Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-12-15 / 25. szám
Finn műszaki napokat rendeztek Budapesten, amelyre hazánkba látogatott Ulf Sundquist finn kereskedelmi és iparügyi miniszter. Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokon megállapították, hogy kereskedelmi kapcsolataink évről évre növekednek, a szállítások értéke az idén eléri a százmillió dollárt. Finnország elsősorban fafeldolgozó és faipari gépsorokat szállított Magyarországra, cserébe mezőgazdasági terméke-' két, gyógyszereket és különféle textilárukat kapott. * A düsseldorfi magyar gazdasági napokon harmincöt magyar külkereskedelmi vállalat mutatta be termékeit. A rendezvény idején a vásárlók a város nagy áruházaiban is megismerkedhettek a magyar fogyasztási cikkekkel. * Az IBUSZ utazási iroda az American Express Company-val képviseleti szerződést írt alá, amelynek alapján 1980-ban már magyar turisták is vehetnek American Express úticsekket. * Magyarország hitelpolitikájáról nyilatkozott a Reuter tudósítójának Mészáros Kálmán, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Az idén eredetileg három euróhitel felvételét tervezte a bank 600 millió dollár értékben, a kölcsönöket azonban túljegyezték, ezért a végösszeg 950 millió dollár lett. * Ismét gyarapodik a takarékbetét-állomány az Országos Takarékpénztár legújabb adatai szeGazdaság rint. Az országban jelenleg hat és fél millió betétkönyvet tartanak nyilván, ezek tulajdonosai 132 millió forintot mondhatnak magukénak. Az egy főre eső betétösszeg 12 500 forint, amely hét százalékkal több, mint tavaly év végén. * Agrokémiai külkereskedelmi koordinációs társaságot alapított tizenhat hazai vegyipari vállalat. A társaság feladata, hogy összehangolja a résztvevők beszerzési és értékesítési politikáját. *• A magyar filmek külföldi eladásával a HUNGAROFILM foglalkozik, amely 1979-ben egymillió dollár értékben exportált játékfilmeket. Ezek közé tartozik Jancsó Miklós Magyar Rapszódia és Allegro Barbaro, valamint András Ferenc Veri az ördög a feleségét című filmje. *> Magyar élelmiszereket mutattak be Tokió egyik legnagyobb áruházában. a Konokunijában. * Női cipőket szállít az Egyesült Államokba a magyar TANNIMPEX és az amerikai Lamax cég most alakult közös vállalata, a New York székhelyű Latanni vegyesvállalat. * A magyar népgazdaságnak, iparágainak, továbbá a vállalatoknak a bemutatására folyóiratot adott ki a Magyar Kereskedelmi Kamara. Az angol és német nyelven negyedévenként kiadott ..Marketing in Hungary” című lap elsősorban a külföldi cégeknek és bankoknak nyújt tájékoztatást. A Magyar Népköztársaság hivatalos lapja, a Magyar Közlöny november 1-én vaskos kötetként jelent meg, s a napilapok azt is hírül adták: emelt példányszámban nyomatták a kötetet, hogy az utcai újságárusoknál mindenki megvásárolhassa, akit illet és érdekel. Noha a jogszabályok hatását aligha lehet a jogi kötet súlyával kifejezni. mégis szemlélteti a változások arányait, hogy a paragrafusgyűjtemény hét minisztertanácsi és ötven miniszteri rendeletet tesz közzé. S bár igaz, hogy az új szabályozás mindenkit illet, mindenkire tartozik — hiszen január 1- től termelői és fogyasztói minőségünkben is befolyásolja munkánkat, életvitelünket —, mégis oktalanság lenne úgy vélni, hogy ilyen tömény jogi adagolásban, mondjuk, a népszerű regényekkel vetélkedő tömegolvasmánnyá válhat. Határainkon túl is érdeklődést keltettek a bejelentett intézkedések. A szakszerű és tárgyilagos sajtóközlések mellett azonban ezúttal is fölbukkantak azok a félreértések, tévedések, amelyek