Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-12 / 1. szám
Gratulációval csöngettünk be Lakat Károly Tizeues utcai lakásába, hiszen a szövetségi kapitány november végén ünnepelte ötvenkilencedik születésnapját. Játékosai győzelemmel köszöntötték. Az olimpiai válogatott 3:0-ra nyert a csehszlovákok ellen, s így az áprilisban idegenben rendezendő visszavágón a döntetlen is elegendő a moszkvai részvétel elnyeréséhez. A Fradi egykori fedezetének irányításával a magyar labdarúgók Tokióban és Mexikóban olimpiai bajnokságot nyertek. S a szövetség 1978 decemberében hivatalba lépő új vezetésének egyik első intézkedése az volt, hogy Lakat Károlyt bízta meg az olimpiai csapat irányításával, felkészítésével. Július óta a szövetségi kapitányi teendőket is ellátja. — Egyes szurkolók csodát vártak tőlem, de hiába, a sportban nincsenek véletlenek, s a magyar labdarúgás mai helyzetében csak szerény terveket, célokat tűzhetünk magunk elé — kezdte beszélgetésünket a kapitány. —Elődeim sokkal szerencsésebb, jobb helyzetben dirigálták a válogatott csapatot. Az ötvenes években például Sebes Gusztáv együttese 9— 10 iátékosának személye adott volt, ráadásul világklasszisok viselték a címeres mezt. De még Baróti Lajos első kapitányi időszakában, a hatvanas években is több, igazán jó játékos pályázott a válogatottságra. — Elégedetlen a játékosanyaggal? , ~ — Hogyan lehetnek elégedett? — kérdezett vissza kicsit idegesen. — Az év elején megalakított tanácsadó testület tagjai, volt válogatott játékosok, kiváló edzők, szakemberek járják a pályákat, ellenőrzik a bajnoki mérkőzéseket. Ám az őszi idényben egyetlen játékos, egyetlen csapat sem vívott ki teljesitményével két egymást követő mérkőzésen átlagon felüli minősítést. Ilyen kiegyensúlyozatlan formák esetén mitévő legyen a kapitány? A csapat ki-Az olimpiára készülnek jelöléséhez a szerencsére is szükség van. Itt van például Veréb György. A harmincéves kapus az utóbbi időben olykor már klubjában, a Diósgyőrben is csak a tartalékok kenyerét ette. Azután a sérülések miatt ráesett a választásom, s a csehszlovákok ellen a mezőny legjobb embere volt. — A diósgyőri játékosok túlzott szerepeltetéséért élesen bírálták ... — Kétségkívül szokatlan, hogy egy válogatott csapatban egyszerre nyolcán vannak egy klubból, s a fővárost csupán egyetlen játékos, mégpedig Kiss, a Vasas tehetséges középcsatára képviselje. De kényszerhelyzetbe kerültem. Én lettem volna legboldogabb, ha a fővárosi ismert csapatokból jó formában levő, a válogatottságra alkalmas játékosokat kapok. Más kérdés, hogy a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) szabál, ■ zata kizárta az olimpiai selejtezőkből a világbajnokságon szereplő játékosokat. így új csapatra volt szükség, de a diósgyőriek teljes mértékben rászolgáltak a bizalomra. A vasgyári pályán általában húszezer lelkes néző biztatta a csapatot, és az olimpiai selejtezők során a románok, a lengyelek és a csehszlovákok ellen egyaránt győztünk, s nyojc gólunkra az ellenfelek eggyel sem tudtak vá' ~ szólni. Szeretném azért meger teni, hogy a diósgyőri játék semmivel sem jobbak a töt, nél, legfeljebb jobb a küzdo^. lemük, erkölcsileg szilárdabb, társaiknál. — A bírálatok különösen az amerikai csapattól elszenvedett népstadionbeli vereség után élesedtek ... — Szó se róla, én is szégyelltem magam egy kicsit a kispadon. A mi sportkedvelőink azonban csak győzelemre vannak berendezkedve, a siker az természetes, a vereség viszont egyenesen katasztrófa ... A tengerentúliakkal mindenképpen szerencsétlen mérkőzést vívtunk. A világbajnokságon részt vevő játékosok és a bajnokság kupamérkőzésen szerepelt diósgyőriek nélkül tulajdonképpen egy harmadik válogatott szerepelt, s a játékosok egy része sajnos lebecsülte az egyébként ügyes, kiváló fizikai képességű vendégeket. Mindenképpen tanultunk a nérkőzésből, és az is végleg bebiosodott, kik azok, akikre a ‘ottban számíthatunk. •an tovább? a csehszlovák csapa'•°rst yben vat.