Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-24 / 4. szám
Kulturális értékeink és a magyarságtudat Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége az 1979. augusztus 6. és 9. között Budapesten megrendezendő kibővített védnökségi ülés előkészítésén fáradozik. Az egymást követő három Anyanyelvi Konferencia programja keretében az anyanyelv oktatásának és megőrzésének tennivalói mellett külön munkabizottság foglalkozott a magyar kultúra értékeinek megismertetésével és terjesztésével. Legutóbb, a III. Anyanyelvi Konferencia programján a Kulturális Munkabizottság javaslatára központi helyet kapott a népművészet (a népdal, a néptánc, a népi gyermekjátékok, a bábozás és a népköltészet, valamint a tárgyi népművészet). A konferencia tanulságai meggyőztek bennünket arról, hogy jó úton járunk, amikor a jövőben e témakör tágítására és mélyítésére törekszünk. Ezen belül is különösen a tevékenységre serkentő bevált formákat és módszereket kell felkutatnunk, s mind az egyének — mégpedig a legkisebbektől az idősekig minden korosztály —, mind az egyesületek, klubok és hétvégi iskolák művészeti vezetői, tagsága és hallgatói számára hozzáférhetővé kell tennünk. Éppen ez késztetett bennünket olyan kiadványsorozat megtervezésére és közreadására, amely sorra veszi a magyar folklór legfontosabb területeit, és ezek megismeréséhez és műveléséhez egyaránt segítséget nyújt az érdeklődőknek. Azt tervezzük, hogy az augusztusi tanácskozás idejére az első három füzetet megvitatható formába öntjük és azoknak mind tartalmi kérdéseiről, mind várható gyakorlati hasznáról a védnökségi ülés részvevőinek a véleményét kikérjük. Egyetértés esetén a mintegy tíz-tizenkét füzetre tervezett sorozatot a téma legnevesebb hazai szakembereinek közreműködésével folyamatosan elkészíttetjük és az érdekelteknek megküldjük. Az első három füzet témái: Magyar népviseletek; Magyar népszokások; és A magyar nép táncai. A sorozatot dr. Balassa Iván szerkeszti. Dolgoznak a szakemberek a külföldön élő magyarok által régóta igényelt történelmi olvasókönyv első fejezetein. Nehéz feladat és a fő akadály a nyelvi nehézség. Legutóbbi amerikai utunk során ugyanis meggyőződtünk róla, hogy a könyv várható olvasóinak táborában a legfontosabb korosztályt képviselők (12—18 évesek) jelentős hányada csak töri a magyar nyelvet. Márpedig ennek a kiadványnak nem az olvasás gyakorlása a legfőbb feladata, hanem a megértés, a felvilágosítás. Dr. Ránki György történész irányításával — akivel Amerikában közösen szereztük említett benyomásainkat —, a kötet szerzői, reméljük, előbb-utóbb megtalálják a feladat megoldásának legcélszerűbb módját. Az augusztusi tanácskozáson hasznos eszmecserére nyílik majd alkalom a védnökség külföldön élő tagjaival. Kulturális témájú kiadványainknak elsődlegesen tárgyi ismeretek közlése és tevékenységre serkentés a célja. Nyelvezetükkel, válogatott példáikkal, elemzéseikkel hasznos segédeszközei lehetnek a magyar nyelvoktatásnak és nyelvművelésnek is. Tervezett kiadványaink mintapéldányainak augusztusi megvitatása tehát jogosan kerül az idei tanácskozás programjának a középpontjába. A nyelvi-pedagógiai munkacsoporttal való szoros együttműködésünket teszi szükségessé a legutóbbi konferencián megfogalmazott határozat is. amely szerint a nyelvtanítás módszertanát tovább kell fejlesztenünk: szemléletesebbé, teljesebbé, hatásosabbá kell tennünk. Közösen keressük tehát a tankönyvek kiegészítésére alkalmas szemelvényeket (versek, népdalok, játékok stb.), és a technikai segédeszközöket (hanglemez, magnószalag, diafilm stb.) is ennek az elvnek megfelelően állítjuk össze. Hiszem, hogy nyári tapasztalatcserénk ebben is előrelépést hoz majd. Először vetődik fel ezen a megbeszélésen metodikai szempontból is a magyar irodalmi ismeretterjesztés és oktatás fejlesztésére teendő lépéseink kijelölése, hogy az 1981-ben esedékes IV. Anyanyelvi Konferencián mái erről a témáról részleteiben is megállapodásra jussunk külföldi partnereinkkel. Augusztusban kapunk választ egy régi kérdésünkre: a jól bevált néptáncoktatói tanfolyamok mintájára milyen más témakörű és célú nyári tanfolyamok iránt mutatkozik kellő érdeklődés? Mi kettőre gondoltunk: az egyik a nyelvoktatásban is érdekeltek számára rendezői-szerkesztői-dramaturgiai ismereteket nyújtó tanfolyam, a másik a közös éneklés, karének és a társas zenélés vezetésének legfontosabb tudnivalóira felkészítő tanfolyam. Szó lehet azonban gyermekjáték, vagy irodalmi színpad irányítására felkészítő tanfolyamok indításáról is. Feltétlenül szükséges, hogy az augusztusi kibővített védnökségi ülésre érkező részvevők indulásuk előtt területükön vegyék számba az ilyen irányú igényeket, hogy annak megfelelően dönthessünk. MARÓTI GYULA A CÍMLAPON: Szeged. Közművelődési palota MTI - Branstetter Sándor felvétele Maróti Gyula Kulturális értékeink és a magyarságtudat 2 Faludi András Egyensúly 3 KRÓNIKA 4-5 Pokorny István Élelmiszerexportunk feladatai 6-7 „Hazalátogattunk" Egy kilométer magyar vidék a Second Avenue-n 8-9 Hernádi Magda „GYES” 10-11 Dr. Sidney L. Jones A szorosabb gazdasági együttműködés felé 12 Szántó Miklós Koppenhága és zárszó 13 Ruffy Péter Mátyás király Corvinái 14 Gách Marianne Franki Péter budapesti hangversenyei 15 Szeged 16-17 Szép Ernő Felvonásköz 18-19 Szilágyi György Volt egyszer egy cirkusz 20-21 PAJTÁS 22 DIVAT 23 Kovács András A ménesgazda 24-25 KERESTETÉS, TALLÓZÁS, Móricz Zsigmond-évforduló 26 SZABADIDŐ 27 NEVESSÜNK 28 A SZÜLŐFÖLDÜNK műsora 29 SPORT 31 A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest, Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József ® 79.0067 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató HU ISSN 0133-090X INDEX: 26 50« 2