Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-07-26 / 15. szám
A bajai csoda A hetvenes évek elején a bajai Épületasztalosipari Vállalat, az ÉPFA szocialista brigádjai lokálpatriótákhoz illő ötlettel álltak elő. Azt javasolták, hogy önkéntes társadalmi munkával szeretett városukat szépítsék, gyarapítsák. Ez irányította a figyelmet régi vágyuk valóra váltására, a fedett uszoda felépítésére. Ezt bizonyára — kimondatlanul — a kecskeméti uszoda megnyitása is sürgette. A megyeszékhelyen, a homoktenger közepén —, ahol az emberek döntő többsége csak ivásra és mosdásra használta a vizet, élete végéig nem tanult meg úszni — varázslatosan szép uszoda épült. S az ország akkoriban legszebb, ötvenméteres fedett medencéjében azóta kisiskolások, óvodások ezrei tanultak meg úszni. Érthető, hogy Baja, a megye második legnagyobb városa is hasonló létesítményre vágyott. A város vezetői, dr. Kincses Ferenc városi tanácselnökkel az élen. felkarolták a kezdeményezést s a megyei tanács engedélyevei megalakult a Bajai Uszodaépítő Egyesület! Az egyesület megalakulásának, működésének története első hallásra csodával határos. Azt ugyanis mindenképpen csodának tarthatjuk, hogy az egyesület folyószámláján ma több mint negyvenmillió forint van! Tíz-tízmillióval a város és a megye járult az akcióhoz, de a másik húszmillió a város lakóinak áldozatkészségét bizonyítja! Az uszodaépítésre létrehozott egyesület pontosan kidolgozott és jóváhagyott alapszabályok szerint működik. Feladata, hogy az Épületasztalosipari Vállalat brigádjainak felajánlásával elindult mozgalmat szervezze, terjeszsze ki az egész városra. Baja harmincnyolcezres lakosságából huszonegy-huszonkétezer személynek van önálló keresete, s 133 vállalat tizenhétezer dolgozója lépett be önkéntesen az egyesületbe. Az egyéni vagy kollektív felajánlások alapján meghatározott összegeket hét esztendőn át havi vagy éves részletekben fizetik be a folyószámlára. A tagtoborzás Baja környékén folytatódott, hiszen a városban sok az iskola, rengeteg a bejáró diák, akik ugyancsak élvezhetik majd az uszoda előnyeit. Így a környékről bejárók szülei is a zsebükbe nyúltak ... — A pénz együtt van, ősszel kezdjük az építkezést, s másfél-két éven belül megnyitjuk az uszodát! — újságolta Mécs János, a Magyar Nemzeti Bank helyi igazgatója, az Uszodaépítő Egyesület elnöke. Annak idején a város vezetőinek javaslatára, a tagok bizalmából nem csupán azért esett rá a választás, mert hivatása alapján jártas a pénzügyekben, hanem mert annak idején, a harmincas években több ízben győzött a Duna—Tisza úszóbajnokságon. Akkoriban, a mai fiatalokhoz hasonlóan a Sugovica vizében, a holt Dunaágban tanult meg úszni, de edzéseit az időjárás alig néhány hónapra korlátozta. A város lakói körében érthetően központi téma az uszoda felépítése. A munka hamarosan megkezdődik a Petőfi szigeten, a bajaiak kedvelt Margitszigetén. Az új létesítmény pedig hosszú időn át hirdeti majd a bajaiak, egy város összefogásának erejét. VAD DEZSŐ A kecskeméti uszoda Nagyüzem a medencében, Baján is igy tervezik FOTO: MTI 31