Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-10-18 / 21. szám
CASAROLI BÍBOROS A GELLERT ÉVFORDULÓN J ugoszláviáról a következőket mondta: — Miként eddig, úgy a jövőben is arra törekszünk, hogy sikerrel építsük a kölcsönösen hasznos magyar— jugoszláv politikai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatokat, a lakosság szélesebb körű érintkezését, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján. Kádár János részletesen foglalkozott a belpolitikai helyzettel. Egyetértett a kormányprogramnak azzal a megállapításával, hogy az ország helyzete kiegyensúlyozott, szilárd, ez a jövőben is így lesz. — A nemzeti összefogásnak új és szilárd alapjai vannak, az új, szocialista rendszerben mindnyájan közelebb kerültünk egymáshoz. Mi ezt a folyamatot, a szocialista nemzeti összefogást, a szocialista demokráciát erősíteni, fejleszteni akarjuk. A szocialista rendszer nem egy véglegesen befejezett épület, nem egy kifaragott kőszobor, amely így marad az idők végezetéig. A szocialista társadalmi rendszer élő társadalom, amelynek szünet nélkül fejlődnie kell. Belpolitikai fejlődésünk fő iránya a szocialista demokrácia további kibontakozása, másképp kifejezve, szövetségi politikánk folytatása. — A párttagok mellett jelentős számú párton kívüli képviselő ül itt. Képviselve vannak a dolgozó osztályok és rétegek: munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, nők, a legkülönbözőbb korosztályok, valamint az egyházak, a nemzetiségek. Országgyűlésünk legfőbb törvényhozó szervünk híven tükrözi szövetségi politikánkat, szocialista nemzeti egységünket, összefogásunkat. — Nyugaton azzal gyanúsítanak minket, hogy a másként gondolkodók, a belső ellenzék nem nagy csapatával úgymond szerződést kötöttünk, bizonyos „tabukat” kikötve, például azt, hogy nem szabad támadni a párt vezető szerepét, a szocialista rendszer alapjait, szövetségi rendszerünket. Persze, ilyenfajta szerződések vagy tárgyalások nem voltak, de úgy látszik, tényleg van egyfajta hallgatólagos egyetértés a másként gondolkodók nem különösen nagy számú táborával, amit talán úgy lehet a legérthetőbben kifejezni, hogy jobb a békesség. — Időszakonként — jelenleg a nemzetközi helyzet kapcsán — azt mondják, hogy a magyar politika most „keményedni” fog. Erre csak azt válaszolhatjuk, amit már a pártkongresszus is hangsúlyozott, hogy Magyarországon a nagy osztályharcok időszaka befejeződött. Magyarország dolgozó osztályai legyőzték és megsemmisítették a volt kizsákmányoló osztályok hatalmát. Nekünk osztályharcot ebben az értelemben már nem kell folytatnunk. De még ennek a harcnak a menetében is az volt a munkásosztály és forradalmi élcsapatának az elve, hogy ne törekedjünk a helyzet élezésére. A harcot akkor éleztük, amikor minket erre rákényszerítettek. Most erre semmiféle jelentős társadalmi tényező sem késztet bennünket, politikánkat sem kell „keményítenünk”, a pártnak nincs is ilyen szándéka. De figyelnünk kell bizonyos dolgokra, például a nemzetközi helyzet éleződésére. Ilyenkor a világ minden államában arra intik az állampolgárokat, hogy kicsit szorosabbra zárják soraikat, lav tehát nekünk semmiféle belpolitikai okunk és szándékunk sincs a dolgok élezésére és bízunk abban, hogy erre nem is kerül sor. — Meggyőződésem, — mondta befejezésül —. hogy céltudatos, állhatatos munkával tovább haladhatunk előre. Ehhez egységre van szükség és a nemzet haladó, alkotó erőinek öszszefogására. Gellért, az olasz szerzetesből lett Csanádi püspök születésének 1000. évfordulója alkalmából több napos ünnepségre került sor. Ennek nyitányaként a Magyar Püspöki Kar nevében dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, dr. Ijjas József kalocsai érsek és dr. Cserháti József pécsi megyéspüspök megkoszorúzta Budapesten a gellérthegyi Szent Gellért szobrot. Az ünnepségre Agostino Casaroli bíboros államtitkár vezetésével szentszéki delegáció érkezett Magyarországra. A delegáció tagja volt: Luigi Poggi c. érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott apostoli nuncius, Egidio Zaramella, a velencei S. Giorgio Margiore apátja, Luigi Celata nunciatúrai kamarás, Ivan Dias nunciatúrai tanácsos, Csertő Sándor pápai prelátus, aHittani Kongregáció promotor justitiaeje, Dankó László prépost, a római Pápai Magyar Intézet rektora, és a Keleti Kongregáció részéről Angelo Mottola. Magyarországra érkezett Giovanni Chelj c. érsek, a