma a társadalmi élet minden területén elevenen ható fontos tényező.

— Bármilyen kérdés megoldásáról is legyen szó, erre az erőre lehetett és lehet számítani, támaszkodni. Szocialista nemzeti egységünk pártállásra, világnézetre, hivatásra, nemzetiségi származásra való tekintet nélkül minden alkotásra kész, jó szándékú embert tömörít. Ezt a szocialista nemzeti egységet és összefogást a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sok erő kovácsolja, de intézményes letéteményese a Hazafias Népfront. E mozgalom társadalmunk politikai rendszerének egyik fundamentális intézménye.

Gazdaság

Hetényi István pénzügyminiszter Dániában, Finnországban, Norvégiában a skandináv országok és hazánk gazdasági és pénzügyi kapcsolatainak bővítéséről tárgyalt, s Oslóban aláírta a magyar—norvég adóegyezményt.

*

Húsz ország 250 üzletembere tanácskozott Budapesten a szocialista és nem szocialista országok kereskedelmi és termelési kapcsolataik bővítéséről, harmadik piacon való együttműködésükről.

Dr. Fritz Bock, a Duna-európai Intézet elnöke, volt osztrák alkancellár, megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi gazdasági életben akkor érhetnek el kölcsönös előnyöket, ha a szocialista és a tőkés üzletemberek Helsinki szellemében építik ki, fejlesztik kapcsolataikat Nagymértékben múlik rajtuk is, hogy az enyhülésnek az utóbbi egy-két évben megtört folyamata ismét felerősödjön.

*

Jean-Claude Piot svájci mezőgazdasági államtitkár Budapesten a két ország mezőgazdasági és élelmiszeripari kapcsolatainak fejlesztéséről folytatott megbeszéléseket.

*

Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, az Egyesült Királyság környezetvédelmi minisztériumában véleményt cserélt a két ország természetvédelmi irányítási módszereiről, a műszaki, gazdasági, jogi intézkedésekről. Tanulmányozta az angol levegőtisztaság és zajcsökkentés, a veszélyes hulladékkezelésének módszereit.

2