Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-10-04 / 20. szám

m

m

HETÉNYI ISTVÁN:

A MAGYAR GAZDASÁG A

(részletek)

Széchenyire emlékezne a gazdaságpolitikusnak sok mondanivalója van. Széchenyi István, a reformkor vezető egyénisége ima is megszívlelendő gondolatokat fejtett ki és realizált. Kiválóan egyesült benne a haladó reformgondolkodás, a javító szándék és a gyakorlati cselekvés.

Naplója bizonyítja, hogy tudatosan. készült a reformok kezdeményezésére és véghezvitelére. A 150 évvel ezelőtt megjelent Hitel e gondolatok első nagy hatású kifejtése.

A Hitel címválasztása hangsúlyozottan kettős jelentésű. Kiemeli mind a társadalmi és emberi fejlődésbe vetett hitet, mind pedig a gazdasági tennivalók alapkérdését. Nézőpontja ma is minden javításra kész ember sajátja: „Már ez miért van így — és ennek úgy kell-e lenni, vagy tán nem kellene” jellemzi Széchenyi munkája bevezetésében értekezésének tárgyát.

Ez a kérdés ma is aktuális.

*

A gazdaság további fejlődése gyökeresen új utakat követel. A hetvenes és nyolcvanas évtized fő fejlődési irányvonala a gazdaság nemzetközi versenyképességének felzárkóztatása legfontosabb kereskedelmi partnereink színvonalához. Le kell küzdeni azt a kedvezőtlen körülményt, hogy a termelés hatékonysága ma is viszonylag alacsony; fejlettségi színvonalunkat viszonylag nagy munkaerő-, anyag- és eszközráfordítással érjük el. Emellett az infrastruktúra egyes területei viszonylag elmaradottak, még annak számításiba vételével is, hogy dinamikus fejlődés mellett a beruházott vagyon törvényszerűen viszonylag elmaradottabb az elért jövedelmi szinthez képest. Számításba kell venni továbbá azt is, hogy a foglalkoztatottság praktikusan nem nő, sőt az ipari foglalkoztatottság és a teljes munkaidőalap csökkenni fog.

A hatékonyság nem kielégítő színvonalában — sok más ok mellett — alapvető jelentőségük van bizonyos autarchiás tendenciáknak. Ezek az ötvenes évek elején részben tudatosak, illetve kényszerűek voltak, később — törekvéseink ellenére — az irányítási rendszertől kaptak alátámasztást.

összegezve: a gazdaság fejlődésének korszakos-feladata olyan exportorientált és szelektív termeléspolitika megvalósítása, amelyben a nemzetközi versenyképesség válik egyre inkább a fejlesztés és gazdálkodás mércéjévé, kritériumává. Ennek alárendelve, egymással harmonizálva, az értékesítésre orientáltan kell fejleszteni a termelés műszaki színvonalát, technológiai és gyártmányszerkezetét, üzemi és vállalatközi szervezettségét. A növekvő tiszta jövedelemből fokozatosan növekvő részt kell az infrastruktúra fejlesztésére fordítani.

Az elmúlt negyedszázados fejlődéshez viszonyítva kevésbé látványos, de politikailag, gazdaságilag semmivel sem kisebb feladatot kell megoldani. Az 1956 óta folyta tottnütlitika meggyőzően mutatja, hogy a társadalmi viszonyokat és erőket helyesen felbecsülve lehet és kell dönteni nagy kérdésekben, mert e döntések elmulasztása súlyos bűn. így

NYOLCVANAS ÉVEKBEN

döntött a párt 1958-ban a kollektivizálás ügyében, és tíz évi, kisebb lépéseket követően 1966-ban a gazdasági reform ügyében. Egy-egy korszakos jelentőségű lépés évtizedre szóló feladatot ad, amelyek megoldásában a társadalmi tudat formálása talán a legbonyolultabb. A szocialista gazdaság tudatos irányításának lehetősége ugyanis nem változtat azon, hogy a kormányzat nem dolgokat, hanem célokkal bíró, azokért tenni kész emberek cselekedeteit képes irányítani, és csak akkor számíthat sikerre, ha az egyéni törekvések egészükben a közös cél szolgálatában állnak. Ma is állandó, szívós munkával kell elérni, hogy a korszerűt, az új követelményeket vállalni, megvalósítani kívánó legjobb erők ne találkozzanak környezetük olyan értetlenségével, ami Széchenyi tragikus sorsában is közrejátszott.

