Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-10-18 / 21. szám
ft ADOMÁNYOZOTT ADOMÁNYLEVÉL Az adományozó: Oalmady Eleonóra FOXÖ: GESZTI ANNA A magyar történelem és kultúrtörténet egyik értékes okiratát ajándékozta az egri Dobó István Múzeumnak a Belgiumban élő Mester Béla és felesége, Dalmady Eleonóra. A kutyabőrre írott latin nyelvű szöveg tanúsága szerint a nemesi levelet Ulászló király (Dobzse László) 1513-ban adományozta a Zoltay családnak, a török elleni csatákban szerzett érdemeikért. Ebből a korból meglehetősen kevés nemesi okiratot találtak Magyarországon, ezért értéke szinte felbecsülhetetlen. Az adományozott okirat másik érdekessége, hogy Zoltay hadnagy nevét és hősiességét Gárdonyi Géza is említi az Egri csillagok című regényében. Az egri muzeológusok most annak bizonyításán fáradoznak, bogy a nemesi adománylevél az 1552-es egri csatában is vitézül harcoló Zoltay hadnagy családjára vonatkozott. Dalmady Eleonóra még egy, eddig nem azonosított adománylevelet ajándékozott az óhazának. A Művelődési Minisztérium illetékes szakemberei még az ólatin szöveg megfejtésén munkálkodnak, amely azután az adományozó akarata szerint, tartalmától függően az illetékes helytörténeti múzeum, vagy levéltár értékeit gyarapítja majd. A Zoltay család címere az okiratról Mártay Béla, az egyesült államokbeli Arlingtonban élő nemzetközi hírű hegedűművész 1861- ből való értékes Nemessányi-hegedűt adományozott a Zeneakadémiának. A 75 éves művész nyolcéves korában került családjával az Egyesült Államokba, később tanulmányait Budapesten, Prágában és Berlinben folytatta. Az USA-ban híres, magyar származású zenészekkel hangversenyezett, köztük Reiner Frigyessel és Doráti Antallal. Az adományozó óhaja szerint az értékes adományt mindenkor a Zeneakadémia legtehetségesebb növendéke használja majd a felkészüléshez. * D’Albani Lajosné, New Yorkban élő honfitársunk, a Budapesti Akadémiai Könyvtárnak ajándékozta dédnagybátyja, Détshy Ede Detroitban, 1864-ben írott levelét. Détshy Ede Kossuth Lajossal emigrált Amerikába, hosszú évekig levelezésben álltak egymással. Az értékes irat ezentúl a hazai kutatás rendelkezésére áll. * Az Uruguayi Magyar Otthon augusztus 16-án a magyar kolónia részére nagy sikerű Szent István-napi ünnepséget rendezett, amelyen csaknem kétszázan vettek részt. Az uruguayi és a magyar himnusz elhangzása után Rettick István, az egyesület elnöke méltatta az államalapító király érdemeit, és felolvasta Debali Lajos, az uruguayi himnusz magyar szerzője unokájának az egyesülethez küldött jókívánságait. Ezt követően a 35 fős ifjúsági és gyermektánccsoport, valamint a színjátszócsoport kétórás műsort adott. A 15 fős színjátszócsoport Nóti Károly „A gomba” című átdolgozott darabját adta elő. * Sydney-ben, a Magyar Klub júliusban tartotta a nyolcadik iparos és kereskedőbált. A több mint kétszáz meghívott között ott volt Molnár István, hazánk ausztráliai nagykövete is. * Ars Hungarica címmel, Laczkó Judith szerkesztésében Belgiumban irodalmi és zenei folyóirat látott napvilágot, amely első számát Bartók emlékének szentelte. A bevezetőben a szerkesztők így jelölték ki a lap célját: „mottója mindenkoron a magyar nyelv ápolása, a magyar kultúra terjesztése lesz”. * John Schützer-Weismann (Weismann János) neves zenetudós hosszan tartó betegség után 70 éves korában elhunyt. 