„ sz '«igának .rzeséért, áj. 13-ig, a visszavágóig elsősorban az olimpiára összpontosítunk és megkezdjük az előkészületeket a világbajnoki selejtezőkre. Menetrendünk változott. A már csaknem véglegesnek tetsző távol-keleti, japán—ausztrál túra kútbaesett. így a tervek szerint februárban három hetet töltünk Olaszországban, s az edzőtáborozás mellett néhány előkészületi mérkőzést is játszunk. Lakot Károly szövetségi kapitány a kispadon FOTO: ZÁHONYI — Kikre számít? — Huszonöt-harminc játékossal utazunk ki. Egyrészt az olimpiai selejtezőkön eddig becsülettel helytálló csapattal, valamint a világbajnokságon járt gárda néhány játékosával folytatjuk a felkészülést. Mások hiányoznak. Az Egyesült Államokba távozott Tóth Zoltánra, továbbá a visszavonult Nyilasi Tiborra nem számíthatunk. A 24 esztendős Nyilasi visszavonulására egyébként — sem mint pedagógus, sem, mint gyakorló apa, akinek hasonló korú fia van — egyszerűen nem találok magyarázatot. Nagyon remélem viszont, hogy Törőcsik, az Üjpesti Dózsa kiváló csatára és Pintér, a Honvéd fáradhatatlan középpályása teljesen felgyógyul nyári autóbalesete, illetve térdműtéte után, s visszatér közénk. Bálint László jó formája is megnyugtató. Ha továbbra is hétről hétre ilyen jól játszik a belga FC Bruges csapatában, természetesen hazahívjuk a válogatott mérkőzésekre. — Hogyan ítéli meg csapata esélyeit a világbajnoki selejtezőkön? — Anglia kiemelkedik a csoport mezőnyéből. A második továbbjutó helyéért azonban nagy küzdelemre van kilátás a román, a svájci és a magyar csapat között, de a norvégokat sem volna helyes lebecsülni. A feladat nem könnyű, de nem megoldhatatlan. Mindenesetre tartós fellendülés, igazi, jó színvonalú hazai bajnokság jó klubcsapatok nélkül elképzelhetetlen. A kapitány lelkesítheti jelöltjeit, jó taktikát dolgozhat ki, de gólokat a játékosoknak kell lőniük!... VAD DEZSŐ SZALMA László, a Testnevelési Főiskola 21 éves távolugrója két esztendővel ezelőtt üstökösként tűnt fel, 1978-ban fedettpályás Európába jnokságot nyert Milánóban. Tehetsége kibontakozását ismétlődő sérülések gátolják. Az elmúlt idényben például alig versenyezhetett. Most, a hírek szerint teljesen egészséges, s zavartalan felkészüléssel a nyolc métert is jóval túlszárnyalhatja. FODOR Ágnes, az Egri Dózsa 15 éves hátúszója, a korábbi gyermekcsúcsok tulajdonosa, 1979-ben már a felnőtt rekordot is elérte. Az év elején az Egyesült Államokban is járt rövid tanulmányúton. Az év végén összeállított világranglistán az első tíz közé tartozik. További fejlődéssel a döntőbe juthat az olimpián. Legalábbis ezt remélik tőle szülővárosában, Egerben. MANDZÁK Bertalan, a Csepel 22 éves súlyemelője a Szalonikiben rendezett világbajnokság kellemes meglepetését szolgáltatta. Szakításban harmadik, az összetettben pedig egyéni rekordját 11 kilóval megjavítva negyedik lett. A válogatottba csak 1979 elején került be, első alkalommal vett részt felnőtt világbajnokságon. A 82,5 kilósok kategóriájában az olimpián is éremre pályázhat 31