Szentszék állandó ENSZ-megfigyelője is. A bíboros látogatását megelőzően csak 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszuson járt Budapesten ilyen magas vatikáni személyiség. Maga Casaroli régebben, még mint a Vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsának titkára többször megfordult hazánkban és jelentős szerepe volt az állam és az egyház viszonyának rendezésében. Casaroli bíboros az esztergomi Bazilikában koncelebrált szentmisét mutatott be Szent Gellért tiszteletére. A Szentélyben foglaltak helyet az ünnepségekre érkezett magas külföldi vendégek is; Johann Weber grazi, Stefan László kismartoni megyéspüspök, Helmuth Krátzl bécsi segédpüspök (Franz König bíboros képviseletében) Gerhard Schaffran drezdameisseni megyéspüspök, a Berlini Püspökkari Konferencia elnöke, Malija Zvekanovics szabadkai megyéspüspök, Djuro Koksa zágrábi segédpüspök (Franjo Koharics zágrábi érsek képviseletében), Joachim Szegedi, krizseváci görögkatolikus püspök, Jung Tamás püspök, bánáti apostoli kormányzó, Jan Pásztor nyitrai megyéspüspök, Hosszú László nagyváradi ordinárius, Jerzy Pawlik professzor, Stefan Wisynszki bíboros megbízásából, Valentiny Géza az Europäischer Hilfsfonds magyar osztályának vezetője, a vietnami püspöki kar hazánkban tartózkodó 9 tagja, élén Nguyen Van Binh érsekkel, Ho Si Minh Város (Saigon) főpásztorával. Jelen voltak a Magyar Püspöki Kar, a szerzetesrendek, katolikus iskolák és más egyházi intézmények tagjai, az Állami Egyházügyi Hivatal és Esztergom város vezetői. A szentmiA budapesti Szent Gellért szobor FOTÓ: NOVOTTA FERENC sén — amelyből részletet közvetített a Magyar Televízió — felolvasták a Pápa Különleges Apostoli Áldásával küldött levelét, amelyet a jubileum alkalmából a magyar egyházhoz intézett. A szentmisét követő ebéden Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke mondott köszöntőt, amelyben a többi között így üdvözölte a Vatikán második legmagasabb méltóságát: „Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszönthetem őeminenciáját, a római katolikus egyház kiváló személyiségét, aki a kelet-nyugati kapcsolatok építésében, a szocialista országok — köztük hazánk — és a Szentszék viszonyának rendezésében kiemelkedő, élenjáró szerepet vállalt. Mindezért Magyarországon az egyházak és a vallásos emberek mellett a más világnézetű állampolgárok széles körében is őszinte megbecsülés és tisztelet övezi önt. Meggyőződésem, hogy Eminenciád megtisztelő magyarországi látogatása újabb hozzájárulást jelent a Szentszék és a Magyar Népköztársaság viszonyának a kölcsönös érdekek szem előtt tartó ápolásához, a bizalom további mélyítéséhez, a közösen vállalt út folytatásához, amely mint eddig, ezután is egyaránt szolgálni kívánja a más országok megbecsülését, 07 emberiség egyetemes érdekét. és hazánk különböző világnézetű állampogárainak nemzeti összefogását.” A Szent Gellért ünnepségek Budapesten folytatódtak. A Szent Istvánbazilikában a vendégek, a magyar püspöki kar tagjai, templomi énekkarok, a papság és a hívek ajkán fölcsendült Szent Gellért-vesperása. Ezután a Szent Püspök millenniuma alkalmából díszgyűlcs kezdődött a Központi Szemináriumban, ahol jelen voltak a testvéregyházak képviselői is. teológiai akadémiák dékánjai, a Magyar Tudományos Akadémia, a Hazafias Népfront képviselői. Gellért lelkiségéről Szennay András pannonhalmi főapát tartott előadást. Sinkovits Imre, Kossuth-díjas színművész a Gellért-legendából olvasott fel részleteket. A kispapok énekkara énekelt. Casaroli bíboros latin nyelven szólt a hallgatókhoz. A bíboros államtitkár megtekintette az utolsó 35 év magyar teológiai munkáiból válogatott kiállítást. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta a Vatikán második legmagasabb méltóságát. A találkozón részt vett dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A találkozó résztvevői határozott szándékukat fejezték ki a magyar állam és a katolikus egyház közötti rendezett kapcsolatok folytatására. A megbeszélésen magyar és vatikáni részről egyaránt hangsúlyozták Európa és a világ népeinek, valamint a különböző világnézetű embereknek közös felelősségét a béke védelmében és a különböző országok közötti pozitív kapcsolatok fejlesztésében. Az esztergomi szentmisén: Agostino Casaroli bíboros államtitkár, dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek (baloldalt) FOTÓ: TORMAI ANDOR — MTI 3
