Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-11-17 / 23. szám
if|S 'fiX Ruffy világa Ruffy Péterről szeretnék beszélni. Annak ürügyén, hogy megjelent legújabb kötete, a Világaim. Portréinak és riportjainak válogatott gyűjteménye. Világaim, mondja a kötet címe, mert különböző világokba kalauzol bennünket az író. A Nagyvilágban a tajgán bolyongunk vele, és Afrika most eszmélő tájain. A Hazai világ kitekintés a határokon túlra, szomszédolás nagy erdélyieknél, s a magyar kultúrát őrző északi meg déli tájakon, a Szétszórt világ a diaszpóra magyarjai közé vezet, a Csend világa pedig a lélek háborgásának-megbékélésének útjain, az önmagával való szembenézés perceihez. Milyen hát az a világ, amely elénk tárul a sorokból? Milyen világ Ruffy világa? Nem mondhatunk újat, csak amit már eddig is: magyar világ. Mert bolyongjon bár messzi tájakon, a mérce, a tét, a cél a mi magyar világunk. Összehasonlítani a más népek sorsát a miénkkel. Felkutatni és hazahozni értékeket, hogy gazdagodjunk általuk. Csatázni a magyar szellem megmaradásáért, anyanyelvűnk életéért és szépségéért. Fölmutatni az egymásra utaltság nagy törvényét, a szomszédok egymástól elválaszthatatlan sorsára hivatkozni. Példát adni a parancsra: a múltat be kell vallani. Mi Ruffy riporteri módszere? Ars poeticája? Körültekintő alapossággal bányászni az igazságot, összegyűjteni az igazságmorzsákat is, bevilágítani homályos sarkokba, és a tények fölmutatásával hatni. Mert ez a cél: hatni. Megborzongatni az olvasót. Nem kimódolt históriák álizgalmával. Valódi történetek, mindannyiunkat érintő sorsproblémák, valamennyiünkért küzdők életének és munkájának feltárásával. Az örökös kutatás kötelessége és a felmutatás életparancsa viszi útjain Ruffyt. És a meglelt kincs nyomán érzett örömöt átplántálni az olvasóba, miként a titkolhatatlan fájdalmat is. Ki hát Ruffy Péter? Krónikás, így mondhatjuk. Krónikás, de nem jegyzőkönyvet körmölő. Szokták volt mondogatni, hogy a szavak nem számítanak, csak a tett beszél. Így igaz. Ám az újságíró tette a szó. Igen, az — ha valaki, Ruffy Péter olyan krónikás, akinek szavai gyújtanak is, gyógyítanak is. Tettekre serkentő szavak ezek. Értékeink megbecsülésére tanítanak. A nemzeti közömbösség, a cinizmus elleni szövetségre serkentenek. Ilylyés Gyula a kötet előszavában ezt írja: „Vannak országos műveltségi mozgalmak, melyeket igazán eredményesen nem az országok kormányai, hanem országos műveltségi szabadcsapatok visznek.” A magyar nyelv védelmének és fejlesztésének ügyéért küzdő Lőrincze vezérkara ilyen, mondja. Aztán még Péchy Blankát említi és Ruffy Pétert az újságírói fronton, örüljünk neki, hogy így van. CSATÁR IMRE FOTO: GABOR VIKTOR MIKLÓS RADNÓTI Forced March SELECTED POEMS Clive Wilmer & George Gömöri Radnótikötef Angliában Egy manchesteri kiadó, a Carcanet Press a klasszikus és modern világlírát bemutató fordítássorozatában négyíves kötetben közzétette a legújabb angol Radnóti-fordításokat (Forced March. Selected Poems. 1979). A mű a Brit Művészeti Tanács támogatásával jelent meg. A sorozatban Horatius, Lucretius, Dante, La Fontaine, Heine, Majakovszkij, Jeszenyin, Ahmadulina, Tvardovszkij, Hikmet, O. Paz, V. Popa, Celan és Montale szerepel, a magyar lírából eddig József Attila és Pilinszky. Harminc vers és négy razglednica került tolmácsolásra, közöttük a legnagyobb alkotások, ma már számos nyelven hozzáférhető versei és az Eclogák teljes sorozata. A borító szövege József Attila méretű költőnek írja le Radnótit. Ezt erősíti meg bevezetésében a nyersfordítást készítő Gömöri György és a költő-fordító Clive Wilmer magas színvonalú és magvas esszében. Gömöri az önfeláldozás keresztény elvének és az európai humanizmus jövője iránti aggodalomnak kifejezését fedezi fel Radnóti lírájában, a Biblián kívül Horatius, Vergilius és Lorca nevét említi, mint hatásforrást. Az angol költő-fordító nézete szerint Radnótira hatott a Károli Gáspár-féle Biblia-fordítás és Hölderlin, Rilke és Trakl tekinthető a rokonának. A versfordítások, beleértve a nehéz rímeket is, az elképzelhető, legjobban sikerültek. Sajnos, egyik fordító sem teszi szóvá Radnóti világirodalmi fordításait és még csak célzást sem tesz arra, hogy líráját már eddig is számos nyelvre átültették. GÁL ISTVÁN A KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK A Kiskunság, a Jászság és a Nagykunság történetének érdekes és sajátos múltjával az elmúlt évtizedekben számos régészeti, földrajzi és újabban szociológiai tanulmány is foglalkozott, sőt a néprajz is számon tartja, de gazdaság- és társadalomtörténetének ezzel az időszakával az alapkutatások hiánya miatt mindeddig nem kísérleteztek. A közelmúltban azonban megjelent egy könyv, amely részletesen feltárja ennek az eddig még nem kutatott területnek az érdekességeit. Dr. Kiss József a történelemtudományok kandidátusa munkája „A Jászkun kerület parasztsága a német lovagrend földesúri hatósága idején 1702- től 1931-ig” mutatja be a magyar történelemnek ezt az érdekes szakaszát. Ez a több mint egymillió holdnyi terület ebben az időszakban népesedett be. A könyvet névmutató táblázatok és dokumentumhűségű képek egészítik ki. Képünkön: a német lovagrend főhatósági kancelláriájának és Ferenc Lajos választófejedelem hivatalos bélyegzője látható. 20
