Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-07-26 / 15. szám
Hires magyar könyvtárak ÉRSEKEK KÖNYVGYŰJTEMÉNYE Szulejmán hadai 1529-ben lerombolták Kalocsát, elpusztították az I. István alapította érsekség gazdag könyvtárát és levéltárát is. Több mint negyed évezreddel a török kíméletlen dúlása után, Patachich Ádám érsek — korábban nagyváradi püspök — egyházi méltóságához illő barokk palotát építtetett Kalocsán. A nagy műveltségű, kultúraszerető egyházférfi olasz könyvtárost hozott magával, Mariosa Jakab személyében, aki nemcsak a könyvek rendszerezéséhez, hanem azok készítéséhez. díszes kötéséhez is értett. Patachich 3000 kötetnyi gyűjteménye az alapja a mai kalocsai érseki könyvtárnak. A könyvtár hamarosan az ország egyik legnagyobb bibliotékája lett. Az 1780-as években feloszlatott magyar, osztrák és erdélyi szerzetesrendek könyvtáraiból számtalan mű Kalocsára került. Közöttük sok értékes kódex és ősnyomtatvány, amelyek ma is viselik még kolostoraik pecsétjét. A török idők óta háborítatlan gyűjteménynek c-aknem fele teológiai mű, a világi tudományok közül a történelem, a jog, a filozófia és a nyelvészet szakkönyvei találhatók a polcokon. A XIX. század érsekei — a felvilágosodás szellemének megfelelően — a kor irodalmi műveivel gyarapították a könyvtárat. Haynald Lajos bíboros érsek, korának egyik legműveltebb embere, Európa-hírű botanikus, számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja, jártas volt irodalmi körökben is. Tevékenysége idején ötezer kötettel gazdagította a könyvgyűjteményt, többnyire olyan könyvekkel, amelyekben az író saját kezűleg ajánlották művüket Haynald Lajosnak, aki akkurátus ember lévén, a dedikációk alá mindig bejegyezte, mikor köszönte meg az adományt, és hogy milyen ajándékot vagy segélyt adott a szerzőnek. Haynald Lajos arról is nevezetes, hogy kétezer kötetnyi herbáriumot és botanikus könyvtárat ajándékozott 1893-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Liszt Ferenc és Haynald érsek levelezése a könyvtár levéltári részlegének egyik legizgalmasabb gyűjteménye. 57 kódexével a kalocsai a leggazdagabb vidéki könyvtár. A kódexek közt bibliamagyarázatokat, szerzetesrendi szabályzatokat, zsoltárokat, orvosi, jogi, retorikai műveket találunk. Az egyik legrégebbi és legértékesebb kódex lapjait 1040-ben másolták. Még a középkorban is Szent Ágoston művének tartották, később derült ki, hogy a szerző az eretnekek elleni küzdelem másik vezéralakja, Fulgentius volt. Különlegesség az egykötetes Vizsoly biblia, amely általában két részben ismert. Becses érték a Liliomkert című imádságos könyv, amelyet 1680 körül nyomtattak, és Rákóczi fejedelem egyik embere vitt magával rodostói száműzetésébe, ahol újraköttették és hazatérő magyarok hozták ajándékba. Az Arisztotelész-kódex hátsó fatábláján egy vasgyűrű fityeg, ezzel rögzítették a könyvet a pulpitushoz, hogy el ne vigyék. A XIII. századi kézirat Arisztotelész négy filozófiai és etikai művét tartalmazza. Szakértők szerint ebből a századból mindössze nyolc Arisztotelész-kódex maradt fenn. Hazánkban sehol nem található ilyen gazdag orvosi kódexgyűjtemény, valamennyi kötet egyetlerwpéldány Magyarországon. A legrégebbi 1330-ból való. A fametszetekkel gazdagon díszített, 1519- ben Lyonban kiadott biblia nem egyedi példány ugyan, de értékét Luther Márton bejegyzése növeli. A latin nyelvű könyv második lapján, vörös tintával, gót kézírással az alábbi bejegyzés áll: „Nagy kincs ez a könyv. Aki olvassa és tanításait megfogadja. Örökké boldog lesz...” Alatta az aláírás: Dr. Martin Luther manu prop. A 120 ezer kötet könyv, a levéltári anyag és az igen értékes éremgyűjtemény, szűkösen, tizenhat helyiségben helyezkedik el az érseki palota második emeletén. A könyvtártermeket a gyűjteményt gyarapító érsekekről és kanonokokról nevezték el. Legdíszesebb a Patachich-terem, ahol 25 ezer kötet sorakozik a polcokon, Werner Wenczel díszkötésében. A falakat a kor neves festőjének, Maulbertschnek freskói díszítik. A könyvtár minden érdeklődő számára hozzáférhető, két olvasó-, illetve kutatószoba várja a látogatókat. Kölcsönözni csak az 1900 után kiadott könyveket lehet. Dr. Köröshegyi András könyvtáros irányításával most dolgoznak egy korszerű katalógusrendszeren. LINTNER SÁNDOR 1. Két pálos szerzetes, húsz éven át másolta ezt a gregorián-ének gyűjteményt 2. Fulgentius szentbeszédei 1040-ből 3. A díszes Patachich-terem FOTÓ: GÁBOR VIKTOR 2 3
