Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-12-29 / 26. szám

MM lí „PARANCSOLJ VELEM, TÜNDÉR­KIRÁLYNŐ" Ruttkai Éva, Kossuth-díjas szí­nésznő, a Magyarok Világszövet­sége elnökségének tagja sajtótájé­koztatón számolt be az Amerikai Egyesült Államokban tett előadó­­körútjárol. A rhűvésznő öt város­ban : Clevelandben, Detroitban, Pittsburghben és New Yorkban lé­pett fel „Parancsolj velem, tün­dérkirálynő'’ című előadóestjével. Ruttkai Éva az Amerikai Egyesült Álla-' mokban fotö: john albok <usa> — Ügy éreztem magam, mint Déryné — mondta szenvedélyes hangú élménybeszámolójában —, azzal a különbséggel, hogy én több ezer kilométerre a hazától mutat­hattam be az ott élő magyaroknak a magyar költészet, a színházi mű­vészet szépségét. Estjeimet telt há­zak előtt tartottam. Egyik vendég­látóm megjegyezte: „Olyan embe­rek jöttek itt össze, akik egyéb­ként sohasem találkoznának”. Az Amerikában élő magyarok ritkán találkozhatnak új hazájukban a mai magyar művészet képviselői­vel. Azt hiszem, a legnagyobb ered­mény az, hogy nyomokat hagytam a hallgatókban: a magyar nyelvű kultúra nyomait. HATVANHÁROM MAGYARTANÁR Svédországi magyar nyelvtaná­rok számára tartott előadásokat Stockholmban dr. Ginter Károly és Nagy János professzor. Ütjük céljáról és tapasztalataikról dr. Gin­ter Károly tájékoztatta lapunkat. — Svédországban a bevándor­lók gyerekeinek anyanyelvi okta­4 tását főfoglalkozású tanárok vég­zik, állami támogatással. Ha igény var, rá, minden általános iskola köteles megszervezni a nem svéd anyanyelvűek nyelvoktatását ak­kor is, ha csupán néhány tanuló jelentkezik, ami például a szét­szórtan élő magyar származásúak esetében gyakorta előfordul. Tehát ilyenkor is a tanárok járnak isko­láról iskolára, mondván: inkább a felnőtt — azaz a tanár — utazzék, mint a gyermek. A Svéd Oktatási Főigazgatóság (a minisztérium) a bevándorlók nyelvét tanító peda­gógusok továbbképzéséről is rend­szeresen gondoskodik. Tőlük kap­tuk a meghívást a magyar nyelvet tanítók tanfolyamára. Tizenegy előadást tartottunk, egyrészt didaktikai-módszertani jellegűeket, amelyekkel közvetlen segítséget kívántunk nyújtani a ma­gyart tanító pedagógusok munkájá­hoz, másrészt a pedagógusok ma­gyarságismeretét, elsősorban irodal­mi ismereteit bővítő előadásokat. A svéd állami iskolákban hat­­vanhárman tanítanak magyar nyelvet, ami bár igen szép szám, mégis szívesen látnának még több magyartanárt, mert az óraszámok igen magasak. Svédországi kollé­gáink elmondták, hogy ok is olyan tankönyvet várnak elsősorban az Anyanyelvi Konferencia Védnök­ségétől, amely a magyart, mint második nyelvet kezeli. Pontosab­ban mint a szülők, nagyszülők nyelvét, ugyanis a magyarul nem beszélő, de magyar származású gyerekek számára a hangtan, a ki­ejtés nem teljesen idegen, és érzel­mi kötődésükre, pár szavas szókin­csükre is építeni lehet, építeni kell. Nagyon örültünk, hogy a debre­ceni továbbképző tanfolyam után most tevékenységük színhelyén ad­hattunk módszertani segítséget, újabb ismereteket a külföldön ma­gyart tanító pedagógusoknak. Szí­vélyesen fogadtak bennünket a tanfolyam hallgatói és svéd okta­tási hatóságok is elismeréssel nyi­latkoztak az Anyanyelvi Konferen­cia Védnökségének munkájáról. Kapcsolatainkról, tapasztalataink­ról hamarosan Budapesten folyta­tunk eszmecserét a Svéd Oktatási Főigazgatóság vezetőivel, akik az Anyanyelvi Konferencia Védnök­ségének meghívására látogatnak Magyarországra. B. I. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának 350. évfordulójára a Ma­gyar Nemzeti Bank jubileumi emlék­érmét bocsátott ki. Bethlen Gábor születésének 400. évfordulóját 1980- ban ünnepeljük. Idén Beney Zsuzsa és Kiss Tamás költők kapták a Füst Milánné által alapított Füst Milán-dijat. Képünkön balról: Kiss Tamás, Weöres Sándor, Füst Milánné, Beney Zsuzsa és Somlyó György FOTO: MOLNÁR EDIT — MTI FALUDI ÜNNEPSÉGEK KŐSZEGEN ÉS BURGENLAND­­BAN Kétszáz éve, 1779-ben halt meg a XVIII. