Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-08-23 / 17-18. szám

— Negyvenhét országban ösz­­szesen nyolcvanhat szállodát üze­meltet. Kelet-Európábán 1964-ben jelent meg a tengerentúli cég, a legjelentősebb nyugati szálloda­­lánc ma itt az övé. Jugoszláviá­ban, Romániában, Lengyelország­ban, Csehszlovákiában vannak szállodái. No és nálunk, Buda­pesten az IHC központjában kép­zett specialisták dolgoznak, akik szigorú követelményeket írnak elő minden szakterületre. Szállodán­kat a cég minőségellenőrei rend­szeresen látogatják, hét-nyolcszáz kérdéses tesztekkel ellenőrzik . . . — Nem volt még baj? — Nem. Sőt, már kétszer nyer­tünk „helyezést”, ezúttal elsőt, a bécsi üzemelési területhez tarto­zó európai szállodák között. Körbejárjuk a „házat”. Az igaz­gatóhelyettes, Hornyánszky Zol­tán, fiatal ember, ő „alulról” is­meri a munkát, szakmunkásként dolgozott, pincér is volt egy ideig. Főiskolát végzett. Előbb éttermi igazgató volt: itt nőtt föl, együtt a szép szállodával, a vendégváró palotával, amelynek minden abla­ka a Dunára néz. Büszke rá, mintha sajátja lenne, látom raj­ta, hogy legszívesebben végigve­zetne pincétől a padlásig ... Jegyzem a számokat. Három­százötven szoba, három étterem, három bár, egy presszó. Kong­resszusi terem és két különterem: ezer személy tanácskozhat itt egyszerre. Éppen most latolgat­ják, hogyan bővítsék a szolgálta­tásaikat, uszodát, szaunát, torna­termet szeretnének. A tanácskozá­sokhoz pedig tolmácsberendezést, filmvetítőt, magnetofonokat, hogy a legmagasabb technikai igénye­ket is kielégíthessék. — ... A tíz év alatt kilencven­nyolc országból voltak vendé­geink, összesen 431 ezren. Leg­többen amerikaiak, több mint százezren. Nagyüzem ez, ötszázötvenen dolgoznak a hotelben. Többnyire fiatalok, harminc év körül van az átlagéletkor. A negyedrészük „alapító”, a nyitás óta itt van:, egyikük György Lászlóné. A főis­kola elvégzése után került ide, angolul, oroszul, németül beszél — miniszteri kitüntetett — egy ide­je üzletvezető-helyettes a szállo­dai részlegen. — Voltak híres vendégeik? — Sokan. Gina Lollobrigida, David Ojsztrah, Ella Fitzgerald, Amerigo Tot, Roger Moore, Louis Aragon, Indira Gandhi, Elisabeth Taylor, Richard Burton, Jevtusen­ko, Kurt Waldheim, Koszigin, Vasarely, Szent-Györgyi Albert, a Boney M. együttes ... A konyhában Gullner Gyula fő­szakács dirigál. A televízióból is­merős: már többször adott taná­csokat, hogyan főzzünk okosan, ö is fiatal, alig több harmincnál — de már mesterszakács. Sőt, bejár­ta a fél világot, sokfelé elvitte a magyar konyha hírét és ízét. Di­csérte a Stem, bemutatta a pári­zsi Figaro, írt róla a bécsi Kurier; sikere volt Bejrútban és Caracas­­ban, Svájcban és Angliában. — Negyvenhárom magyar hetet rendeztünk tíz év alatt szerte a világon. Itthon meg jugoszláv, ro­mán, spanyol, francia, cseh, hol­land, török és indiai gasztronómiai különlegességeket kínálunk időn­ként, nemrégen a Távol-Kelet ízei­ből rendeztünk kóstolót. — Miből például? — Yakitorival kezdődik az ét­lap ... Sukiyakival ér véget. Hornyánszky Zoltán nem hagy „főzőcskézni”, a „szomszédvárra” mutat. Karnyújtásnyira a régi Ritz Szálló helyén már bújnak elő a vonalak — a Fórum Budapest Szálloda alapjai. Ezt is — akár­csak az „ünnepeltet” — Finta Jó­zsef állami és Ybl-díjas építész vezetésével a LAKÓTERV kollek­tívája tervezte, a kivitelezést pe­dig két osztrák építővállalat vég­zi. Ha fölépül, ez is az IHC-család tagja lesz. Végül egy levél került a kezem­be. Rózsa Miklós, a Hungarhotels vezérigazgatója kapta New York­ból, Paul C. Sheeline úrtól, az IHC igazgató tanácsának elnöké­től. Köszönti a tízéves Duna Inter­continentalt, dicséri csapatszelle­mét — és további sikereket kíván. „A nyitás óta a szálloda ragyogó eredményeket ért el — írja — és megfelelt mindazoknak a köve­telményeknek, amelyek egy világ­­színvonalú nagy szállodát jelle­meznek.” TÓTH GÁBOR FOTÓ: GESZTI ANNA 15

Next

/
Thumbnails
Contents