Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-04-19 / 8. szám

XII. KONGRESSZUSA

beszédéből. Most kivonatosan ismertetünk néhány felszólalást.

sági tennivalók megoldásával, a dolgozók termelési aktivitásának növelésével. E területeken szegényes a fegyvertárunk. Ezért erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat, a szocialista munkaversenyt, a nevelőmunkát és a demokratikus jogok gyakorlását.

— Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a vállalatvezetéssel szemben a tisztességes, normális munka- és szociális feltételek, a korszerű és hatékony munkaszervezés érdekében. A szakszervezetek érdekvédelmi szerepük ilyen érvényesítésével tehetik tartalmasabbá a gazdálkodás segítését, és így a tömegek között végzett meggyőző, mozgósító munkájukat.

— Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Alkalmazkodnia kell a mai helyzethez, és el kell különülnie a szociálpolitikától. Hatékony, differenciált, a termeléssel összefüggő bérrendszert csak akkor lehet megvalósítani, ha helyreáll a helyes arány a munkahelyek és a munkaerő között.

— Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzetlen munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Különös figyelmet kell fordítani az iparban, elsősorban a nagyüzemekben a bér- és kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy mindenütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést.

— Az árpolitika céljaink elérésének csupán egyik eszköze. Az árak alakítása befolyásolja a fogyasztást, növeli az állam bevételeit, és hatással van a termelésre. A fogyasztói árak nagyobb arányú emelése azonban szokatlan a dolgozók számára, hiszen a korábbi években ez nem fordult elő. Az árak növekedése az életszínvonalpolitikára jelentős hatással van. Ennek minden összefüggését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredményeket garantáló közgazdasági javaslattal. Még akkor is, ha szokatlan, új, még akkor is, ha az történetesen áremelés. A szakszervezeti érdekvédelemnek és érdekképviseletnek is rugalmasabban kell felkészülnie ezekre a körülményekre. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése.

— Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dolgozó ember számára garantálni kell. A teljes foglalkoztatottság fenntartása szocialista társadalmunk sajátja. Rendszerünk nemcsak azért ragaszkodik hozzá, mert politikánk lényegéből fakad, hanem azért is, mert a szocializmus nem mondhat le egyetlen munkaképes ember munkájáról sem. A munka nemcsak a létbiztonság alapfeltétele, és társadalmi céljaink megvalósításának útja, hanem az emberi önmegvalósulás eszköze is. A szocialista társadalom ezt biztosítja mindenki számára.

MÉHES LAJOS, a fővárosi pártbizottság első titkára

— Nagy öröm számunkra, hogy a világban és hazánkban jelentkező és oly sokszor hangoztatott gondok közepette ebben az ötéves tervben a főváros építésében még kiemelkedőbb eredményeket értünk el. mint az előző tervidőszakban. Soha nem volt olyan öl esztendő Budapest történetében, amikor több lakás, óvoda, iskolai tanterem épült, mint most. Soha ennyi házat, közintézményt nem újítottunk fel, mint az V. ötéves tervben.

— Természetesen szeretnénk, ha a város dinamikus fejlődése folytatódna. Tudjuk, hogy Budapestnek, vonzáskörzetével együtt, összehangoltan kell fejlődnie. Tudjuk azt is, hogy nekünk, budapestieknek az eddiginél többet kell letennünk a nemzet asztalára ahhoz, hogy városunk tovább gyarapodjon.

Ideológiai és művelődéspolitikai kérdéseket elemezve Méhes Lajos kiemelte az irodalom és a művészetek szerepét. — A ma embere igényli a magas színvonalú művészeti alkotásokat. Azt is elvárja, hogy az alkotások róla, örömeiről, gondjairól, eredményeiről, tennivalóiról szóljanak. Azt is elvárja — és joggal —, hogy reálisan, segítő-jobbító szándékkal róla szóljanak a színpadon, a képzőművészetben, és róla írjanak a könyvekben. A szocializmust építő ember szükséglete a kultúra. Erőt akar meríteni belőle, gazdagodni, teljesebb értékűvé válni általa. De ne féljünk kimondani, ezzel együtt szórakozni, pihenni akar ezernyi teendője, gondjai közben. Szoruljon háttérbe az öncélú magamutogatás. a publikumot semmibe vevő szemlélet, az arisztokratizmus.

— A következő években is a központi kérdés a gazdaság lesz. Erőink, figyelmünk java részét ez köti le. De ez nem jelenti és nem jelentheti, hogy a kultúra háttérbe szorulhat, hogy a művészetek szerepe csökkenhet. Ellenkezőleg! Növekedni fog. Gazdasági, társadalmi, politikai céljainkat elérni csak műveltebb, felelősségüket ismerő és vállaló emberekkel tudjuk.

