Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-05-03 / 9. szám
0 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára hazánk legnagyobb egyházi, könyvtártudomány-történeti és könyvészeti értékeit tekintve pedig az ország egyik legjelentősebb gyűjteménye. A bolthajtásos könyvtártermek és raktárak több mint félmillió művet, a kézirattár csaknem 35 ezer állományegységet tart nyilván, továbbá 30 ezer kötet folyóiratot, 15 ezer aprónyomtatványt és térképeket őriznek, „A szegények iskolájának” vagy másik régi nevén „az ország iskolájának” könyvtára alapításától fogva szinte mindent gyűjt. Az 1706-ban készült katalógus beszámol az első 170 esztendő fejlődéséről: akkoriban még csak az iskolai célokat szolgáló gyűjtemény körvonalai bontakoztak ki. A későbbi beszerzések, adományok növelték az állományt és szakcsoportonként szélesítették a gyűjteményt. A Nagykönyvtár kincsei: 39 kódex, 164 ősnyomtatvány (1500 előtt készült), 2000 ritka kézirat, 1300 régi magyar könyv az 1711 előtti időkből (köztük 118 egyedi példány). Egyik híres nyelvemlékünk a Debreceni Kódex (nem Debrecenben készült) 1519-ből származik, a budai Klarissza apácák számára készített legendáriumfordítás. Csaknem ötven legenda, elmélkedés, prédikáció és jámbor példa olvasható lapjain. Legismertebb közülük a Katalinlegenda. A kollégiumban tanuló Kölcseynek annyira megtetszett, hogy lemásolta Kazinczy számára, sürgetve kinyomtatását. Egy másik nevezetes nyelvemlékünk a XVI—XVII. századból származik, a vallásos és világi költészet egyik értékes kéziratos gyűjteménye, a Lugossy-kódex. (A kollégium professzoráról, a könyvtár egyik igazgatójáról kapta nevét, mert ő adományozta a könyvtárnak.) Széphistóriákat, oktatóverseket, bibliai történeteket tartalmaz. Könyvtártörténeti szempontból is becses értékek pihennek a könyvtár polcain. Híres külföldi könyvnyomtatók művei is szép számmal akadnak a gyűjteményben: Aldus, Stephanus, Plantin, Elzevir, Giunta. Baskerville kiadványai. A hazai könyvnyomtatás emlékeiben azonban talán még gazdagabb a könyvtár. A XVI. század végéig Magyarországon megjelent 371 magyar nyelvű nyomtatvány egyharmadát, az 1561-ben Huszár Gál által alapított Debreceni Nyomdában készítették. A XVI. századi debreceni kiadványokat csaknem hiánytalanul megtalálhatjuk. Ezek többsége harcos teológiai mű, vitairat, prédikációk (Méliusz Juhász Péter, Szegedi Gergely, Komáromi Csipkés György és más szerzők munkái, de akad köztük szépirodalom is: Ilosvay Selymes Péter „Az híres Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről” szóló históriája (1579.), vagy Huszár Gál Énekeskönyve, az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű proBfl {|.%i 4 j|im mi mm mit !■£■ mu ■■ piaurúttftrr mtűáiu mm j, l mm mm ■ >"IV% j ncróttm ii I« mSimratfrmm 1. A Nagykönyvtár barokk könyvtárterme 2. A Nürnbergi Szent Katalin kolostor kódexe 3. Arab, perzsa, török, magyar motívumokkal, pergamenből készült debreceni díszkötés (1750-1870 között készítették debreceni könyvkötő mesterek) 4. Ptolemaiosz Cosmographiájának földképe. Ősnyomtatvány 1482-ből 5. Kódexlapba kötött Régi Magyar Könyv 6. A Nagykönyvtár olvasótermében FOTO: GABOR VIKTOR testáns énekgyűjtemény. Ugyanitt jelent meg először magyarul Werbőczy István Hármaskönvve (1565.). Hazai könyvtáraink leggazdagabb bibliagyűjteménye található a Nagykönyvtárban. Kétezer Biblia — kétszáz nyelven, különböző fordításokban kéziratos héber nyelvű tekercs, latin nyelvű Vulgata-kódex a XIV. századból, színes lapszéli rajzokkal Dürer. Cranach, Beham. De Bry. Van Mencken fametszeteivel, díszítéseivel megjelent bibliakiadások, szláv nyelvű evangéliumokat tartalmazó kódex a XVI. század végéről és még sok különleges értékű kötet. A magyar nyelvű bibliakiadások majdnem teljes számban megtalálhatók. Nagyon gazdag a Nagykönyvtár kéziratgyűjteménye, irodalmi, politikai és tudományos életünk legjobbjainak műveit őrzi. Petőfi Sándornak például egy adósságlevelét, amelyet 1847-ben állított ki; Csokonai utolsó kollégiumi beszédét, Kölesednek gúnyos és megsemmisítő lapszéli jegyzeteit, melyet egyik tanítványának „Sír” című költeményéhez írt. Kossuth Lajosnak pedig az 1860-as évek elején Vukovics Sebőnek küldött bizalmas leveleit, amelyben beszámolt a külföldi államfőkkel folytatott titkos tanácskozásairól. A legértékesebb kéziratok között találjuk II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós és Wesselényi Ferenc nádor feljegyzéseit, Csokonai, Kölcsey, Fazekas, Tompa, Petőfi, Arany sok-sok saját kézzel írt versét, sőt a „Buda haláláénak teljes szövegét, Édes Gergely meséit, Fáy András, Gyulai Pál, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Szabó Lőrinc. Áprily Lajos. Sarkadi Imre novelláit, műveit, különböző műfajú írásait. A tudósok kéziratai közül Körösi Csorna Sándor tibeti grammatikáját, Pápay József útinaplóját az osztyák földi tanulmányútjáról és Hőgyes Endre jegyzeteit. A Nagykönyvtár barokk könyvtártermeiben elhelyezett tárlókban évfordulós kiállításokat rendeznek. Legutóbb Móricz Zsigmond és a Református Kollégium címmel levéltári, könyvtári és fotóanyagokkal gazdagon illusztrált bemutató volt. A másik teremben a Holland—Magyar könyvészeti kapcsolatokról szóló kiállítás kapott helyet. Számos ősnyomtatvány, biblia, valamint természettudományos mű bizonyítja, hogy a XVII—XVIII. században milyen élénk volt a kulturális kapcsolat a két ország között. Évente húsz-huszonötezer kötetnyi új anyaggal gyarapodik a könyvtár. Főként összefoglaló műveket, egyházi kiadványokat, szótárakat és lexikonokat, történelmi és néprajzi tárgyú könyveket vásárolnak. A Nagykönyvtár elsősorban a tudományos élet szolgálatában áll, de a csoportos érdeklődőket végigvezetik a nagy múltú, becses értékeket őrző falak között. LINTNER SÁNDOR 9