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, Falu­­di Ferenc író, költő, jezsuita pap­tanár. Halálának évfordulójáról a Magyar Tudományos Akadémia, Vas megye és Kőszeg város taná­csa, valamint a burgenlandi tarto­mányi kormányzat tudományos ülésszakon és ünnepségeken em­lékezett meg. A közös magyar—osztrák meg­emlékezéseket az magyarázza, hogy — bár Faludi szépirodalmi munkássága kizárólag magyar nyelvű — élete sok szállal kötő­dik Burgenlandhoz. Németújváron (Güssing) született, ahol utcanév és emléktábla jelzi: szülővárosa nem feledkezett meg róla, s Ro­­honcon (Rechnitz) halt meg. ahol most ünnepélyesen leplezték le né­met és magyar nyelvű emléktáblá­ját. A leleplezésen részt vett Randé Jenő, a Magyar Népköztár­saság bécsi nagykövete, Stefan László, burgenlandi római kato­likus püspök, s megjelentek az ün­nepségen az ausztriai Magyar Nép­csoport Tanácsának és a Burgen­landi Magyarok Kultúregyesületé­­nek vezetői, képviseltette magát a Magyarok Világszövetsége. Faludi tanított Bécsben, Graz­ban és Linzben, valamint Kősze­gen, ahol a mostani tudományos tanácskozás során az emléktáblá­ján elhelyezték a megemlékezés koszorúit a rendező hazai szervek mellett az osztrák nagykövetség képviselői is. A magyar rádió magyarországi előadóművészek közreműködésével irodalmi estet rendezett Felsőőr­ben (Oberwart) Faludi költői és prózai műveiből. A burgendlandi PEN Club a jubileum alkalmából Faludi Ferencnek mintegy negy­ven költeményét jelentette meg né­met fordításban, kétnyelvű kiadás­ban, Franz Probst professzor szer­kesztésében és utószavával. A Faludi-jubileum alkalmából rendezett tudományos tanácskozás elsősorban irodalomtörténeti vo­natkozású esemény volt, de ugyan­akkor jó példa a magyar—osztrák tudományos és kulturális együtt­működés lehetőségeire, hasznos és gyümölcsöző voltára is. IMRE SAMU AZ ESZTERGOMI MISE WASHINGTON­BAN Az amerikai Liszt Ferenc Tár­saság 1964 óta minden év késő őszén Liszt-fesztivált rendez Wa­shingtonban. Az idén november 8. és 11. között tartották meg a Liszt Ferenccel kapcsolatos előadásokat és hangversenyeket; az előadások­nak a Library of Congress, a két nagyobb hangversenynek a Szent Máté katedrális adott helyet. A fesztiválra magyar vendégeket is meghívtak: Forrai Miklós karna­gyot, a budapesti Liszt Ferenc Társaság főtitkárát és dr. Legány Dezső zenetörténészt. Forrai Mik­lós professzor egyébként az ame­rikai IJszt Társaság tanácsadó tes­tületének is tagja; e testületben részt vesz három, az Egyesült Ál­lamokban élő magyar származású zongoraművész, Kentner Lajos, Sándor György és Böszörményi- Nagy Béla. Az idei összejövetelen tizenhét előadás és koncert hangzott el. Az előadók között volt dr. Legány Dezső, aki A Liszt-kutatás néhány kérdése címmel tartott angol nyel­vű beszámolót, a kutatások leg­újabb eredményeit ismertetve, rendkívül nagy érdeklődés mellett. Előadásának azért is komoly vissz­hangja volt, mert a Library of Congressben Liszt Ferenc 253 olda­las vázlatkönyvére lelt, és ugyan­itt eddig ismeretlen Bartók-, Ko­­dály-leveleket is talált. Két magyar származású művész, Edward Kilényi és Rőtért Gerle is közreműködött a hangversenye­ken. Kilényi, az Amerikában élő világhírű zongoraművész, egykori mestere; Dohnányi Ernő művei­nek, többek között a Ruralia Hun­­garica zongoraátiratának előadása mellett Kodály és Bartók kompo­zícióiból játszott; Bartóktól példá­ul a Táncszvit zongoraváltozatát is. Robert Gerle a Baltimore-i egyetem kamarazenekarát dirigál­ta, és a műsorban Weber, Wagner művei mellett elhangzott Liszt XI. rapszódiájának zenekari változata. Forrai Miklós a Szent Máté ka­­tedrálisban az Esztergomi misét vezényelte, amelyet annak idején Liszt az esztergomi bazilika föl­szentelésére írt, a mise bemutatója 1856-ban volt Esztergomban. Most a mű több mint 120 esztendő el­teltével először hangzott föl Ame­rikában. £• i. I* Dr. Szabó Dénes professzor, a Nemzetközi Kriminológiai Társa­ság elnöke, az összehasonlító kri­minológia montreali nemzetközi központjának igazgatója is részt vett a kriminológusok nemzetközi tanácskozásán Visegrádon. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter

Next

/
Thumbnails
Contents