Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-02-23 / 4. szám

1 Bem m (HíkEőft „Nagyon nehéz az enlbernek a saját gondolatvilágáról, életéről, benső életéből fakadó dolgokról tiszta, világos képet adni. Egy bi­zonyos: én mindig egy belső ví­vódás vagy nyomorgás, éhség és szerelem, vagy öröm következté­ben csináltam műveimet. Szünet nélkül szenvedélyesen szerettem és izgatottan néztem, tanulmá­nyoztam régi és mai mesterek mű­veit, tehát ebben éltem, ez volt az én közegem. Lett légyen az vá­ros, táj, akármi. Azt lehet monda­ni, ez a lírai alkat: akinek a sa­ját élményvilága, a saját benső és gondolatvilága a motorikus erő. Végiggyalogoltam Felső-Olaszor­­szágot, Franciaországot — cirku­szosokkal. Láttam az országutak szélén a vándorok világát, és ne­­kein ez izgalmas, csodálatos vala­16 mi volt, ákkor az kötött le. Nem részletezhetem egy emberélet leg­különbözőbb fázisait, de egész té­maköröm akörül forgott, amit át­éltem. Ez van jelen ezekben a dolgokban. Később, amikor a fe­leségeimnél kezdtem barátkozni, s együtt jártunk, a sötét, barnás és fakó színű dolgok megszínesed­tek, és üde, francia gouache-sal festett képeket csináltam. Amikor megházasodtam, akkor egyszerűen nem elégített ki a festészet, és elkezdtem szobrokat faragni, kö­vet vittem haza. Tehát határozott formát öltött a mondanivalóm, kí­vánta az »örök« — idézőjelben mondom — anyagot.” Borsos Miklós: ,.A toronyból — tanul­mányok, vallomások” című kötetéből. Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest. 1970. V

Next

/
Thumbnails
Contents