Az állandó megújuláshoz a kormányzat jelentős támogatást kapott és kap a hazai közgazdaság-tudománytól, ennek elméleti és gyakorlati művelőitől, örvendetes, hogy a tudomány és gyakorlat szoros kapcsolata alakult ki.

Széchenyi első helyre tette a haladás ügyében a kiművelt emberfők sokaságát. Egy, az oktatás és művelődés kérdéseivel foglalkozó előadás ennek eredményét a mai korra is bizonyítaná. De talán a sokaság mellett ma még nagyobb szerepe van az előrehaladásban a tudományos emberfők célrairányított, közös érdektől mozgatott cselekvésének. Ma is érvényes a Hitel azon megállapítása, hogy „minden reformot legjobb az embernél és különösen önmagunknál kezdeni”, és haladásunknak két fő ellenségét: az Előítéletet és Elbizakodottságot kell mindenekelőtt leküzdeni.

A Hitelt nemsokára kpvette a Világ, a Stádium és a múlt század 30-as éveinek energiával teli évei. Megfogant a Világ azon hangsúlya, hogy „a tett az első, a szó a második”, és élő útmutatássá vált a Stádium jelmondata: „Minden ember annyit ér, mint amennyit frásznál.” Ennél jobb útmutatást mai feladataink megvalósításához a közgazdák nem kaphatnak.

FOTÓ: GABOR VIKTOR

Közélet - diplomácia

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, kormánydelegáció kíséretében hivatalos baráti látogatást tett Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban.

*

Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta a Budapesten tárgyaló Prasnab Kumar Mukherdzsi indiai kereskedelmi minisztert.

*

A göteborgi vásárközpontban rendezték meg az Ungern 80’ — a magyar gazdasági életet bemutató kiállítást, a magyar hét kulturális bemutatóit és előadásait. A rendezvényen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, s tárgyalásokat folytatott a svéd kormány tagjaival és gazdasági személyiségekkel.

*

Púja Frigyes külügyminiszter, Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására Bonnba látogatott és Helmuth Schmidt kancellárral is megbeszélést folytatott,

*

Az ENSZ-közgyűlés világgazdasági kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának ülésén felszólalt Hollai Imre külügyminiszter-helyettes.

*

Dr. Moshtur Kusumaatmadja, indonéz külügyminiszter hivatalos látogatást tett hazánkban.

*

Kari Sekanina osztrák építészetiműszaki miniszter és Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter szakértők bevonásával tárgyaltak az energiagazdaságos eljárások építőipari alkalmazásáról és a két ország műszaki kutatásainak további összehangolásáról.

Gazdaság

A Magyar Kereskedelmi Kamara vendégeként öttagú delegáció élén Budapesten tárgyalt Cyrus Eaton amerikai nagyiparos és közéleti személyiség.

*

Budapesten ülésezett a magyar— holland gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság. A tárgyaló felek megállapították, hogy dinamikusan fejlődik a két ország közötti árucsere-forgalom.

*

Rolf Sammet professzornak, a Hoechst Konszern elnökének vezetésével német szövetségi koztársaságbeli szakértői delegáció járt Budapesten, s tárgyaltak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőivel.

*

A nagykőrösi és abonyi termelőszövetkezetekben új nemesített paradicsomfajtákat mutattak be, amelyekből hektáronként 70—80 tonnát termesztenek.

*

Az OM Labor Genf cégtől a debreceni Biogal Gyógyszergyár megvásárolta az artériás érrendszer különböző megbetegedéseit gyógyító Doxium tabletta licencét. A hazai gyártás révén feleslegessé válik a drága gyógyszer importja, sőt Debrecen szállít majd Doxiumot több fejlődő országba.

*

A közúti közlekedés modernizálásaként az elkövetkező években 279 kilométernyi vasútvonalat villamosítanak, 1300 kilométernyit pedig korszerűsítenek, így a Hegyeshalom— Budapest közöttit.

A magyar-brazil kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről tárgyaltak a Külkereskedelmi Minisztériumban. Udvardy Sándor miniszterhelyettes és Ivan Batalha nagykövet aláírja a megállapodást fotó: soós lajos — mti

4