Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-01-12 / 1. szám

ÍMte

Kultúra — tudomány

Londonban nagy sikerű kiállításon mutatták be a magyar származású Brassai — eredeti nevén Halász Gyula — fotóművész alkotásait. A 80 éves művész, aki szülővárosa, Brassó nevét vette fel, a harmincas évek óta él Párizsban, s szoros barátság fűzi a párizsi művészvilág sok kiemelkedő egyéniségéhez.

*

Lucia Moholy-Nagy (az 1946- ban elhunyt festő, grafikus és színházi tervező, Moholy-Nagy László özvegye) portréfény képeiből rendezett kiállítást a londoni Nemzeti Arcképcsarnokban. A művésznő a harmincas években örökítette meg a kor több angol íróját, tudósát, művészét és közéleti személyiségét. Jelenleg Zürichben él.

*

Felújították és kibővítették a múlt század nagy magyar festőjének, Zichy Mihálynak a szülőházában berendezett múzeumot. A festmények mellett Zichy Mihály bútorait és nagyhirű fegyvergyűjteményét is megcsodálhatják a látogatók

FOTO: BAJKOR JÓZSEF — MTI

A milánói Palazzo Reáléban ma gyar művészeti kiállításon több mint jötven festő-, szobrász-, grafikus-, érem- és textilművész hetven alkotását mutatták be a közönségnek.

Herder-díjjal tüntette ki a Bécsi Tudományegyetem Balassa Ivánt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettesét, a történelemtudományok doktorát. A díjat olyan személyiségeknek adják, akik jelentős mértékben járulnak hozzá az európai kultúra gyarapításához és a népek közötti békés kapcsolatok fejlesztéséhez. A Herder-díjat eddig többek között

Illyés Gyula: Homokzsák cimü drámáját mutatta be a Pécsi Nemzeti Szinház. Képünkön Tomanek Gábor és Frajt Edit fotö: kalmandi Ferenc — mti

Kodály Zoltán, Németh László, Illyés Gyula, Szabolcsi Bence, Ortutay Gyula, Harmatta János, Keresztury Dezső és Major Máté kapta.

Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából George Cushing, a londoni egyetem tanára professzori székfoglalót tartott ,,Móricz, a szenvedélyes megfigyelő” címmel. Cushing professzor 1952 óta vezeti a magyar tanszéket az egyetem kelet-európai nyelvek és irodalmak fakultásán.

Magyar zenei ősbemutató színhelye volt az osztrák rádió egyik stúdiója. Láng István Erkel-díjas zeneszerző Zene 2—4—3 című művét nyilvános rádiókoncerten szólaltatta meg a Budapesti Kamaraegyüttes, Mihály András vezényletével.

*

Az Eisenstadtban megjelenő Pannónia című osztrák folyóirat irodalmi műsorral mutatkozott be a budapesti Hungária kávéház márványtermében.

pf;

Az osztrák szerzők Magyarországon megjelenő műveiről tartott előadást a Collegium Hungaricumban Szász Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem német tanszékének munkatársa.

ojc

Szabó István magyar filmrendező a Német Szövetségi Köztársaságban készít filmet „A zöld madár” címmel. A főszerepeket a magyar Andorai Péter, a lengyel Krystina Janda és a német szövetségi köztársaságbeli Hannelore Eisner alakítja.

A nemzetiségi nyelvoktatásról rendeztek kétnapos konferenciát Szombathelyen. A tanácskozáson részt vett Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, Majda Poljansek szlovén oktatási miniszter, valamint Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára.

*

A Magyar Rádió és az Újvidéki Rádió vezetői együttműködési munkatervet írtak alá: évente kétkét közös irodalmi estet szerveznek Magyarországon, illetve a Vajdaságban, továbbá kétnyelvű költői esteket rendeznek, 1980-ban Budapesten vendégszerepei az Újvidéki Rádió Kabarészínháza.

1981-ben pedig a Magyar Rádió Kabarészínpada látogat el Újvidékre.

*

Művészek cseréjéről szóló magyar—csehszlovák egyezményt írtak alá Budapesten. Az Interkoncert, valamint a Prago és a Szlovkoncert képviselői által kötött megállapodás alapján kerül sor az elkövetkező három évben a művészek és az együttesek kölcsönös vendégszereplésére.

*

Mind több német nemzetiségi tanuló vesz részt az anyanyelvi oktatásban, állapították meg a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége országos választmányának ülésén.

*

A Dráva menti táj nemzetiségi hagyományait bemutató múzeumot nyitottak meg Barcson.

Az egészségügyi helyzetről

Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter az év végeztével beszélgetésre hívta meg az újságírókat, ahol a tárcát érintő kérdésekről volt szó.

Arról beszélt, hogy a jelem gazdasági helyzetben az ésszerű egészségügyi gazdálkodás szellemében a meglevő létesítményeket és gyógyító felszereléseket kell korszerűsítenünk. Az ország egészségügyi hálózata, illetve a kórházak épületei meglehetősein leromlott állapotban vannak. A VI. ötéves tervben csökkennek az építőipar feladatai, tehát a kapacitást a meglevő épületek felújítására kell fordítani. Ennek során javítjuk a klinikák és kórházak állagát. Szóba került a sajtótájékoztatón, hogy a magyar egészségügyi szolgálat, európai mércével mérve, a középmezőnyben vám. A rekonstrukciók során növelik a kórházi ágyak számát és ésszerűen megváltoztatják elosztásuk és felhasználásuk módját. Napjaink egyik legégetőbb kérdése a rehabilitáció, azaz a súlyos betegségből gyógyult munkaképes emberek utókezelése, visszavezetése a munkába. Az Egészségügyi Minisztérium intézkedett, hogy megyénként 40—50 kórházi ágy, valamint a szanatóriumok is álljanak a rehabilitáció szolgálatába.

Az elmúlt esztendőben nem nőtt az alkoholisták száma. Ez különösen a különböző tárcák összefogásának köszönhető. Ezzel persze korántsem oldódott meg a probléma — mondta a miniszter, aki egyben az Országos Alkoholellenes Bizottság elnöke. 1980-tól kezdődően az alkoholisták kezelését a gyógyító intézmények végzik, de a megelőzés terén még többet kell tenni.

Évről évre emelkedik az orvosi alapellátás színvonala, amelyet a körzeti orvosok képzésével és újabb gyógyászati eszközök bevezetésével értek el. Dr. Schultheisz Emil hangsúlyozta, hogy az egészségügy terén bevezetett integráció, vagyis a létesítmények összevonása, a diagnosztizálás és a felelősség megosztása, az alapellátási végzők bevonása a klinikai és • intézeti munkába — mind-mind azt a célt szolgálja, hogy emelje a körzeti orvosok társadalmi és szakmai megbecsülését.

Idősebb, vezető állású profeszszorok bírálták a minisztériumot az új nyugdíjrendelet miatt, amely szerint az osztályvezető főorvosokat 65 éves koruk felett nyugdíjazzák. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az érintett nagytudású szakemberek sokszor két-három funkciót is ellátnak: osztályvezetők, egyetemi tanárok, gyakran operálnak, ezért tehermentesítésük mindenképpen indokolt.

Az újabb irányelvek értelmében magánpraxis folytatására a jövőben csak olyan helyeken ad engedélyt az Egészségügyi Minisztérium, ahol az állami egészségügyi ellátásban hiányosságok mutatkoznak.

4