immár egy évtizede — pontosabban: az 1968-ban módosított gazdaságirányítás első percétől mindmáig — elmaradhatatlanul kísérik gazdasági lépéseinket. Nem is rossz i lány jelző, ha éppen e tévedések eloszlatását választjuk útikalauzként, ha a januárra bejelentett szabályozási változások lényegét akarjuk bemutatni. Ez a lényeg ugyanis — tömörített egyszerűsítéssel — így fejezhető ki: a tervszerűen szabályozót1 piac 1968-tól jól bevált eszközeivel tesszük az országot még alkal nasabbá ahhoz, hogy igazodjék a Hág új értékrendjéhez, közvetlenebbül, a mindennapok gyakorla-TERVEZÉS ÉS PIAC A budapesti Építéstudományi Intézet újfajta hőszigetelő ablakot kísérletezett ki. Az ablakkeretbe két üveg helyett hármat helyeztek el. foto: Balaton jozsef — mti Üj típusú utcai telefonautomatákat gyárt a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége FOTO: BAJKOR JOZSEF — MTI tában is érzékelve a világgazdaság új követelményeit. Természetesen a gazdálkodás országos irányát — az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások növekedési arányait — most is, mint eddig, a népgazdaság tervei rögzítik: 1980-ra a kormány által körvonalazott rövidtávú — 1981—1985 időszakára pedig a most készülő, és az országgyűlésben 1980-ban törvényerőre emelkedő középtávú, hatodik ötéves terv. Ahhoz azonban, hotgy ezek a tervek a mind keményebb feltételeket diktáló nemzetközi gazdasági hatások közepette is eredményesen megvalósuljanak — szükség van olyan szabályozó eszközökre, amelyek a terv szolgálatába állítják a piaci tényezőket, a világgazdasági értékviszonyokat, a kereslet és a kínálat termelést meghatározó jelzéseit. Így és ezért került az 1980- as gazdasági szabályozás középpontjába az árrendszer módosítása. A vállalati gazdálkodást meghatározó termelői árrendszer most úgy változik, hogy közvetlen kapcsolatba kerül a külső piacokon, nehéz verseny közepette elérhető árral. Ily módon a gazdálkodás eredményességét, a vállalat nyereséges vagy esetleg veszteséges működését ez az érzékenyen és meggyőzően működő műszer: a világpiac minősíti. Ám ehhez nyomban hozzátehetjük, hogy a külső hatásokat a hazai központi gazdaságirányítás „vezérlőpultjának” közbeiktatásával engedjük érvényesülni. Ez a következőket jelenti: az említett versenyárak a feldolgozó ipar zömében hatnak majd, nem terjednek ki viszont a mezőgazdaságra, amit világszerte erőteljesen szubvencionálnak. Másrészt: központilag rögzített valutaárfolyamokkal kalkulálják az árakat, s a körülményekhez gyors rugalmassággal. igazodó árfolyampolitika kellő védettséget adhat a külső, heveny lázgörbéhez hasonlítható inflációs hullámzás ingadozásaival szemben. A szabályozás tömérdek más részeleme — a bérrendszertől a vállalatoknak nyújtható állami kölcsönökig, a vállalati jövedelmektől a fogyasztói árakig — kivétel nélkül azt szolgálja, hogy a termelésben is, fogyasztási szokásainkban is, az imént említett külső hatásokat érvényesítve, gyors változtatásokat hajtsunk végre. Erre ösztönöznek azok a szabályzók, amelyek a kifizetődő, jól exportálható termelés számára előnyös feltételeket teremtenek, a pénzszűke kényszerével siettetve egyszersmind a ráfizetéses termelés megszüntetését. S éppen ilyen célzatúak azok a döntések is, amelyek a nehezebb, szigorúbb körülményekhez igazítják fogyasztásunkat, a családi háztartásokat is ésszerűbb fogyasztási stílusra késztetve. Senki nem titkolja: nehezebben élünk majd, s többet, jobban kell dolgoznunk, mint eddig. Ám azt is tudjuk: ez a módja, hogy enyhítsük és megoldjuk gondjainkat! TÁBORI ANDRÁS 4