1937-ben Londonban telepedett le és folytatta tanulmányait a Royal Academy of Music-on Sir Henry Wood irányítása alatt, és 1938- ban elnyerte a Mann’s Memorial Prize for conducting kitüntetést. Az utóbbi harminc esztendőben egyik jelentős megismentetője volt a magyar zeneszerzőknek Angliában és külföldön. Többször járt Magyarországon, sok barátja volt az itthon és külföldön élő magyar muzsikusok között. * A Párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egylet idén is megrendezte a Párizsban élő magyar kép-Bényi József nagykövet (balról a második) és Szekulesz László a KMSE elnöke (középen) zőművészek részvételével a II. Tavaszi Tárlatot. Az ünnepélyes megnyitón Bényi Józsefet, hazánk párizsi nagykövetét Szekulesz László, az egylet elnöke fogadta. * A Magyar Evangélikusok Lapjában olvastuk, hogy a Buenos Aires-i (Argentína) magyar evangélikus gyülekezetnek 169 tagja van. Lelkészük, Hefty László, beszámolt a gyülekezet életéről. * „Egyszer volt Pesten bikaviadal” című cikkünk indította el Vera S. Braun (Kanada) olvasónk tollát. „Zoli bohóc” és egy barátja —, aki mellesleg a nácizmus üldözöttjei részére remekül tudott hamis igazolványokat készíteni — megmentette levélírónk életét is. „Zoli bohóc” segítségével sokan megmenekültek a fasizmus elől, a művész azonban a háború áldozata lett. >h Bartók műveivel nagy sikerrel szerepelt a milánói Scalában Hegedűs Endre zongoraművész. VANKA JÁNOS (született Hajdúdorogon, 1936-ban, anyja neve: Dánkó Julianna) 1956- ban külföldre távozott. Utolsó ismert címe Kanada. 1963 óta nem tudnak róla. Keresi testvére Papp Jánosné, Ózdról. KOVÁCS FERENC (született Budapesten, 1941. december 4-én. Anyja neve: Kovács Erzsébet) 1965-ben külföldre távozott. Kb. 5 éve írt utoljára Kanadából. Keresi kislánya, akinek édesanyja 1980. március 26- án meghalt, és nagy szüksége lenne édesapjára. PIVARNYIK MIHÁLY, GAZDAG GÉZA, MARECH LÁSZLÓ és KLEIN MAGDA nevű cukrászokat keresi Beke Sándor Venezuelából. A három férfival együtt dolgozott Nyíregyházán Sipos Gézánál. Klein Magda a Kolumbusz utcai Cukorgyárban dolgozott. CRNKOVICS KATICÁT (született Szegeden. 1900. november 25-én), akinek utolsó ismert címe Zágráb — 1934-ben a Singer varrógépüzletben mint könyvelő dolgozott — keresi unokaöccse, Beslics Jean Párizsból. BREUER ANDRÁS (született Budapesten, 1929 vagy 1930, anyja neve: Házzá) 1948 karácsonyán Ausztriába, majd onnan Kanadába ment. 1949-ben Torontóból írt utoljára. Keresi diákköri barátnője, dr. Szabó Károlyné Budapestről. LAKATOS LÁSZLÓT (született Budapesten, 1966. március 27-én, anyja neve: Toli Triada), akit 1978. július 29-én kivittek külföldre és 1979 májusában írt utoljára Bogotá-* ból (Kolumbia), keresi édesanyja, Lakatos Lászlóné Budapestről. GUARY EDÉT, aki 1918 körül született és a II. világháború alatt külföldre távozott, keresi Berki János Budapestről. MOSONYI PÉTERT, aki 1945 után külföldre ment ki, és jelenleg állítólag Londonban él. keresi Berki János Budapestről. NAGY LÁSZLÓT (született 1925 körül), aki régen miskolci lakos volt és jelenleg állítólag Dániában él. keresi volt katona társa. Szabó Sándor Budapestről. FRIEDMANN IMRE (született Érsekújvárott, 1926. január 31- én) 1944-ben Franciaországba került, utoljára 1965- ben Párizsból adott hírt magáról. Keresi unokatestvére, Tasnádi Frigyesné Geiger Ibolya Budapestről. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: Magyarok Világszövetsége. Budapest, H—1905 22 ß ♦
