Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-07-26 / 15. szám

Nicolas Schöffer, azaz Schöf­­fer Miklós műveiből a magyar közönség évekkel ezelőtt kalocsai kiállításán kaphatott ízelítőt. A párizsi műtermében készült portréfilmet pedig a Magyar Televízió nemrég mutatta be. A Magyar Hírek an­nak idején beszámolt a kalocsai kiállításról és Párizsban interjút kértünk a művésztől. A tévéfilm hazai sajtóbemutatóján Schöffer Miklós nyilatkozott lapunknak. — Kalocsán születtem, s gye­rekkoromban ott találkoztam elő­ször a művészettel: vasárnap a lá­nyok, asszonyok gyönyörű ruhá­ban, színes fejkötőben mentek a templomba. S csodálatos módon ezt a népművészetet nemzedéke­ken át sikerült tisztán megőriz­niük, nem engedtek semmiféle külső hatásnak. Egykori rajztaná­rom segített abban, hogy rácso­dálkozzam a népművészetnek erre a rendkívüli adományára. A kalo­csai emberek tele voltak művé­szettel, s ezt bizonyította nemcsak a hímzés, a festészet, hanem a zene is. Egyik tanárom összegyűj­tötte a népi dallamokat s elküld­te Kodálynak. — A kalocsai népművészet ma már világhírű. Anekdotába illő eset, de velem történt meg tavaly, Brazíliában. Bahiában sikerült be­jutnom egy titkos szertartásra, az úgynevezett kondombléra, vagy macumbára, s a velem szemben ülő amerikai társaság egyik hölgytagja kalocsai blúzt viselt. A kulturális képzelet gyümölcsei — Talán felesleges dicsérnem szülővárosomat: Kalocsa szép vá­ros lett, a paprikamúzeum a vilá­gon az első a maga nemében. Egé­szen elbűvölt a művelődési ház. A közeljövőben nyílik meg Kalocsán az a múzeum, amelyben a látoga­tók megismerkedhetnek műveim­mel, illetve művészeti célkitűzé­seimmel. Nem múzeum lesz ez, hanem inkább afféle pedagógiai kísérlet, ahol mindenkinek elma­gyarázhatom, hogy a művészet nem valami kereskedelmi tevé­kenység, hanem azért kell alkot­nunk, hogy megszépítsük az em­beri környezetet, a szabad terek­re felállított, az egész társadalom tulajdonába kerülő művészeti al­kotásokkal. — Örülök annak, hogy éppen e;;y szocialista országban mutat­hatom be a művészet szociális céljairól vallott elképzeléseimet. Magyarországon már sok jelét ta­pasztaltam annak, hogy támogat­ják, megvalósítják ezt a fajta mű­vészetet. S hogy ennek a kezde­ményezésnek jó folytatása is lesz, arra megvan a biztosíték: hiszen ha jól működik a kulturális kép­zelet, akkor előbb-utóbb megte­remnek a gyümölcsei is.-Azzal kezdtem, hogy Kalocsán születtem, s ezt soha nem felej­tettem el, mert onnan hoztam magammal a népművészet ado­mányát. —a— FOTÓK: HORVÁTH ANDRÁS 7

Next

/
Thumbnails
Contents