Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-12-15 / 25. szám
£LL • • Czine Mihály irodalomtörténész Móricz Zsigmondi élete és művészete címmel irodalmi emlékműsort tartott Luzernban ott élő honfitársainknak. Az irodalmi est egyik legfőbb szervezője — amint arról a luzerni helyi újság is megemlékezett — Fath Lajos, lelkes irodalombarát, a luzerni UNESCO Klub elnöke volt. Fath Lajos korábban már több magyar könyvkiállítást szervezett, és jó néhány romániai magyar írót és költőt hívott meg író—olvasó találkozóra Svájcba. * Markus Bieler, Svájcban élő, magyar származású református lelkész és költő, saját bevallása szerint Radnóti Miklós nevével először a Magyar Hírek hasábjain találkozott. A Magyar Hírlap című lapnak adott interjúban elmondta, hogy a magyar költészetnek, de legkivélt Radnóti műveinek megismertetése a német anyanyelvű olvasókkal azóta számára küldetést jelent. Német nyelvű Radnóti-kötetét — amely csaknem hetven versfordítást tartalmaz — ezekben a napokban adta közre Gewaltmarsch (Erőltetett menet) címmel a Corvina Könyvkiadó. * A „huszonnegyedik órában” végzi kutatásait, faggatja az idős embereket, gyűjti a régi „amerikás” magyar népdalokat és azok változatait Tóth-Kurucz Mária kanadai honfitársunk. Daloló öregamerikások címmel küldte el szerkesztőségünknek legújabb gyűjtését, amelynek előszavában ezt írta: „Ne menjen hát veszendőbe az örökség, amikor van örökös. Ez az örökös pedig nem más mint az itteni és az óhazai magyarság. Közös a nyelvünk, közös a kultúránk s az amerikai magyar népdalok beletartoznak az egyetemes magyar kultúrába.” Az alábbi népdalváltozatot özv■ Sisikné Fejes Juliska juttatta el a szerzőhöz: Itt élek most, fakó sör van a kanosomba', Idegen itt az angol szó, az angol nóta, No, de azért alkonyszárnyon minden este hazajárok, Hol az édes Murány mellett százszor szebbek A virágok, százszor jobbak a leányok És az álmok. * A szombathelyi Magyar László Üttörőház nívódíjas társastánc-csoportja szeptemberben sikeresen szerepelt a dániai Aarhausban megrendezett Gyermek Sporttáncos Fesztiválon és Európa-bajnokságon. Produkciójukról felvételt készített a dán televízió. A fesztivál végeztével a gyerekek a Dán—Magyar Filmklub meghívására Koppenhágába utaztak és felléptek a klub filmvetítéssel egybekötött műsoros estjén, ahol egyebek között műsorra tűzték Keleti Márton „Péntek 13” című művét. * A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem meghívására a Koppenhágai Egyetemi Kórus — Dánia legrégibb amatőr kórusa — szeptember végén Budapesten vendégszerepeit. A vendégjáték viszonzásául az ELTE Bartók Béla Kórusa aktóber közepén nagy sikerrel mutatkozott be Koppenhágában. * New Yorkban nagy sikerű kiállítást rendezett Győri Eszter festőművésznő. Egyik korábbi kanadai kiállításáról mutatunk be most egy képet. * írja meg! című pályázatunkkal kapcsolatban sokan érdeklődnek, hogy visszaemlékezéseikben a valóságos személyek eredeti nevükön szerepelhetnek-e. Ennek természetesen semmi akadálya nincs, de a visszaemlékezés írója remélhetően mindig hitelesen számol be a már meghalt vagy élő személyekről. Többeknek válaszoljuk, hogy a szerzői jog kérdéseivel Magyarországon a Szerzői Jogvédő Hivatal foglalkozik, ez az intézmény védi a szerzők jogait közlés, másodközlés, megfilmesítés stb. esetén. Ezeket a szerző engedélyhez kötheti. A tiszteletdíj fölött a szerző szabadon rendelkezik, s le is mondhat róla egy megnevezett intézmény, könyvtár, sportegyesület stb. javára. VÉGVÁRI PÁL 1956 végén ment külföldre, feltehetően Kanadában (Montreal vagy Torontó) él. Keresi Galamboska Budapestről. EÖRDÖGH JÓZSEF (születési óve (k!b. 1886. anyja neve Taav Anna) 1927-ben vándorolt ki Dél- Amerikába, Uruguayiban (Montevideo) telepedett le. 1975 augusztus óta nem ad életjelit magáról. Keresi Budapestről unokahúga, Vadócz Ferencné, aki egyúttal felkéri nagybátyja barátját, PAPP Ákost is, hogy jelentkezzék. VADÓCZ FERENC (Zentán született 1901. május 1-én, anyja neve Nagy Vilma) 1956 óta él külföldön. 1976-ban írt utoljára, akkor Argentínában (Buenos Aires) lakott. Keresi fia dr. Vadócz Ferenc Budapestről. FARKAS ISTVÁN (született 1900. május 5-én Gyergyószentmiklóson. Utoljára 1924-ben Konstancából adott életjelt magáról. Feltehetően ma is Romániában él. Öt vagy leszármazottadt keresi testvérhúga, Anna az USÁ-iból. BÁNN IRÉN (1935. május 30-án született Budapesten, .anyja neve Vecsei Teréz) 1956-iban távozott külföldre, Brazíliában (Säo Paulo) telepedett le. Utolsó levelét 1965-ben küldte. Keresi édesanyja Budapestről. ATKÁRI KÁROLY (1896 táján Eger.lövőn született, anyja neve G. Kis Mária) 1918 körül vándorolt ki az USA-ba (Detroit, Mich.) feleségével, akinek keresztneve: Margit. Őket, vagy leszármazottaifcat keresi unokahúgük Szabó Istvánná Mezőcsátról. LOVICH MÁRIA (Verespatakon született 1915-ben, anyja neve Domiánsitz Irma) 1944-ben került Németországba, s onnan vándorolt ki 1953-ban az USA-ba. 1978 májusában adott utoljára életjelt magáról, akkor Clevelandben (Ohio, USA) lakott. Keresi unokahúga dr. Serdült Tibomé Budapestről. TISZAI FERENC-et keresi édesapja Péter Ferenc az USAÜ3Ó1. A keresett 1937. január 17-én született Budapesten, anyja leánykori neve Neischli Teréz. 1956-ban hagyta el Magyarországot. életjelt sohasem adott magáról. BORI LÁSZLÓ (Kecskeméten született 1939. március 26-án, anyja neve Karcsú Magdolna) 1956-ban került külföldre. Kanadában (Streetsville, Ont.) telepedett le. Keresi édesanyja Kecskemétről, mert 1971 márciusa óta nem tud fiáról. CSÓRI VINCE (1939. november 30-án született Cserhátsurányon, anyja neve Sisa Ilona) 1956 óta ól külföldön. Tíz éve írt utoljára, akkor az USÁ-ban (Alaszkán) élt. Keresi özvegy édesanyja Cserhátsurányról. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Budapest, H—1905. S 22