SARLÓS ISTVÁN, a Hazafias Népfront főtitkára

— A Hazafias Népfront cselekvő részese volt a múlt öt esztendő országépítő munkájának.

— A mozgalom a nemzeti egység erősítésén akkor tud eredményesen munkálkodni, ha az általános célok hirdetésén túl a napi életet meghatározó tervekre és az azok teljesítését befolyásoló tényezőkre is figyelmet fordít.

— Hazánkban a társadalom helyzetének elemzése azt is szükségessé teszi, hogy megvizsgáljuk, milyen mélységben és milyen hatékonysággal érvényesül nálunk a demokrácia.

— A demokrácia meghatározott célt szolgál — a szocializmus kiteljesítésének a célját. Ezért munkálkodni kell, méghozzá serényen és rendszeresen — ebből következik, hogy aki a célt elfogadja, annak végig kell mennie az odáig vezető úton: az alkotómunka, az áldozatvállalás, az újért való küzdelem útján.

— Ahhoz, hogy a társadalom osztályai és rétegei között az egység erősödjék, olyan mindenki által elfogadott politikára van szükség, amely választ ad a nemzet előtt álló legfontosabb kérdésekre.

— Az egység létrejöttében szerepe van és lesz a hazához való kötődésnek. Különösen az- ifjúság nevelésében legyen az eddiginél nagyobb szerepe a hazához való értelmi és érzelmi kötődésnek. A nemzeti egység erősítése olyan cél. amely cselekvésre ösztönöz minden. a hazáját és népét szerető embert. S mert úgy látják, hogy a történelmi múltunkban soha nem tapasztalt egységet a szocializmus korszaka teremti meg. szívesen működnek együtt a magyarokkal a nemzetiségiek és a párttagokkal a pártonkíviiliek. Ebben a törekvésben jelentős szerepe van a hazánkban működő egyházaknak, örömmel tapasztaljuk, hogy az egyházak vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vállalják politikánk támogatását, és részt vesznek a társadalmi fejlődést segítő munkában. Ma olyan erő nálunk a nemzeti egység, amely a nehezebbé váló feltételek mellett is jelentős forrása a haladásnak.

MARÓTHY LÁSZLÓ, a KISZ KB első titkára

— A mai fiatalok statisztikailag is kifejezhető többsége kötelességtudóan teszi a dolgát. Nagy tömegük szorgalmasan tanul. Tehetségesen, türelmetlen jobbító szándékkal dolgozik az iparban, a szolgáltatásban. a mezőgazdaságban. Tudományos problémákat old meg, gyógyít és tanít. Teszik azt, amit a felnőtt társadalom cselekszik, azzal a fontos többlettel, hogy merészebben gondolhatnak a jövőre. Számukra a holnap évezrede is az aktív munka színtere lesz. Ezzel a felelősségtudattal nemcsak az ifjúság kiemelkedő képviselőit jellemezhetjük.

— Ami a fiatalok társadalmi helyét illeti, elég egyetlen adattal jellemezni: hazánkban a foglalkoztatottak negyven százalékának életkora alul van a harminc esztendőn. Ez már olyan arány, hogy nemcsak azt mondhatjuk, hogy a társadalom formálja az ifjúságot. Az is igaz, hogy a fiatalság maga is alakítója, fejlesztője a társadalomnak.

— A gyárakban, a hivatalokban, a szövetkezetekben az élet rendje szerint a vezetés fokozatosan megújul. A vezetők fiatalabb generációjára nagyobb terhek hárulnak, ezekkel úgy kell megbirkózni, hogy a munka ne egyszerűen a réginek, a korábban jónak tartottnak a folytatása legyen. Itt igazán megmutatja önmagát a tehetség, a közösségért érzett felelősség, a fiatalos bátorság.

— Miután a jövőről is szó van. fiataljaink joggal keresik, kutatják szocialista továbbhaladásunk módjait. A valóságos, lehetséges megoldásokat keresik, és nem minden szenvedély nélkül. Keresik a helyüket, s így a tanulás, az okulás, a tapasztalat hasznosítása miatt érdekli őket a múltunk, benne a közelmúlt történelme is.

— Ifjúságunk ma képzettebb, tanultabb, mint a maguk idejében a hasonló korú nemzedékek voltak. Ez a szocializmus által nyújtott lehetőség, és ugyanakkor igény isj Felkészültebbek, társadalmilag és emberileg érzékenyebbek, ezért kíváncsibbak és vitatkozóbbak is. Várják és megbecsülik az őszinte szót, a nyíltságot és kölcsönös bizalmat.

3