Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-10 / 3. szám
Szól a rádió Tisztán szólni, tökéletességre törekedni, Nem vagyunk sokan, mi, magyarok, de az összes földrészen élnek honfitársaink. És ahol emberek élnek, ott rádió is szól. Figyeljük csak meg a pontos és finom árnyalatot: a rádió, a hegedű és a hajókürt szól, mint miniden, ami jeleket közvetít emberitől emberig. Szól tehát — sajnos, néha recsegve és el-elhaikulva —, de magyarul is, és hallgatják a Föld minden szegletén élő magyarok. Az esztendő végén összegyűjtöttük azoknak a címét, akik az elmúlt évek folyamán levelet írtak a Szülőföldünk szerkesztőségének, hogy elküldjük nékik az ilyenkor szokásos karácsonyi, újévi üdvözlőlapot. Nyugaton élő, körülbelül minden századik magyar család megkapta kártyánkat. Ez pedig nem bevés, és nyilvánvaló, hogy még többen vannak olyanok, akik rádiót hallgatnak ugyan, de soha sem írnak levelet. A budapesti rádió tehát otthon van a magyar családokban. A más nyelvűek számára csupán egy hang a hangzavarban, de a távolban lakó magyarok készülékei veszik, fogják az üzenetet. Hangszórók és képernyők veszik körül az embert, s életének — a nyomtatott betű tengeréről most nem is szólva — szinte minden pillanatában árad feléje az információ. Korunk más csodáihoz hasonlóan, ennek sem örülhetünk maradéktalanul, mert ez az áradat gyakran veszélyezteti, olykor el is mossa a szavak hitelét. Tény, hogy még soha nem jutott el embertől emberig enynyi jel, mint ma, de sajnálatos igazság az is, hogy elszaporodtak a hamis jelek, a csalárd szavak. Válogatnunk kell a ránk zúduló közlésözönben, a közlőknek pedig naponta meg kell küzdeniük a házalómért. A Magyar Rádió Szülőföldünk adása naponta tizenegyszer sugároz műsort a külföldön élő magyaroknak. Korántsem hagyatkozhat csupán az anyanyelv és a magyar muzsika vonzerejére, ezért mindennap tizenegyszer száll harcba a közölt szó hiteléért, a hallgatóság bizalmáért. Kazinczy, Kosztolányi nyelvünkért lobogó hevületével, s a közelmúltban elhunyt Bárczy Géza példája nyomán — mindenképpen elengedhetetlen követelmény, ha azokhoz kíván szólni a rádió, akik számára a nyelv talán a szülőhazához fűződő egyetlen szilárd kötelék. Ezen a nyelven, közös anyanyelvűnkön szól a rádió Magyarország népének és művelődésének történetéről, hogy az apák, anyák és nagyszülők — akik talán a nemzeti gyűlölködés torzító tükréből, vagy éppen az azt követő korszak mindent egyszerűsítő sémáiból tanulták a történelmet —, most mégis megismertethessék azt gyermekeikkel és unokáikkal, akik számára az óhaza, ha nem is idegen, de mégis távoli ország. A hallgató iránti bizalommal s ugyanakkor bizalmat kéltően kell szólnia a rádiónak Magyarország jelenéről, a társadalom és az egyes ember kis és nagy gondjáról, öröméről. Korántsem azzal a szándékkal, hogy az idehaza élők társadalmának alapelveiről győzködje azokat, akik talán éppen eltávozásukkal fejezték ki eltérő véleményüket, hanem úgy, hogy láttassa a határainkon kívül élőkkel a mai magyar társadalom igazi arculatát, a hazai valóságot. így kell szólni a rádiónak, és így is szól naponta tizenegyszer az öt kontinens magyarjai számára. így foglalja el a helyét a szétszórtságban élő magyar családok életében, hogy egyike legyen azoknak a szálaknak, amelyek az elszármazottakat szülőhazájukhoz fűzik, hogy a külföldi állampolgárrá lett magyarok tájékozódását szolgálva legyen eszköze a népek, az egymástól különböző társadalmi rendszerekben élő nemzetek közeledésének és barátságának. GÁTI VILMOS a Szülőföldünk szerkesztőségének vezetője TARTALOM A CÍMLAPON: Miskolc főtere Fotóstúdió felvétele Gáti Vilmos Szól a rádió 2 Pethő Tibor Mi lesz az emberrel 2176-ban?3 KRÓNIKA 4 Földvári Géza Kapu a Dunán 6 Balázs István Turbinasors — munkásélet 8 Sós Péter János Kérdőjelek 10 Egy szobrász várost mintáz 12 Lintner Sándor Belgiumi találkozások 13 Ruffy Péter Az első magyar író 14 Szántó Miklós Dánia: Koppenhága 15 Nagy-Miskolc 16 Mikszáth Kálmán Egy modern kisasszony antik köntösben 18 Soós Magda Bemutatjuk az Irodalmi Alapot 20 Magyar Bálint A magyar Nemzeti Színház 4.21 PAJTAS 22 DIVAT 23 Nemes György Ferenczy Noémi világa 24 VILÁGHÍRADÓ, TALLÓZÁS 26 SZABADIDŐ 27 NEVESSÜNK! 28 A SZÜLŐFÖLDÜNK műsora 29 SPORT 31 A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apástól András Szerkesztőség: Budapest, Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225—405 Felelős kiadó: Teszár József © ' 79.0066 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató HU ISSN 0133—090X INDEX: 26506 2
